0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 19.

A Tisza-szabályozás szabadtéri emlékmúzeuma a mártélyi holtág

Az ember egyrészt a lehetőségekhez mérten természetes állapotában szeretné megőrizni a holtágat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, másrészt pedig a saját igényei szeretné alakítani. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt.

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Tisza bal partján helyezkedik el, területe 2260 hektár. „Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát és hasznosítását is döntően befolyásolja. A térség felszínének kialakításában a Tisza játszott döntő szerepet, hiszen a Tisza évszázadokon keresztül elöntötte az egész vidéket. A gazdálkodás és a hajózás biztonságossá tétele érdekében végzett szabályozás során az 1890-es évekre a Csongrád és Szeged között 105,5 kilométer eredeti hosszúságú medret 7 átvágással 72,4 kilométernyire rövidítették. A szabályozási munkák tulajdonképpen egy új folyót teremtettek. A mesterségesen létesített gátakon kívülre rekedt egykori vadvizek világa kultúrtájjá szelídült. A folyó és a gátak között, az úgynevezett hullámtéren egy új, sajátságosan Tisza-menti táj született.” – tudjuk meg a nemzeti park ismertetőjéből. 

A kirándulók számára talán leglátványosabbak a madarak, a figyelmesebb szemlélődő réti sast láthat, a strandtól hozzávetőleg ötszáz méterre fészkel egy pár. Az Alsó-Tisza mentének különlegességei a barna kányák, a teljes magyarországi állomány 10 százaléka, 17-18 pár itt van. Nagy szerencsével a rendkívül óvatos, az embert kerülő fekete gólyákat is meg lehet pillantani. A „látványos” madarakon túl vízi szárnyasok is szép számmal vannak, a mártélyi holtágra táplálkozni járnak – ezt Albert András természetvédelmi őrtől tudtuk meg.

 

 

A varázslatos tájról szóló cikkünket teljes terjedelmében a Kistermelők Lapja augusztusi számában olvashatják. 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu