Back to top

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

MMG - Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Budapest természetvédelmi területein, illetve Buda erdővidékén olyan változatos biodiverzitás él, amelynek legalább bizonyos szegmensét a Főkert szeretne visszacsábítani a fővárosba.

Ennek apropóján, azokon a területek (terek, parkok), ahol intenzív zöldterület-kezelés zajlik, ott összesen 22 helyszínen, mintegy két tucat hektáron, a főváros zöldfelületének a fél százalékán hozott létre a szervezet méhlegelőket.

– A méhlegelőket úgy választottuk ki, hogy a lakosság által kevésbé használt területekre essenek, illetve azt is figyelembe kellett vennünk, hogy olyan meredek kitettségű domboldalakon hozzuk létre azokat, ahol az emberek általi használat miatt, ne legyen letaposva az adott kultúra – mondja Bajor Zoltán. 
Azok a növényfajok, amelyek a társadalom szemében úgynevezett „nemszeretem” növények, mint a parlagfű vagy a toklász, érdekes módon a méhlegelőkön nagyon kis mennyiségben jelentkezett. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy ezek a növények főként a környezet bolygatásának hatására jönnek létre, azonban ezek a területek pont a háborítatlanságukból kifolyólag váltak méhlegelőknek alkalmas területté.

De mitől méhlegelő egy méhlegelő?

Bajor Zoltán a kifejezést inkább egyfajta hívószónak aposztrofálta, mondván, főként a méhekkel (hasznosságuk, természetvédelemi helyzetük, ökoszisztémában betöltött szerepük miatt) lehet a lakosság figyelmét felhívni a kezdeményezés hasznosságára, fontosságára. Más megközelítésből, méhlegelővé akkor válik egy terület, ha a természetes folyamatokat megpróbáljuk előtérbe helyezni.

Vagyis biodiverz gyepről akkor beszélünk, ha az ember általi beavatkozásokat (mint a kaszálás) minimalizáljuk, és természetes állapotában hagyjuk élni az adott területet.

A Főkert e irányvonalat követve hozta létre a méhlegelőket, de a kaszálásokat a városi kép, illetve a lakossági igények miatt nem hagyják el, csak csökkentik a számukat évente 1-2 alkalomra. Ez a mennyiség azért megfelelő, mert az eljárással az invazív fajokat kellőképpen vissza tudják szorítani, ugyanakkor ez a mennyiség nem olyan mértékű, hogy az intenzív bolygatás következtében az idegenhonos fajok elburjánzanak, kiszorítva őshonos növényfajainkat.

Bajor Zoltán kifejtette, vannak olyan nyugat-európai trendek, mint a városokban való legeltetés, amelyeket Budapesten is terveznek bevezetni.

– A sűrűn lakott területekre tervezünk legelő állatokat kihelyezni, aminek a híre nagy meghökkenésre adott okot a lakosságon belül. Bár valóban nem tartozik a főváros városképéhez, de úgy gondoljuk, hogy egy kísérletet mindenképpen megér.

Ugyanis a legelő állatok tudják a leginkább ezeket a gyepterületek olyan módon fenntartani, ahogyan azt a természetes állapotok, folyamatok diktálnák.

Ha ezeket a területeket legelő állatok legelik, akkor ott sokkal fajgazdagabb lesz a flóra, ugyanakkor a növények ellenállóbbak lesznek, és sokkal könnyebben fenntartható a természetes ökoszisztéma – mondja a szakember.

Az eljárással tulajdonképpen egy olyan folyamat indítható el, ami olcsó, emellett segítené az ellenálló gyepek fenntartását.

Fotó: pixabay.com

MMG - Gazdahang

Magyarország legnagyobb mezőgazdasági integrátora, a KITE Zrt. 20 alközpontjában magas szintű szaktanácsadással látja el a gazdálkodókat, amihez biztosítja a termeléshez szükséges legmodernebb eszközöket. Teszi ezt úgy, hogy a napjainkban „több oldalról szorongatott mezőgazdaság” érdekeit tartja szem előtt. De mik is az agrárium szorongatói? Erről is kérdezte Szabó Leventét, a vállalat vezérigazgatóját Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója. Hallgassák meg interjúnkat!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rackákat nevelnek - egyházi támogatással

A tótkomlósi mintaprojektet a Magyarországi Evangélikus Egyház visszatérítendő támogatással segítette. Öt éve hortobágyi racka tenyésztők, az állományuk 70 egyedet számlál, nemrég majort vásároltak legelővel és 300 anyajuhhal.

Brit férfi a birkanyírás új világrekordere

Új világrekordot állított fel egy brit férfi, aki kilenc óra alatt 872 bárányt nyírt meg a cornwalli Trefrank farmon.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.