0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Biodiverz zöldtető Budapesten

Dezsényi Péter, a Zöldtető és Zöldfal Építők Országos Szövetségének elnöke a Makeosz szervezésében szakmai bejárást tartott az IKEA áruház tetőkertjének megtekintésére. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára.

A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) az elmúlt években rendszeresen szervezett hazai és külföldi tanulmányutakat és szakmai napokat tagjainak, tavaly azonban a járvány miatt elmaradtak a rendezvények, a szövetség vezetősége ezért is fogadta el Dezsényi Péter javaslatát. A két szövetség között tavaly fonódott szorosabbra a kapcsolat, amikor a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSZ) lett a Makeosz első tagozata. A budapesti Örs vezér terén lévő áruház tetőkertjén tartott bemutatón közel negyvenen vettek részt, a Makeosz-ta­go­­kon és az IKEA munkatársain kívül Budapest több kerületének önkormányzatától és a Főpolgármesteri Hivataltól is érkeztek szakemberek.

6500 négyzetméteren

Az első magyarországi IKEA áruház épülete 2001-ben kapott új szárnyat. A bővítéssel akkoriban a lakosság nem értett egyet, mivel a beépítés miatt jelentősen csökkent a környék zöldfelületének nagysága.

Az egyeztetések eredményeképpen az IKEA felajánlotta, hogy az új épület tetejére utólag zöldtetőt épít lombos fákkal, kúszócserjékkel, és ezenkívül az áruház környékét is zöldíti, amennyire csak lehet.

Akkor készült el a hagyományos Sedum-fedettségű extenzív zöldtető planténerbe ültetett fákkal, cserjékkel a Fito System Kft. munkájaként. Mivel a födémet és a vízszigetelést nem zöldtetőnek tervezték, évekkel később beázásszerű tüneteket tapasztaltak. A 6500 négyzetméternyi tetőszerkezeten le kellett bontani a teljes víz- és hőszigetelési rendszert, és a vízszivárgót is kicserélték. A Deep Forest Kft. nyerte el a munkát 2015-ben. A tetőre gépeket nem lehetett felvinni, ezért minden munkát kézi erővel végeztek. Egy húszfős csapat egyévi munkájának eredményeképpen elkészült az új, szabályos vízszivárgó rendszer, a terület fordított rétegrendet kapott.

A tervek szerint az eredeti vegetáció került volna vissza a területre. A korábbi ültetőközeg szervesanyag-tartalma azonban jelentősen megnőtt, és nem sikerült megmenteni az eredeti Sedum-szőnye­get, újra pedig nem volt költségvetés, ezért a megbízó elfogadta Dezsényi Péter javaslatát a nagy diverzitású, magas biológiai teljesítményű, hosszan virágzó társulást adó biodiverz zöldtető építésére.

Az IKEA vezetősége nagyon fontosnak tartotta a projektet, megértették jelentőségét.

A tetőre csak a környék többemeletes házaiból van rálátás, zárt, nem látogatható, csak az üzemeltető mehet fel, ezért ideális terület egy biodiverz zöldtető számára, mely olyan miniélőhely, természetközeli társulás, ahol az esztétika nem szempont.

Dajkanövényeket telepítettek

A növényállomány alapja Sedum-nye­sedék volt, mellé foltokban magkeverékeket vetettek a terület húsz százalékán. A tető az időjárás hatásainak nagyon kitett, öntözni nem lehet, mert nincs kiépítve az ehhez szükséges vízellátás. A kivitelezők egy korábbi munkájuk, a nyíregyházi Lego-projekt tapasztalatait felhasználva dajkanövényeket telepítettek. Ezek gyorsan beborítják a területet, védettséget adnak a széltől és a naptól, a gyomot elnyomják, a páratartalom pedig magasabb lesz, ami a célnövényeknek jó.

Háromféle hüvelyest (baltacim, nyúlszapuka, lucerna) választottak dajkanövényként, részletezte Dezsényi Péter.

A baltacim és a nyúlszapuka igazán jól működött. A nyúlszapuka Angliában veszélyes gyomnövénynek számít, hazánkban nem invazív. Évekig nem volt látható a tetőn, de most tavasszal újra megjelent. A baltacim jellemzően a mélyebb ül­tetőközegű területeken látható. A dajkanövények alkalmazása az ökológiai restaurációban bevett technológia. A Lego-üzemben megvalósított munkájuk során Dezsényi Péterék rozst és lucernát használtak ezen célból. Akkor az volt a tapasztalat, hogy a rozs egy-két év alatt eltűnik. Budapesten ökológusokkal egyeztettek, ők javasoltak dajkanövénynek alkalmas fajtákat az áruház tetejére. A kivitelezők arra számítottak, hogy a dajkanövények három-négy év alatt tűnnek majd el. Az idei csapadékos tavasz nyomán nagy meglepetésükre újra megjelentek, de a területnek csak körülbelül öt százalékán. Ezek a virágzó növények a tető látványát is gazdagították.

Az elképzelés bevált. 2016 tavasza ugyanolyan csapadékos volt, mint az idei, és ez egybeesett a dajkanövények fejlődésével.

Akkor kértek fel egy ökológust, aki a vegetációs időszakban növényfelvételezést készített. A telepítést követő második évben 160 növényfajt számolt meg. 2016-ban teljesen más habitusú volt a terület, mint most. A baltacim ott volt már, ahogy a klasszikus virágos növények, krizantém, festő pipitér, habszegfű, búzavirág, len, cickafark, szamárkóró, kőtörőszegfű is jellemző volt. A tavasz sokszor a tyúkhúrral szokott indulni, ami aztán visszahúzódik. Nyár végén az egércsenkesz jelenik meg, az alacsony növekedésű fűféle szellősen átszövi az egész területet.

A természet is formálja

A terület évről évre változó képet mutat. Szárazabb tavaszon fajban szegényesebb a tető, inkább a mélyebb termőrétegű részeken nagyobb a változatosság. Ahol sekély az ültetőközeg és még szeles is a terület, ott csak a Sedum album él meg, de még az is a stressz jeleit mutatja, levelei pirosra színeződnek. Sedum hybridum a széleken, a kétszikűek és a virágzó évelők a vastagabb termőrétegű részeken élnek, színesítve a zöldtetőt.

A vörös csenkesz idén jelent meg először, pedig a magkeverékben benne volt.

Nagyon izgalmas, hogy minden évben más a klíma, ezért más-más arcát mutatja a terület. Idén tavasszal például egy ökológus egy óra alatt huszonegy olyan új fajt talált, amit korábban nem láttak a tetőn. Sok faj a széllel és madarak segítségével kerül a területre. Bécsben több zöldtető kavicsos tetőből alakult át pár évtized alatt, mert a mikroklíma és a kavicsra rakódott por lehetővé tette, hogy elindulhasson a szukcesszió. Az egyik biodiverz zöldtető a harminc éve sima kulékaviccsal borított tetőn jött létre. A természetnek formáló ereje van, osztotta meg a tapasztalatait Dezsényi Péter. Még az is izgalmas lenne, ha egy zoológus pókcsapdákat helyezne ki és meg tudná nézni a pókfajok számát ezen a területen.

A biodiverz zöldtetők fenntartásának fontos szempontja, hogy a lehető legkevesebbet avatkozzanak be a természetes folyamatokba.

