Back to top

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Sámson Ferenc a szövetkezetben volt állattenyésztő. Klasszikus szövetkezet volt, 1600 hektárral, ahol 120-an végezték 50 ember munkáját. Bár zootechnikus, de szívesen és sikeresen kalandozik a gépek világában:

szinte minden megvásárolt eszközt átalakított a saját szükségletei szerint.

Ezeket az átalakításokat még a gépgyártók is megcsodálják. Viszont nem a szavak embere, inkább a lánya, Enikő az. Ő Kecskeméten végzett kertépítészet szakon. Vele beszélgetünk.

A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne
A gazdálkodást 1995-ben kezdték a „nagyon semmiből”. A falu szélén kitisztítottak egy illegális szemétlerakatot, amit ennek fejében telephelynek használhattak. Egy rossz traktorral kezdtek, amit Sámson Ferenc újított fel – úgy, hogy még a Zetor gyárból is eljöttek megnézni. Látni akarták, miként cserélte le a mechanikus karokat elektronikusra.

Gazdaságuk elindítása egybeesett a szövetkezet mélyrepülésével, így rögtön 110 hektárral tudtak belevágni a gazdálkodásba. Sámson Ferenc akkoriban teljesítmény alapúvá tette volna a szövetkezetet, de a tagság ezt elutasította, hiszen egyesek az utcán találták volna magukat. Így a magángazdálkodás mellett döntött.

A szövetkezet 10 eurós hektáronkénti bérleti díjai helyett nekik 30 eurós bérleti díjjal kellett kezdeniük, ami mára 100–150 euróra nőtt.

Rögtön elkezdtek burgonyával foglalkozni. Eleinte 10–20 hektáron ter­mesztették, és kezdetben szinte kézzel és egy lengyel szedőgéppel dolgoztak. Majd elkezdtek fejlődni, amit az üzletláncok megjelenése felgyorsított. Húsz év technológiai lemaradását kellett behozni. Megnőttek a tisztítással és csomagolással szemben támasztott igények, mivel versenytársaik, az osztrákok és németek már 20 éve úgy működtek. 2003–2004-ben nagyon gyorsan kellett kialakítaniuk a csomagoló- és tisztítósort, hogy nagy mennyiséget tudjanak szállítani. Jelenleg húsz családot tartanak el, mert ahhoz, hogy zsákba kerüljön a burgonya, még mindig 14 emberre van szükség. De hol van ez a szocializmus túlfoglalkoztatásától!

A családfő gyermekeivel és unokájával
Beszélgetésünkkor épp túl voltak a búza aratásán.

A 6,7–6,8 tonnás hektáronkénti hozamot nem tartják rossznak, de megemlítik, hogy náluk a búza mindig a jól táplált és a talajt fellazító burgonya után következik.

Ez akár 1–2 tonna többletet is jelent hektáronként. Ezt követi a szója, az árpa a napraforgó, illetve termelnek 15 hektáron sárgarépát, amit egy fagyasztó feldolgozóba szállítanak.

A kiszámíthatatlan növény

Először a burgonya gazdasági mutatóit kérdem, és kapom is a választ. Ez a növény nagyon hektikus eredményeket tud produkálni. Van, hogy nagyon jó gazdasági eredményt hoz, utána viszont akár több évig veszteséget produkál. Például a 2019-es év kitűnő lett, ami annak volt köszönhető, hogy Európában hiány alakult ki burgonyából. Németországban és Csehországban sem volt nagy termés, tehát Szlovákiában viszonylag felmentek az árak.

Számszerűsítik is, mit jelent a jó ár: 2019-ben a burgonya nagybani ára 25–35 eurócent körül mozgott, tavaly viszont csak 15–20 cent körül. Eközben ők a termelés költségét 23 centnek számolják.

Sajnos az idei év is úgy kezdődik, mint a 2020-as – nem kell, ezért nincs ára a krumplinak.

Erre még az időjárás is rátett egy lapáttal, mert a hideg májust követő hirtelen felmelegedés sokkolta a növényeket. A burgonya 28 fok felett amúgy is leáll, nem képez gumót és nem növekszik. Az esők visszatértével elvileg újraindulhat a gumóképzés, ezért most arra törekednek, hogy megőrizzék a lombot. Ehhez több levéltrágyát kell kiadni, hogy megmaradjon a növény kondíciója.

A ‘80-as, ‘90-es években 60–70 ezer hektáron termesztettek burgonyát Szlovákiában, de mára 6–8 ezer hektárra csökkent a területe. A korai krumpli aránya a mindenkori vetésterület 10–15 százaléka maradt, bár a pontos vetésterület évente változik. Változik a klíma; a valamikori hegyvidéki szövetkezetekből eltűnt a burgonya, ma már a Liptói-medencében sem ritka a kukoricatábla.

A klímaváltozásból nemcsak az aszályos időszakra panaszkodnak, hanem a hőingadozásra is, amit nehezen visel a burgonya. Szlovákia egésze küzd ezekkel, már hegyvidéki területen sem lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az ottani talaj sekély, köves, ahogy egykor mondták: csak káposzta, rozs és burgonya termesztésére alkalmas.

Termesztettek is a Liptói-medence szövetkezetei a szocializmusban több ezer hektáron. De a szövetkezetek megszűntek, és munkaerőt sem igazán találni a termesztéshez. A burgonyát nem sorolták az érzékeny növények közé, nem kap külön nemzeti támogatást. Így nem csoda, hogy 2020-ban az ország burgonyaszükségletének 44 százalékát importból kellett megoldani. Nincsen tárolási kapacitás, nincsenek hűtőházak, emiatt a szlovákiai burgonya júniusig nem tud megfelelő minőségben a piacra kerülni.

A burgonyatermesztés gazdaságosságának kiélezettségét a burgonyater­mesztés specifikus voltával is magyarázzák. Túl sok egyedi gépre van szükség hozzá, vagyis igen nagy a beruházási igénye. A búza stabilan megadja a pár száz euró nyereséget hektáronként. A burgonyánál ugyanez több ezer euróra is felugorhat – viszont ott az a de…

Beruházni, beruházni, beruházni

Márpedig ahhoz, hogy a burgonyát meg tudják termelni és mosva-csomagolva szállíthassák az üzletláncoknak, több mint 2 millió eurót kellett beruházniuk – úgy, hogy a tisztító-csomagoló sor gépeinek a felét otthon alakították ki vagy át.

Például a klasszikus rázó osztályozó agyontörte a burgonyát, ezért átépítették gumihengeresre. És nemcsak a mechanikáját, hanem az elektronikáját is.

Ez utóbbiban nagy segítség volt Sámson Ferenc most érettségizett unokája, Bence, aki tud programozni.

Büszkén mutatják a gazdaság legutóbbi szerzeményét, egy robotkart, ami a zsákokat raklapra pakolja. Természetesen ezt is átalakították, hogy ládákat is tudjanak pakolni vele, azonkívül a zsákokat fóliával is bevonja.

Amikor tudtak, pályáztak, de a pályázatokhoz önerő is kell, és a burgonya hozama nem kiszámítható. 2007-ben uniós támogatás segítségével alakítottak klímatizált raktárrá egy istállót, illetve fogadótartályokkal és szállítószalagokkal szerelték fel. A magyar állam által elindított Baross Program keretében szintén sikeresen pályáztak, abból a csomagolósor mérőegységéhez kaptak támogatást.

Ültetőanyagot már nem hazait használnak. Már Liptóban sem tudnak vírusmentes szaporítóanyagot előállítani, a minősége nagyon elmarad a hollandétól és a németétől.

Igaz, érzésük szerint a hozzájuk érkező nyugati vetőburgonya sem mindig a legmagasabb minőséget képviseli.

A Baross Programból kapott támogatás segítségével szereztek be dízeles mobilszivattyúkat, amelyekkel óránként 500 köbméter vizet tudnak kijuttatni egy közeli csatornából. Eredményeiken meglátszik az öntözés: a korai burgonyát 200 mázsa/hektár körül kezdik el szedni, az összátlag pedig 350–380 mázsa körül alakul.

Eladni művészet - itt is

Az értékesítésről Sámson Enikő elmondta, hogy az évek során megváltozott a vevőkörük. Húsz éve még mintegy száz piacos kisvállalkozó vásárlójuk volt, most már egy sincs, csak az üzletláncok. Öt további termelővel szövetkezetbe tömörültek, hogy szállítsanak nekik.

Úgy látják, hogy csökkent egyrészt a fogyasztás, kevesebbet főznek otthon az emberek, másrészt ma már nem spájzolnak be burgonyából.

Inkább megvásárolják kilónként a mosottat, minthogy harmadannyiért vegyenek nagy mennyiséget közvetlenül a termelőtől.

A mosó, csomagoló gép 2 millió euróba került, némelyiket átalakították

„Az üzletlánc mosott almát akar burgonya helyett, mintha fáról lehetne szedni” – jegyzi meg Enikő. Hozzáteszi, hogy amúgy is magasak az üzletláncok minőségi igényei, de közben folyamatosan csökkentik az árakat.

’95–96-ban 25 korona (75 eurócent) is volt az újkrumpli ára, míg jelenleg 40 cent körül van a júniusi kezdőár. Csakhogy ebbe még bele kell férnie a szállításnak, illetve egy újdonságnak is, a ládabérlésnek. Ugyanis az üzletláncok csak egyfajta ládában fogadják a csomagolt burgonyát, aminek a bérlése 9 centet visz el 1 kilogramm krumpli árából.

A ládákért egy hónapos kauciót kell letenni, ami további terhet ró a termelőre.

Sámsonék mintegy 20–30 hektár burgonyát tudnak koraiként értékesíteni, csakhogy – mint elmondták – a korai és a kései ára közötti különbség mára eltűnt. A ‘90-es években is 6 koronát és most is 20 centet kapnak a késeiért. Az árkülönbség csak a termelői piacon maradt meg. Javarészt amúgy is eltűntek a burgonyát kisebb területen termesztők. Akadnak ilyenek, de ők leginkább ritkaságszámba menő kivételek, piacosok stb.

Legnagyobb konkurenseiknek nem a szlovákiai termelőket tartják, hanem a külföldi behozatalt. Tavaly például a Németországból beszállított krumpli verte le az árakat Szlovákiában. A német gazdák megkapták érte a 26 eurócentet – nálunk mégis 8 centért kínálták.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Véget ért az országos teszt, így teljesítettek a búzák és a repcék

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.