0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ellátási gond a lisztpiacon

Az átlaghozam alulról súrolja a 6 tonnát, körülbelül 4,9–5 millió tonna kenyérgabonát takarítottunk be ebben az évben – ennek mintegy 80 százaléka étkezési minőségű. Most nem volt gombafertőzés, nem volt toxintermelődés. E tekintetben a 2021-es aratás páratlan a maga nemében. Miközben őszi búzából példátlanul kis területről végül is nagy termést értünk el, a malmok szorult helyzetbe kerültek.

A termelők vagy egyáltalán nem akarják eladni a búzát annyiért, amennyit most kínálnak, vagy azt kérik, hogy csak január 1. után beszéljenek az üzletről, mondván, számukra most nem fontos az árbevétel.

Az idei étkezésigabona-helyzetről megkérdeztük Lakatos Zoltánt, a Hajdúgabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a Gabonaszövetség alelnökét, a szövetség malmos tagozatának elnökét.

– Jó lenne, ha a statisztikánkban vakon megbízhatnánk, de ettől most távol vagyunk, mert a májusban lejelentett 920 ezer hektár őszi búzából mindössze 846 ezer hektár maradt júliusra. Ez a 74 ezer hektáros kiesés a mai digitalizált világban semmivel nem magyarázható. Az volna a jó, ha már decemberben pontos adatot tudnánk mondani a vetésterületről.

Pedig az ősszel jól indult az őszi kalászosok helyzete. Jó magágyba került a vetőmag, volt elég nedvesség. A télen szépen bokrosodott a növényállomány. Igaz, a tavasz vegyes időjárása nem használt, viszont a május kellően elegendő csapadéka pozitívumnak bizonyult az őszi búza számára is.

A tavaszi hidegben országszerte nagyon ígéretes képet mutatott a búzánk. Amíg meg nem érkezett a júniusi hőhullám, bizakodó volt a szakmai közhangulat.

Ehhez képest a valós eredmény még jobb lett, hiszen majdnem 6 tonna lett az átlagtermésünk. Ilyet Magyarországon korábban még sosem mértünk – igaz, ilyen kis területen sem termeltünk még őszi búzát, mint a mostani szezonban. Hozzáteszem, hogy Hajdú-Bihar megyében kiemelkedően jó eredmény született, itt meghaladja a 7 tonnát a hektáronkénti hozam. Hasonlóra itt sem emlékszünk.

A megyében az őszi búza a jelenlegi felvásárlási árakkal versenyképes növénnyé vált, pedig korábban inkább csak a vetésforgó miatt volt rá szükségünk. A jobb pozíciót a malmosok számára némileg meggyengítette az a helyzet, hogy a betakarítást a megszokotthoz képest 7–10 nappal később, csak július 7. után tudtuk megkezdeni.

A malmok nem üres raktárakkal indulnak a júliusnak, mindenkinek szüksége van átmenő készletre, hogy a friss új búzát ókészletekkel keverjék, és olyan lisztet állítsanak elő, amiben megvan a kellő enzim­aktivitás, amiből augusztus 20-ig is lehet jó minőségű kenyeret sütni.

Több volt az átmenő készlet a szokásosnál, mert 2021 első félévében jó 15 százalékkal kevesebb búzát őröltünk, mint az előző esztendőben. Emögött ott van a covid, és minden következménye, de beleszámított az is, hogy az enyhén dráguló kenyérrel takarékosabban bántunk. Most a covid-járvány enyhülése után az iparág fellendülésre számított.

Azt tapasztaljuk, hogy két térségre különíthető el az ország. Az Alföldön szinte csak étkezési minőség, a Dunántúlon pedig fele-fele arányban étkezési és takarmány minőség termett.

Hajdú-Bihar megyében az összes búza közel 80 százaléka teljes egészében megfelel az étkezési igényeknek. Azaz csak megfelelne, ha a termelők hajlandóak lennének értékesíteni. De

tavaly a világpiac feltornázta a búza felvásárlási árát, és a 2019-es tonnánkénti 50 ezer forintból 2020 elejére eljutottunk 75 ezer forintra.

Idén a búza induló ára 60–62 ezer forint volt tonnánként – ilyen még nem fordult elő a magyar gabonakereskedelemben. Ebben az évben a búzapiacon két versenyző szerepel: a malomipar és a takarmányipar.

Tavaly a legnagyobb vételi ár márciusra alakult ki a búzánál, míg ebben az évben az aratás alatt, rövid két hét leforgását követően rekordmagasságra tornázta fel magát a búzapiac. Ebben közrejátszottak a júniusi hőség következtében megrendült kukoricaremények. A jó minőségű, nagy fehérjetartalmú búzát nemcsak a malomipar, hanem a takarmányipar is elkezdte keresni, és utóbbi még 5–8 százalékkal többet is fizetett a szokásosnál.

A malmosok másik gondja, hogy a termelők az értékesítéssel nagyon kivárnak.

Menet közben elfogyott az ókészlet, és az itthoni piacon megjelentek az osztrákok, a szlovénok és az olaszok, akik körülbelül 1 millió tonnára tartanak igényt.

A Hajdúgabona őrlési igénye 100 ezer tonna, vagyis ha csak 1000 forinttal emelném a felvásárlási árat, az 100 millió forint többletkiadást jelentene a cégemnek. Ezen felül ott a minimálbér emelése, ami 60 millió forint többletet igényelt. Drágult az üzemanyag és az áram ára is.

Ez a helyzet, ami kialakult, inflációs spirálhoz vezet, és nem látjuk a végét. A malomiparnak most legfeljebb 2 hónapon belül 10 forinttal emelnie kéne a liszt kilogrammonkénti árát, különben elveszíti rentábilitását. Mi 8 ezer tonna búzát őrölünk meg havonta, de a jelen helyzetben nagy erőfeszítést jelent számunkra ennek az előteremtése. Pedig jó a kapcsolatunk a termelőkkel, megvan köztünk a bizalom, amit az is igazol, hogy a mi raktárunkban tárolnak augusztus 1-ig több mint 50 ezer tonna kenyérnek valót. Azt viszont még így is nehéz kideríteni, hogy erre mikor tudunk üzletet kötni.

MMG Direkt

Mi történik, ha aratás közben leáll a kombájn? Bár a mai, modern mezőgazdasági gépekhez is kell még méretes villáskulcs, de a szerelők már nem indulhatnak el laptop nélkül. Hogyan működik az AXIÁL Kft. szervizhálózata? Vajon miért terjedt el a mondás, miszerint a „szerviz adja el a második gépet”? Erről kérdezte az AXIÁL Kft. szervizmérnökét, Karagity Istvánt Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója.

youtube://v/qTAKsDGzRXo

Forrás: Magyar Mezőgazdaság