Úgy kell kialakítani a körülményeket, hogy azok ne kedvezzenek az állományra veszélyes agresszív fűféléknek. Ha túl vastag az ültetőközeg, túl magas a szervesanyag-tartalom és csapadékos az év, akkor a fűfélék elborítanak mindent, átveszik az uralmat. A kivitelezők által vetett fűfélék – köztük a vörös csenkesz, vagy a nyár végén megjelenő egércsenkesz – nem hoznak létre sűrű állományt. A fenntartás során semmit sem szednek ki a területről, kivéve az egynyári seprencét, ami nagyon agresszíven képes terjedni, ezért gyomkiszedő késsel kiszúrják a területről. Ha elkezdenének kapálni vagy komolyabb talajmozgatást végeznének, akkor megjelennének a ruderális gyomok, a libatop és társai. A fenntartás során a planténerekbe ültetett, csepegtető öntözéssel ellátott lombos fák, félcserjék, cserjék, évelők gyommentesítése mellett a gépészeti berendezések megközelítéséhez épített utak járhatóságának fenntartása, kaszálása a feladat.

A biodiverz zöldtetőknek meg kell érteni a rendszerét. Csak nem túl frekventált helyen lehet ezeket megépíteni, mert ezek a tetők az év nagy részében nem látványosak.

A Deep Forest Kft. az első nagyobb zöldtetőjét a Green House irodaházon hozta létre, közvetlenül az irodák mellett. Ott sem tetszett mindenkinek, hogy nem egyformán szép a látvány az év minden szakában. Dezsényi Péter tapasztalata szerint az emberek a zöldtetőkhöz is kétféleképpen állnak hozzá, mint ahogyan a méhlegelők és a ter­mé­szetközeli gyepek esetében. Van, aki megérti a lényegét, esetleg látott már hasonlót Nyugat-Európában, vagy olvasott róla, mások nem tudják megkülönböztetni a gyomos, elhanyagolt területtől, és ezért esztétikailag annyira zavarja őket, hogy felháborodnak. Szükség van még néhány évre az általános elfogadáshoz.

Szabályozás, támogatás

Dezsényi Péter ZÉOSZ-elnök a zöldtetők hazai OTÉK-szabályozásával (országos településrendezési és építési követelményrendszer) kapcsolatban említette meg, hogy minél vastagabb az ültetőközeg, annál nagyobb arányban számítható be a zöldfelületi mutatóba. Ez kétélű fegyver. Jelenleg az a gyakorlat, hogy a beruházók akkora épületet építenek, amekkorát csak a szabályozás területileg megenged, a teraszokra pedig egyméteres támfalak közé zöldtetőket terveznek, ami nagyon drága.

Az egész világon támogatják az extenzív zöldtetőket, ami nálunk még hiányzik. Jó példa, hogy Budapest 12. kerülete elsőként előírta, hogy minden 40 négyzetméternél nagyobb, új építésű lapos tetőn, illetve lapos tető felújításakor kötelező extenzív zöldtetőt létesíteni. Ezt lehetne követni a szabályozásban. Adott hozzá a hazai szaktudás, vannak cégek, anyagok, három zöldtetőrendszert gyártó cég is működik Magyarországon. Támogatásra azonban szükség lenne, ez lehetne a szakma másik lába. Összehasonlításképpen a szakember megemlítette, hogy például Csehországban négyzetméterenként 20 euró támogatást adnak extenzív zöldtető építésére. Magyarország ebben elmarad.

Igazán üdvözítő lenne, ha az elkövetkező 10-15 évben sikerülne azt elérni, hogy az extenzív zöldtetők gombamód szaporodjanak hazánkban. Még kedvezőbb lenne, ha ezek között minél több lenne a biodiverz tető. Svájcban egy lelkes szakember kitalálta, hogy a Sedumok helyett őshonos növényeket használjanak. Ez a legolcsóbb technológia. A Basel környéki zöldtetőket helyi anyagokból, növényekből tervezte meg, a tetőkön nagy biodiverzitás jött létre. Kultúrát teremtett ezzel. Ha jól megtanulja ezt egy tervező-kivitelező gárda hazánkban, és lesz is kultúrája ennek a technológiának, akkor nő a biológiai teljesítmény és csökkennek az üzemeltetési költségek. Ennek első lépéseként újra kellene gondolni az egész szabályozást és a támogatási lehetőségeket.

Forrás: Kertészet és Szőlészet