Back to top

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

MMG - Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Budapest természetvédelmi területein, illetve Buda erdővidékén olyan változatos biodiverzitás él, amelynek legalább bizonyos szegmensét a Főkert szeretne visszacsábítani a fővárosba.

Ennek apropóján, azokon a területek (terek, parkok), ahol intenzív zöldterület-kezelés zajlik, ott összesen 22 helyszínen, mintegy két tucat hektáron, a főváros zöldfelületének a fél százalékán hozott létre a szervezet méhlegelőket.

– A méhlegelőket úgy választottuk ki, hogy a lakosság által kevésbé használt területekre essenek, illetve azt is figyelembe kellett vennünk, hogy olyan meredek kitettségű domboldalakon hozzuk létre azokat, ahol az emberek általi használat miatt, ne legyen letaposva az adott kultúra – mondja Bajor Zoltán. 
Azok a növényfajok, amelyek a társadalom szemében úgynevezett „nemszeretem” növények, mint a parlagfű vagy a toklász, érdekes módon a méhlegelőkön nagyon kis mennyiségben jelentkezett. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy ezek a növények főként a környezet bolygatásának hatására jönnek létre, azonban ezek a területek pont a háborítatlanságukból kifolyólag váltak méhlegelőknek alkalmas területté.

De mitől méhlegelő egy méhlegelő?

Bajor Zoltán a kifejezést inkább egyfajta hívószónak aposztrofálta, mondván, főként a méhekkel (hasznosságuk, természetvédelemi helyzetük, ökoszisztémában betöltött szerepük miatt) lehet a lakosság figyelmét felhívni a kezdeményezés hasznosságára, fontosságára. Más megközelítésből, méhlegelővé akkor válik egy terület, ha a természetes folyamatokat megpróbáljuk előtérbe helyezni.

Vagyis biodiverz gyepről akkor beszélünk, ha az ember általi beavatkozásokat (mint a kaszálás) minimalizáljuk, és természetes állapotában hagyjuk élni az adott területet.

A Főkert e irányvonalat követve hozta létre a méhlegelőket, de a kaszálásokat a városi kép, illetve a lakossági igények miatt nem hagyják el, csak csökkentik a számukat évente 1-2 alkalomra. Ez a mennyiség azért megfelelő, mert az eljárással az invazív fajokat kellőképpen vissza tudják szorítani, ugyanakkor ez a mennyiség nem olyan mértékű, hogy az intenzív bolygatás következtében az idegenhonos fajok elburjánzanak, kiszorítva őshonos növényfajainkat.

Bajor Zoltán kifejtette, vannak olyan nyugat-európai trendek, mint a városokban való legeltetés, amelyeket Budapesten is terveznek bevezetni.

– A sűrűn lakott területekre tervezünk legelő állatokat kihelyezni, aminek a híre nagy meghökkenésre adott okot a lakosságon belül. Bár valóban nem tartozik a főváros városképéhez, de úgy gondoljuk, hogy egy kísérletet mindenképpen megér.

Ugyanis a legelő állatok tudják a leginkább ezeket a gyepterületek olyan módon fenntartani, ahogyan azt a természetes állapotok, folyamatok diktálnák.

Ha ezeket a területeket legelő állatok legelik, akkor ott sokkal fajgazdagabb lesz a flóra, ugyanakkor a növények ellenállóbbak lesznek, és sokkal könnyebben fenntartható a természetes ökoszisztéma – mondja a szakember.

Az eljárással tulajdonképpen egy olyan folyamat indítható el, ami olcsó, emellett segítené az ellenálló gyepek fenntartását.

Fotó: pixabay.com

MMG - Gazdahang

Magyarország legnagyobb mezőgazdasági integrátora, a KITE Zrt. 20 alközpontjában magas szintű szaktanácsadással látja el a gazdálkodókat, amihez biztosítja a termeléshez szükséges legmodernebb eszközöket. Teszi ezt úgy, hogy a napjainkban „több oldalról szorongatott mezőgazdaság” érdekeit tartja szem előtt. De mik is az agrárium szorongatói? Erről is kérdezte Szabó Leventét, a vállalat vezérigazgatóját Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója. Hallgassák meg interjúnkat!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.