Back to top

Így válhatnak mérgezővé egyes élelmiszerek

Feldolgozási, tárolási, vagy egyéb problémák miatt könnyen mérgezővé válhatnak egyes élelmiszereink. Ezek a változások jobb esetben látszanak, rosszabb esetben nem…

Amennyiben egy élelmiszeren penész jelenik meg, állaga, szaga megváltozik, az jelzi a fogyasztónak, hogy ezt már inkább ne egye meg. Sajnos nem mindig ennyire egyértelmű a helyzet, mert az otthon tárolt élelmiszereinkben lejátszódó – számunkra negatív – folyamatoknak nem mindig vannak látható, szagolható, ízlelhető jelei. A leggyakoribb ilyen problémákból szedtünk össze párat.

A megzöldült burgonyát veszélyes fogyasztani, de ekkor íze is kesernyéssé lesz, azaz jelzi a bajt
Fotó: wikipedia
Megzöldül a burgonya

A burgonya jelentős szerepet játszik a világ élelmezésében, hazánkban is az egyik legnépszerűbb köret. A Solanaceae családba tartozó növények szolanint is termelnek, ami mérgező. Ez a gumóban jó esetben nincs jelen ám ha annak a héja megzöldült az azt jelzi, hogy azt ne fogyasszuk inkább… A megzöldült burgonyának már annyira magas a szolanin tartalma, hogy egyeseknél hasmenést, hányást, fejfájást, és más egyéb betegségeket is okozhat. Az emberek egyéni érzékenysége változó, így ha nem okoz tüneteket esetleg az ilyen burgonya elfogyasztása, az sem jelenti azt, hogy használ egészségünknek.

A zöld szín a megemelkedett klorofill szint miatt alakul ki, azonban ugyanez utal kívül a magas szolanin tartalomra is, ezért az ilyen burgonyát nem érdemes megenni. A burgonya többnyire akkor zöldül be ha meleg és világos helyen tartjuk. Akkor is kerülhet zöld burgonya a zsákba, ha az felszedés előtt a talajfelszínhez közel nőtt, onnan valamiért kiemelkedett, és napfény érte.

A gomatoxinnal fertőzött gabona annál veszélyesebb, minél nagyobb mennyiséget fogyasztunk belőle
Fotó: wikipedia
Bio-gabona: baj is lehet belőle

Az utóbbi években a bio szócskát már szinte bármi elé odatesznek a marketingesek, mert jó eladásösztönzőnek tűnik. A gabonák kapcsán pedig egyre kedveltebbek a teljes kiőrlésűek, amelyek nem árt ha (tényleg) bio termesztésből származnak, mert így a szintén megőrölt héjrészbe nem kerülhettek szermaradványok. De a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen a hagyományosan termelt gabonát vegyi anyagokkal védik meg a kórokozóktól, például a gombás fertőzésektől, tehát itt a vegyszer jelenléte okozhat problémát (ha nem megfelelő technológiai szigorral alkalmazták). Ám a bio gabonán pedig különféle gombák telepedhetnek meg, melyek mikotoxinjai kerülhetnek bele a lisztbe. Egyik sem jobb a másiknál, és az a gond, hogy szabad szemmel egyik sem látható…

A mikotoxinok a penészgombák által termelt mérgező anyagok, melyek egy része igen veszélyes lehet. Táplálkozás szempontjából a gabonafélék azért a legveszélyesebbek, mivel általában nagy mennyiségben fogyasztjuk őket.

A gabonákat a Fusarium gomba kedveli, így ezek toxinjai kerülhetnek bele táplálékainkba. E mérgező anyagok között van ösztrogénhez hasonlatos vegyület, ami emiatt zavart okozhat a hormonháztartásban. A Vomitoxin pedig egy rosszullétet, hányást okozó, jóval gyakrabban előforduló méreganyag.

A párától visszanedvesedő teafű penészedhet
Fotó: wikipedia
Gyógyteáink is veszélyben

A gyógyteáinkat szárítva hosszú ideig tárolhatjuk, ám a tárolás módja is lényeges. A nem megfelelően tárolt teák könnyen visszanedvesedhetnek, azután penészek jelenhetnek meg rajtuk. Főleg a virágokból készült, vagy azt is tartalmazó keverékek nedvesednek vissza könnyen, ehhez nem kell hogy víz érje őket, elegendő ha levegővel érintkeznek, párásabb időszakban. Ennek elkerülésére érdemes a teákat lezárt befőttesüvegben tárolni. Sok filteres tea kapható celofánnal lezárt papírdobozban. Ezekről amint eltávolítjuk a csomagolást már veszélybe kerülnek mert sem a papírdoboz, sem a filter nem tartja kívül a párát a terméktől… Tehát ezeket is érdemes nem (csak) a saját dobozukban tárolni, hanem légmentesebb helyet biztosítani számukra, ami a hosszabb idejű hatóanyag megtartást is szolgálja.

Tubusos, vagy tégelyes krém?

Az emberek nagy része nem kedveli tartósítószereket, még kozmetikai termékekben sem, lévén azok nem természetes anyagok – az esetek többségében. De az sem jobb, ha megromlik egy termék, tehát itt mérlegelni kell mert a sok tartósítószert tartalmazó, és a valamilyen mikroorganizmussal szennyezett termék sem jó…

Kozmetikumok esetén sokan nem is gondolják, de lényeges különbség lehet, hogy tégelyes vagy tubusos krémet használunk. A tégelyesbe általában sokkal több tartósítószer kerül, hiszen a gyártó kénytelen feltételezni hogy nem mindenki tiszta kézzel nyúl bele (és a tisztaság fogalma is relatív), így ezen anyagok nélkül hamarabb megromlana a készítmény.

A tubusos kiszerelés annyival szerencsésebb, hogy ott nem nyúlkálunk bele a teljes mennyiségbe, csak amennyit kinyomunk azzal érintkezünk, így az el nem használt termék tartósítószerek nélkül is tovább marad mikrobiológiai szempontból tiszta…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csapás a spanyol élelmiszer hamisítókra – 120-an börtönben

A spanyol Civil Gárda 120 személyt vett őrizetbe az OPSON X élelmiszer-hamisítás elleni nemzetközi művelet részeként végrehajtott 16 akció során - közölte a gárda főigazgatósága.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Hová tűntek a pincérek? – A vendéglátóipar válsága

A koronavírus-járvány, a Brexit és az iparággal szembeni negatív hozzáállás mind hozzájárult a vendéglátásban dolgozó személyzet hiányához, de ennek ellenére az éttermek igyekeznek lépést tartani a világ újbóli megnyitásával.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.