Ha a méhésznek jó az éves atkakezelési stratégiája és azt nem véletlenszerűen, ránézésre, hanem tervezetten, atkakontroll és monitoring mellett végzi, legkésőbb a napraforgó pörgetése után szükségszerű valamilyen atkakezelési módot választania: tartós hordozó alkalmazását vagy sorozatkezelést. (Az atkakezelési eljárásrendről lásd cikksorozatunkat: Így lesz hatékony az atkakezelés.)
Sajnos a hivatalos és megszokott varroa atkaírtó szerek közül többet betiltottak, vagy megszűnt a forgalmazásuk az utóbbi években. A közösségi médiából jól látható, hogy sokan ezért olyan szereket használnak, melyeknek összetevői bizonytalanok, sok esetben tiltottak, mivel rezisztenciát okoznak és sokszor csak külföldről, drágán szerezhetők be.
Érthető, hogy sokan nem szeretnének házi szereket készíteni, viszont pont ez a legbiztosabb, hiszen ezeknek az összetevőknek a minőségét és forrását maga a méhész határozhatja meg.
A valóságban ezeknek a szereknek az elkészítése nem okoz túl nagy gondot.
Mivel a méz tisztasága fontos szempont, – amit főleg az utóbbi években szigorúan vizsgálnak a mézfelvásárlók -, ezért érdemes szerves savakat használni az atkaírtásban.
Egy bevált és egyszerű oxálsav-dihidrátot tartalmazó tartóshordozó receptről és alkalmazásáról itt olvashat, illetve ide kattintva egy videót nézhet meg.
Minden méhésztársnak nyugodt és élménydús nyaralást kívánok!
Ajánljuk még:
