Back to top

A málnatermesztés föllendítéséért dolgoznak

Nógrád megye mindig a bogyósgyümölcs-termesztés központja volt Magyarországon és szeretnénk, ha az is maradna, hiszen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik ehhez. A tavaly alakult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ agrárágazata segíti a termesztőket a fertődi kutatóállomás munkatársaival karöltve.

A területfejlesztési központ a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karával konzorciumban az M2 autópálya nyomvonalának környezetvédelmi felmérését és értékelését végezte, és továbbra is együtt dolgoznak területfejlesztési projekteken, tudtuk meg a szervezet vezetőjétől, Fábián Gábortól.

A nógrádi térségben az önkormányzatok, kis- és középvállalatok munkáját tudják segíteni, a turizmus föllendítésén is dolgoznak, de jelenleg a kapacitásuk nagy részét az agrárszektor viszi el.

A központ agrármarketing-tevékenységgel is támogatja a termelőket, a múlt évben két saját imázsfilmet készítettek, és létrehozták a Palócföld aranya védjegyet is, amit a központ jegyez.

Kucsera János és Fábián Attila elégedett a fiatal szeder fejlődésével

Mire lenne szükség?

Fábián Attila agrármérnök gyerekkora óta ismeri a nógrádi kistermelést, ami nagyon eredményesen folyt akkoriban. Főként zöldség, burgonya és bogyósgyümölcsök teremtek jól a körzetben, és tisztes nyereséget lehetett elérni velük. Ahogy akkoriban, úgy most is mellékfoglalkozásként gazdálkodik a termesztők zöme, szükségük van szakmai segítségre, korszerű módszerek bevezetésére, kapcsolatépítésre egymással és a kutatókkal, szakemberekkel. Nógrádban a 4-5 hektáros ültetvény már nagynak számít, de a kis területen gazdálkodók összefogásával, közös piacra lépésével jobban tudják értékesíteni az árujukat

 A koronavírus-járvány miatti tavalyi lezárások rámutattak arra, hogy szükség van a magyar gyümölcsre az áruházak polcain.

A málna keresett gyümölcs és nagyon jó minőségben tudják megtermelni, bár Nógrádban is visszaesett a termőterülete. Hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség, és mivel próbálkoznak a málnatermesztés föllendítésére, azt Fábián Attila és Kucsera János termelő mutatta be ottjártunkkor. Nézsán, Ipolyvecén, Honton, Nógrádon és Drégelypalánkon gazdálkodó termesztőket fog össze egyelőre a területfejlesztési központ, elsőként ugyanis kisebb léptékben, a helyi problémák és lehetőségek feltárásán dolgoznak. Annyi biztos, hogy változni kell a termelők szemléletének is, új termesztéstechnológiák, fajták bevezetésére van szükség, és több megbízható szaporítóanyag kellene. Az utóbbi témákban működnek együtt a MATE Kertészettudományi Intézet fertődi állomásával. A kutatók új fajtákat, fajtajelölteket, hibrideket visznek kipróbálásra kihelyezett kísérletként, és az agrárerdészeti rendszerek kísérletezésével is szeretnének foglalkozni.

A Fertődi zamatos továbbra is nagyon jó, minőségi gyümölcsöt termő, megbízható fajta

Jelenleg a termelőknek nyújtott szolgáltatások, tanácsadás díjmentes, ezzel próbálják a kistermelőket is segíteni.

Erre a tevékenységre szeretnének hazai vagy uniós pályázati forrásokat kérni, de sajnos erre még nem került sor. A termőtáj és a bogyósgyümölcsök is különösen alkalmasak ennek a termesztési módnak a bevezetésére. A Fertődi zamatos málnafajta nagyon jól teljesít ezen a vidéken, két harmincéves ültetvényből gyűjtöttek be mintát az átlagnál jobb tövekről, és már mikroszaporítják azokat. Ezzel fajtafenntartó nemesítést folytatnak, illetve a termesztők pótolhatják a saját ültetvényüket a fölnevelt szaporítóanyaggal. Genetikai vizsgálat is lesz majd, hogy megállapítsák, valóban Fertődi zamatost vagy véletlen magoncot emeltek-e ki az ültetvényből. Varga Jenő, a fertődi állomás vezetője azt is elárulta kérdésünkre, hogy hosszabb távon szeretnék oktatási célra, esetleg diplomamunkák, doktori dolgozat terepéül is igénybe venni a vállalkozó gazdálkodók ültetvényeit.

Öntözni a legfontosabb

Kucsera János Nézsán művel 2,5 hektár málnát, szedret és bodzát.

Korábban még két hektáron volt málna, de a munkaerő- és vízhiány miatt nem lehetett megtartani a teljes ültetvényt.

Sokan inkább a közmunkát választják, mint hogy málnát szedjenek, többek közt erre a problémára is megoldást kéne találni, véli Kucsera János. Nemcsak a szedésre nincs elég ember, nagy munka a metszés és a kapálás is. Az ültetvényt tíz ember metszi augusztus–szeptemberben. Tavasszal az első hajtásokat kell eltávolítani a tövekről, hogy ne használják fel a tápanyagot és a vizet a termővesszők elől. Létkérdés volna a víz, kutakra lenne szükség, amit még a kistermelők támogatásával sem könnyű kigazdálkodni, ugyanis a támogatás mellé saját zsebből kell odatenni még egyszer annyi pénzt. Most 2000 köbméteres medencében tud vizet tárolni, de kétszer akkora víztárolóra és új szivattyútelepre lenne szüksége. Különösen azért, mert megvette a szomszédos területet is, amire még nem tudja biztosan, mit telepít, körtén és gesztenyén is gondolkodik. A körte jól érzi magát a vidéken.

A málna elsőként fejlődő hajtásait el kell távolítani, különben gyengítik a termővesszőket

Az értékesítéssel nincs gondja, keresik a málnát, sokkal jobban, mint a szedret, a vásárlók összeállnak és még Budapestről is érkeznek szedni.

A legnagyobb részt persze saját maguknak kell leszedni, amire a környező településekről érkeznek az asszonyok. Azért is vállalják a munkát, mert önköltségi áron kaphatnak málnát. Ez nem kis dolog, mert olyan 1000-1500 forint egy kiló málna önköltsége. A termésátlag évjárattól függően változó, ha elég sok a csapadék, eléri a 7 tonnát hektáronként, különben 3-5 tonna körül alakul. Szederből sokkal több terem, 8-12 tonna hektáronként. Ami nem kel el a frisspiacon, a váci Pacific Óceán Kft. vásárolja meg.

A rendszerváltás előtt nyolc olyan hűtőház működött Nógrádban, mint amilyen Nézsán is van, és amit Kucsera János bérel a gyümölcs hűtésére. Sajnos már csak egy, a berkenyei fogad alapanyagot közülük, máshová nem lehet málnát vagy szedret szállítani. A málnatermesztés fénykorában 400-500 termesztőtől 40 vagon málnát és 20 vagon szedret vásároltak föl a kis hűtőházak.

A faluban 30 család foglalkozott málnatermesztéssel, mára viszont tíz termelőből három maradt mindössze.

A tárolás és áruvá készítés megoldására Kucsera János támogatással felépített egy épületet, amibe még nem sikerült bevezetni a közműveket, így nem tudja használni. Gépet is szeretne a szüretre és az elsődleges csomagolásra, és jó lenne lecserélni a 24 és 33 éves traktorait, amik már nem férnek be a sorba, amikor megnő a málna. Szerbiában talált nagyon jó szüretelőgépet, ami légárammal rázza le a bogyókat, kevésbé sérül a gyümölcs és a bokor is. Sajnos szerb gépre nem vehető igénybe géptámogatás. A forróság és erős napsugárzás kivédésére jó volna árnyékolóhálóval fölszerelni az ültetvényt, ami azonban alighanem túl nagy beruházás lenne.

Van még egy értékesítési lehetőség, a pálinkafőzés, a Márton és Lányai főzde keres málnát a körzetben erre a célra.

Azt már Fábián Attila teszi hozzá, hogy fekete ribiszkéből is különleges minőségű pálinkát lehet főzni, ezt a lehetőséget a termesztők összefogásával, azonos fajtával, nagyobb árualap felajánlásával lehetne kiaknázni. Ugyanígy, egységes, legalább kamionos tételben kínált áruval kereshetnék meg az áruházláncokat is.

Kucsera János a munkaerőhiány és a kevés öntözővíz miatt majdnem megfelezte a málnaültetvényét

Érjen be augusztus közepéig

Új fajtákat elsősorban az érésidő széthúzására próbál ki Kucsera János, hiszen a Fertődi zamatos szépen terem még a legidősebb, 20-25 éves ültetvényben is. Kipróbálta a lengyel Polana őszi málnát is, ami kicsit íztelen és érzékeny a nagy melegre, előnye viszont, hogy nem kell metszeni, elég ősszel lekaszálni a letermett állományt. Viszont a legnagyobb probléma a kései érésű fajtákkal, hogy a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) kártétele ezeket jobban sújtja, mert az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva augusztus közepén jelenik meg az ültetvényekben.

Sajnos a régi magyar fajták közül a Marosi málna már eltűnt a környékről, pedig jóízű fajta volt.

Szederből a Loch Ness vagy ismertebb nevén Nessy a legjobb ízű és bőtermő fajta, de az idénre minden harmadik tő kifagyott, pótolni kell az állományt. Tövenként így is legalább 10 kiló termés lesz rajta. A Hull előnye, hogy augusztus 20-ra már mind egy szemig be lehet takarítani, így megelőzi a foltosszárnyú muslica kártételét. Fajtakísérletben próbálja ki az amerikai Natchez szedret, ami nagyon szép termést ad az idén.

Tervek és lehetőségek

A Natchez fajtajelölt gyönyörű és igen sok szedret terem, korán érik
Sok kérdésre kell tehát választ találni, és számos fejlődési lehetőség is van az ágazatban, mondja Fábián Attila, aki a központ agrármunkatársaként szaktanácsadással segíti a gazdák munkáját. Beszerzett például egy talajvizsgálati minilabort, így a tápanyagellátásban is gyorsan tud segíteni. Szerinte a szaporítóanyag-ellátást is javítani kell, és szeretne minta-agrárerdészetet kialakítani a körzetben.

A gesztenye például jól összeillik az áfonyával, az akác a málnával.

Figyelmet érdemel a szederlevél és a málnalevél gyűjtése, amiből teát lehet készíteni. A szeder és fekete ribiszke pedig speciális élelmiszer, egészségvédő termék alapanyaga lehet. Ehhez természetesen azonos fajták és technológia kell, ennek a megszervezésében próbál segíteni a Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ. Ezenkívül kihelyezett meteorológiai állomás segítségével tudnak szakembereik növényvédelmi tanácsot adni. Több termesztő érdeklődik a drónos felmérések és permetezés iránt, ugyanakkor a drónok a precíziós gazdálkodásban is segíthetik a termesztőket. Lehetővé válna akár egy táblán belül is a változó talaj- és környezeti adottságokhoz igazodó művelés, amivel csökkenthető lenne az inputanyagok, növényvédő szerek felhasználása, környezetkímélőbb lenne a gazdálkodás.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Keleti és nyugati ízek találkozója

Magyarország keleti és nyugati felének ízei találkoznak bennük – fogalmazta meg Lovászné Baranyi Magdolna a mottóját, ami alapján szörpnek és lekvárnak dolgozzák fel a gyümölcsöket, „ezerféle” módon. A jelmondat magyarázataként elmondta, hogy Debrecenből költözött zalai férjéhez, így találkoztak a különböző ízek, amelyek meghatározzák termékeiket.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.