Back to top

Tovább csökkenthető az agrárium ökolábnyoma

Miként tartható fenn a termelés növelése, miközben az agrárium tovább csökkenti ökológiai lábnyomát? Mezőfalván a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n többek között erről is szó esett a Takarékbank Zrt. tájékoztatóján, melynek standján Agrárláz 2021 című kiadványa, valamint a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása és a népességrobbanás következtében kialakuló élelmiszer-pazarlás is ismertetve lett.

Fotó: Kiss Gergely

A sajtóeseményt Szabó Levente, a Takarékbank üzleti vezérigazgató helyettese nyitotta, és megköszönte az agrárium szereplőinek a munkáját, akiknek köszönhetően a pandémia idején is folyamatos volt a hazai élelmiszer-ellátás.

Ezt a munkát a Takarékbank Zrt. az agrárvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi tanácsadással, kedvező hitelkonstrukciókkal segítette.

Fotó: Kiss Gergely
A hitelintézet 3 éve létrehozta a Takarékbank Agrárcentrumot, ahol mintegy 200 kollégájuk dolgozik azon, hogy agrárpartnereik kedvező pénzügyi szolgáltatást tudjanak igénybe venni.

Emellett kialakították a Tudásközpont programjukat is, melynek keretében műhelymunkát folytatva

kiadványokat jelentetnek meg, amelyekben ismertetik a mezőgazdaság belföldi helyzetét és a külföldi impulzusokat, amikkel további segítséget kívánnak adni az agrárium szereplőinek jövőbeli tervezésükhöz.   

Ebben a szellemben jelent meg idén a hitelintézet Agrárláz 2021 című kiadványa, ami a tavalyi év szakmai tanulságait és a bank előrejelzéseit ismerteti. Emellett kiemelt figyelmet fordítottak a méhekre és a méhészetre is, amelyek elengedhetetlen feltételei a Föld ökoszisztémájának, biodiverzitásának és a termelőképességének fenntartásában.

Fotó: Kiss Gergely
Ezt részletezte Hollósi Dávid, a Takarékban Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki párhuzamot vonva ezzel, felvette azt a kérdést, hogy az agrárium termőképességének a színvonala fenntartható-e, figyelembe véve a Föld rövid időn belüli drasztikus népességrobbanását.

A mezőgazdaság az Európai Unióban mindössze 9 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Még annak fényében is, hogy a Föld lakossága megháromszorozódott az elmúlt 70 év alatt (a városi lakosság pedig meghatszorozódott), ezt a népességrobbanást pedig a mezőgazdaságnak le kellett követnie. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növénytermesztés esetében bár a kukorica termőterülete jelentősen nem növekedett, ellenben a búzáé számottevően emelkedett.

Az állattenyésztési ágazatok is lekövették a világ népességnövekedését, eddig kétszeresére nőtt a kibocsátás, és egy hektár takarmány-termőterületének hozamából napjainkra ötször annyi baromfit lehet takarmányozni, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Hollósi Dávid azt is kiemelte, hogy ezzel egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedett a több élelmiszer-előállítás következtében, viszont az 1 kg termékre jutó szén-dioxid-kibocsátás változása fajlagosan minden ágazatban csökkenést mutat, ezen belül is leginkább az állattenyésztésben.

Fotó: Kiss Gergely
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerárak reálértéke jelentősen nem növekedett az elmúlt 60 évben. A kibocsátás viszont igen, a népesség-növekedéssel arányosan, emellett a hatékonysági mutatók is megugrottak az ’60-as évektől kezdve, a fogyasztói árak is megemelkedtek a boltokban, ugyanakkor mindeközben az ágazat fajlagos ökolábnyoma lecsökkent.

Hollósi Dávid véleménye szerint napjainkra szinte elértük a termelési csúcsot. De vajon mit tud tenni az agrárium, hogy ne érje az a vád, hogy a legfőbb szennyező közé tartozik?

A szakember kiemelte a talajélet fenntartását, az épületenergetika energia-előállításának visszaszorítását (különösen állattartó telepek esetében), a körforgásos gazdálkodás fontosságát, azon belül is a hulladék-gazdálkodást és -felhasználást, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését.

Utóbbi kapcsán a világ megtermelt élelmiszereinek a 30 százaléka a szemétbe kerül! Ennek a pazarlásnak többféle következménye is van, például 1,7 milliárd termőföld eltékozlását jelenti a világban.

Összességében az elmúlt hatvan év alatt a mezőgazdaság kibocsátása a többszörösére növekedett, miközben ökológiai lábnyoma csak kétszeresére nőtt, ennek a felét pedig a 30 százalék elpazarolt élelmiszer jelenti, ami az egész világot érintő égető problémának tekinthető. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Kedvezőbbek az aranykalászos gazdaképzés feltételei

Az új szabályozás alapján nem kell jogosítvánnyal rendelkezni az aranykalászos gazdatanfolyam elvégzéséhez - mondta Nagy István agrárminiszter kedden az MTI-nek.

Mindent a falvakért!

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Szerbiában a népszámlálás, és emiatt az elemzésekben csak a 2011-es összeírás adataira tudunk támaszkodni, mind többen mondják ki hangosan a nyugat-balkáni országban, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a helyzet tarthatatlan. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 5 százalékkal csökkent az ország népessége.

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.

Versenybe szálltak az Év Kenyere címért

Hagyományos búza- és innovatív kenyér kategóriában indulhattak a pékségek az idei kenyérversenyen. Tokaji aszú és káposzta is szerepelt az alapanyagok között. Nem csupán az íz, az állag, az előállítás, az új ötlet volt a döntő, hanem a gyárhatóság is. Idén először a sajtó képviselő is pontozhattak, a véleményük alapján választják ki a közönségdíjas termékeket.

Petíció Brüsszelnek a magyar gazdák érdekében

Petícióval fordul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Parlementhez a magyar gazdálkodók érdekében – jelentette be Győrffy Balázs, a NAK elnöke a szervezet, ma kezdődött országos rendezvényén, Mezőfalván. A tavalyi kihagyás után negyedik alkalommal megrendezett Szántóföldi Napokat Áder János köztársasági elnök nyitotta meg.