Két éve indult, kirobbanó sikere lett - Husitanya Baranyában

A Baranya megyében élő Jakus család mindig is tartott, hizlalt és vágott sertéseket saját fogyasztásra, ám mindössze bő két évvel ezelőtt vágtak bele a kézműves élelmiszerek előállításába, a piacozásba és értékesítésbe. A hurka, a kolbász, a füstölt szalonna, vagy éppen sonka, a disznósajt hagyományos, tájjelegű recept alapján készül, és persze függetlenül attól, hogyan értékesítik, ugyanolyan gondossággal készül, mintha saját maguknak készítenék.

A történet azzal kezdődött, hogy Jakus Istvánék portája melletti házba költözött Végi János, akivel jó barátságba kerültek. Ő vetette fel, hogy a disznóvágások alkalmával készített, a család ellátását szolgáló hurka, kolbász és füstölt hús mennyiségét növeljék, hogy jusson eladásra is. Úgy vélte, nagy kereslet lenne a kézműves húsáru iránt, hiszen már a falvakban is eltűntek a portákról a jószágok, alig vágnak már sertést. Ugyanakkor az igény megvan a régi, hagyományos, házi ízekre.

Az ötlet termékeny talajra lelt a Jakus családnál, így őstermelők lettek, majd belekezdtek a sertéshúsból készített hazai kézműves termékek előállításába. Hamarosan megszületett a Husitanya termékei márkanév is. A jószágokért se kellett a szomszédba menni: az anyakocák megvoltak, és míg korábban a szaporulatot eladták, most már rendszerint felhizlalják. Ez évente 80-85 megtermett, vágni való disznót jelent. S bár a kislippói porta mögött ott sorakoznak a disznóólak, ám a jószágok zöme nem itt nevelkedik, hanem egy külső telepen, ahol betarthatók az állategészségügyi előírások.

Kéthetente 3-5 disznó jut vágósorba. Ilyenkor a közeli vágóhídra szállítják őket, vissza pedig már előkészítve, féldisznóként érkeznek. A házuknál dolgozzák fel abban a műhelyben, amit kifejezetten erre a célra alakítottak ki. Persze azért nem volt zökkenőmentes az idáig vezető út! A kézműves feldolgozóműhely létrehozása és a szükséges gépek megvásárlása mintegy 10 millió forintba került, amit saját erőből finanszíroztak. A nehézséget az okozta, hogy kiderítsék, milyennek kell lennie egy őstermelői kézműves feldolgozóüzemnek. Erre ugyanis korrekt útmutatást nem adnak a hivatalok. Az internetről viszont sikerült összevadászniuk az információkat. Érdeklődtek néhány őstermelőtől is, ám azt tapasztalták, hogy az információkat féltve őrzik, elutasítva a lehetséges konkurenciát.

Jakus István korábban biztonsági őrként dolgozott a főállása mellett, most ezt lecserélte a Husitanyára. Mint mondja, így kevesebbet kell távol lenni a családtól, a munka pedig ismerős számára, hiszen már gyerekként is aktívan részt vett a disznóvágásokban.

Van, aki a piacozásban, míg más a húsfeldolgozásban van otthon. Sőt a vállalkozás ötletgazdája is besegít a szakértelmével. Ő is vidéken nőtt fel, ám nemcsak a családban, hanem egy hentesnél is elleste a sertésfeldolgozás csínját-bínját. Ilyen fortély például az, hogy a friss húst nem azonnal dolgozzák fel, hanem hűtik, és megvárják, hogy 1-2 nap alatt veszítsen víztartalmából. Mint elmondták, a víz a feldolgozott húsáru legnagyobb ellensége. Emellett fontos, hogy a hús a darálás előtt is – a kolbászhoz és a szalámihoz – kellően le legyen hűtve, hogy a vágási felületek tökéletesebbek legyenek. Az pedig egyenesen elengedhetetlen, hogy gép keverje be a tölteléket, hiszen a 6-8 Celsius-fokos darált húsban nem lehet és nem is egészséges kézzel végezni a munkát.

A titok nem csak a receptben van

A tájegységre jellemző hagyományos recept alapján készítik a disznósajtot, a hurkát, kolbászt és a füstölt árut. Ugyanakkor a vásárlók is tudják formálni a kínálatot!

Apropó fűszerek! Itt is elsődleges szempont a minőség. Például a pirospaprikát a Mohácsi-szigetről vásárolják.

A füstölés szinte napi munka, és egyben nagy felelősség is, hiszen a minőséget meghatározza, hogy milyen hosszan, milyen hőmérsékleten és páratartalommal végzik ezt – magyarázza a házigazda. A füstölt szalonna és a sonka 3-4 hónap alatt készül el, a szaláminak pedig 90 nap érés kell. Ennek okán, ha valaki nem akar lemaradni róla, akkor előre kell jeleznie igényét.

A piacozás is fontos része a vállalkozásnak!

Napi feladat a termékek eljuttatása a vásárlókhoz. Egyrészt szállítanak házhoz, másrészt több környékbeli piacon, Újpetrén, Villányban, Beremenden, Mohácson is kínálják portékájukat.

Komoly hangsúlyt fektetnek a marketingre és a weben keresztüli értékesítésre, ami a vásárlók elvárásai is egyben. A nagyszerű házi ízek mellett ennek is köszönhető, hogy ily rövid idő alatt, ennyire keresettek lettek termékeik. Így napjainkra kialakult egy folyamatosan bővülő, visszatérő vásárlókból álló vevőkörük.

Azt se rejtik véka alá, a sikerük titka abban rejlik, hogy ugyanazokat az ízeket tudják kínálni a termékeikben, mint amit a vidéki emberek hajdanán a házi disznóvágások során megszoktak. Ám napjainkban az idősek már fizikailag nem bírják, a fiatalok pedig nem akarják a vesződést a jószággal – mondja István, aki hozzáteszi, hogy ez a sajnálatos folyamat idézte elő ezt a piaci rést a számukra.

A csomagolt áruké a jövő

– Azontúl, hogy tradicionálisan készítjük a termékeket, fontos a jelenlegi elvárásoknak is megfelelnünk – szögezi le a házigazda. Így azt tervezik, hogy a következő lépésük csomagolástechnikai fejlesztés lesz, amivel szinte valamennyi portékájukat higiénikusan tudják a vevőkhöz eljuttatni.

Arra egyébként a járvány világított rá, hogy mennyire fontos a csomagolás.

Jelenleg van egy kisebb teljesítményű vákuumozó gépünk, ám ezt hamarosan lecseréljük. Továbbá fejleszteni szeretnénk az autóparkot egy olyan pultos autóval, amellyel rendezvényeken is részt lehet venni, ami szintén minőségi ugrást hoz majd.