Back to top

Ellátási gond a lisztpiacon

Az átlaghozam alulról súrolja a 6 tonnát, körülbelül 4,9–5 millió tonna kenyérgabonát takarítottunk be ebben az évben – ennek mintegy 80 százaléka étkezési minőségű. Most nem volt gombafertőzés, nem volt toxintermelődés. E tekintetben a 2021-es aratás páratlan a maga nemében. Miközben őszi búzából példátlanul kis területről végül is nagy termést értünk el, a malmok szorult helyzetbe kerültek.

A termelők vagy egyáltalán nem akarják eladni a búzát annyiért, amennyit most kínálnak, vagy azt kérik, hogy csak január 1. után beszéljenek az üzletről, mondván, számukra most nem fontos az árbevétel.

Lakatos Zoltán: van búza a raktárunkban, csak a nagy részét még nem vásárolhatjuk meg
Lakatos Zoltán: van búza a raktárunkban, csak a nagy részét még nem vásárolhatjuk meg
Az idei étkezésigabona-helyzetről megkérdeztük Lakatos Zoltánt, a Hajdúgabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a Gabonaszövetség alelnökét, a szövetség malmos tagozatának elnökét.

– Jó lenne, ha a statisztikánkban vakon megbízhatnánk, de ettől most távol vagyunk, mert a májusban lejelentett 920 ezer hektár őszi búzából mindössze 846 ezer hektár maradt júliusra. Ez a 74 ezer hektáros kiesés a mai digitalizált világban semmivel nem magyarázható. Az volna a jó, ha már decemberben pontos adatot tudnánk mondani a vetésterületről.

Pedig az ősszel jól indult az őszi kalászosok helyzete. Jó magágyba került a vetőmag, volt elég nedvesség. A télen szépen bokrosodott a növényállomány. Igaz, a tavasz vegyes időjárása nem használt, viszont a május kellően elegendő csapadéka pozitívumnak bizonyult az őszi búza számára is.

A tavaszi hidegben országszerte nagyon ígéretes képet mutatott a búzánk. Amíg meg nem érkezett a júniusi hőhullám, bizakodó volt a szakmai közhangulat.

Ehhez képest a valós eredmény még jobb lett, hiszen majdnem 6 tonna lett az átlagtermésünk. Ilyet Magyarországon korábban még sosem mértünk – igaz, ilyen kis területen sem termeltünk még őszi búzát, mint a mostani szezonban. Hozzáteszem, hogy Hajdú-Bihar megyében kiemelkedően jó eredmény született, itt meghaladja a 7 tonnát a hektáronkénti hozam. Hasonlóra itt sem emlékszünk.

A megyében az őszi búza a jelenlegi felvásárlási árakkal versenyképes növénnyé vált, pedig korábban inkább csak a vetésforgó miatt volt rá szükségünk. A jobb pozíciót a malmosok számára némileg meggyengítette az a helyzet, hogy a betakarítást a megszokotthoz képest 7–10 nappal később, csak július 7. után tudtuk megkezdeni.

A malmok nem üres raktárakkal indulnak a júliusnak, mindenkinek szüksége van átmenő készletre, hogy a friss új búzát ókészletekkel keverjék, és olyan lisztet állítsanak elő, amiben megvan a kellő enzim­aktivitás, amiből augusztus 20-ig is lehet jó minőségű kenyeret sütni.

Több volt az átmenő készlet a szokásosnál, mert 2021 első félévében jó 15 százalékkal kevesebb búzát őröltünk, mint az előző esztendőben. Emögött ott van a covid, és minden következménye, de beleszámított az is, hogy az enyhén dráguló kenyérrel takarékosabban bántunk. Most a covid-járvány enyhülése után az iparág fellendülésre számított.

Azt tapasztaljuk, hogy két térségre különíthető el az ország. Az Alföldön szinte csak étkezési minőség, a Dunántúlon pedig fele-fele arányban étkezési és takarmány minőség termett.

Hajdú-Bihar megyében az összes búza közel 80 százaléka teljes egészében megfelel az étkezési igényeknek. Azaz csak megfelelne, ha a termelők hajlandóak lennének értékesíteni. De

tavaly a világpiac feltornázta a búza felvásárlási árát, és a 2019-es tonnánkénti 50 ezer forintból 2020 elejére eljutottunk 75 ezer forintra.

Idén a búza induló ára 60–62 ezer forint volt tonnánként – ilyen még nem fordult elő a magyar gabonakereskedelemben. Ebben az évben a búzapiacon két versenyző szerepel: a malomipar és a takarmányipar.

Tavaly a legnagyobb vételi ár márciusra alakult ki a búzánál, míg ebben az évben az aratás alatt, rövid két hét leforgását követően rekordmagasságra tornázta fel magát a búzapiac. Ebben közrejátszottak a júniusi hőség következtében megrendült kukoricaremények. A jó minőségű, nagy fehérjetartalmú búzát nemcsak a malomipar, hanem a takarmányipar is elkezdte keresni, és utóbbi még 5–8 százalékkal többet is fizetett a szokásosnál.

A malmosok másik gondja, hogy a termelők az értékesítéssel nagyon kivárnak.

Menet közben elfogyott az ókészlet, és az itthoni piacon megjelentek az osztrákok, a szlovénok és az olaszok, akik körülbelül 1 millió tonnára tartanak igényt.

A Hajdúgabona őrlési igénye 100 ezer tonna, vagyis ha csak 1000 forinttal emelném a felvásárlási árat, az 100 millió forint többletkiadást jelentene a cégemnek. Ezen felül ott a minimálbér emelése, ami 60 millió forint többletet igényelt. Drágult az üzemanyag és az áram ára is.

Ez a helyzet, ami kialakult, inflációs spirálhoz vezet, és nem látjuk a végét. A malomiparnak most legfeljebb 2 hónapon belül 10 forinttal emelnie kéne a liszt kilogrammonkénti árát, különben elveszíti rentábilitását. Mi 8 ezer tonna búzát őrölünk meg havonta, de a jelen helyzetben nagy erőfeszítést jelent számunkra ennek az előteremtése. Pedig jó a kapcsolatunk a termelőkkel, megvan köztünk a bizalom, amit az is igazol, hogy a mi raktárunkban tárolnak augusztus 1-ig több mint 50 ezer tonna kenyérnek valót. Azt viszont még így is nehéz kideríteni, hogy erre mikor tudunk üzletet kötni.

MMG Direkt

Mi történik, ha aratás közben leáll a kombájn? Bár a mai, modern mezőgazdasági gépekhez is kell még méretes villáskulcs, de a szerelők már nem indulhatnak el laptop nélkül. Hogyan működik az AXIÁL Kft. szervizhálózata? Vajon miért terjedt el a mondás, miszerint a „szerviz adja el a második gépet”? Erről kérdezte az AXIÁL Kft. szervizmérnökét, Karagity Istvánt Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója.

MMG – Direkt | A szerviz adja el a második gépet | Karagity Istvánt, szervizmérnök, AXIÁL Kft.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

A Spar újabb 1,5 milliárd forintot fordított üzlethálózata modernizálására

Összesen több mint 1,5 milliárd forintot fordított a Spar Magyarország két vidéki egysége felújítására és egy új budapesti üzlet átadására - közölte a cég az MTI-vel csütörtökön.

Az élelmiszerek 9,4 százalékkal drágultak

Az ipari termelői árak októberben 18,5 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 4,5 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal