Idén ezt a bírálatot fajtabemutatóval kötöttük össze, miután a hagyományos téli időpont helyett a vegetációs időszakban tartottuk a rendezvényt. Lakatos Tamás, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetője bevezetőjében elmondta, hogy a Ceglédi Kutatóállomás is része lett a több agráregyetemből, valamint a volt NAIK intézeteiből gödöllői központtal megalakult a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek.
A korai szilvák apróbbak maradtak
A résztvevők először a majdnem 400 fajtából álló szilvaültetvényt nézték meg Nádosy Ferenc vezetésével.
A szilvánál valamivel jobb volt a helyzet, több fajtán egyáltalán nem látszott a fagy hatása. Ebben az évben jól lehetett tesztelni a szilvafajták fagyérzékenységét, a gyűjteményben ugyanis a legkülönbözőbb helyekről begyűjtött tájfajták, valamint a legújabb nemesítési eredményekből származó fajták is megtalálhatók. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fajta jól termett, mert a szilva később virágzik és később is indul a nedvkeringés a vesszőkben, mint a kajszinál.
A történelmi fajták közül elsőként az Agenit vették szemügyre a vendégek. A régi francia tájfajta a mai napig is kedvelt a házikertekben. Nagyon finom, édes a gyümölcse, bár a színe kissé fakó. A gyűjteményben található magvaváló változat is. A Szakarka régi bolgár fajta, levelein nem láthatók vírustünetek. Idén az Elena német szilván és különösen a Presentán rekordtermés lesz. Ez két kedvelt fajtája a magyar termesztőknek, kiváló lekvár- és pálinka-alapanyagot szolgáltatnak.
Magyarországon nem annyira kedvelik, mert a gyümölcse apró marad. A német Topper és Topking sem elterjedt fajták, pedig minden évben sokat teremnek és kellemes, jól alakítható kis fát nevelnek. Nem úgy a Topfive, amely kiváló mélykék színével, finom édes-savas ízével az egyik legkedveltebb süteményszilva, de pálinkának is kiváló, egyre kedveltebb Magyarországon is.
Az újabb telepítésekben található a Topfirst, amely a Čačanska ranával egy időben érik, csak nem annyira hajlamos a hullásra. Íze kellemes, nagyon korai. Szép kék színe miatt a kereskedők jobban kedvelik, mint a szerb fajtát. A korai szilvák közt említették a Juna fajtát, amely Magyarországon még nagyon kevés helyen található meg, de az első tapasztalatok kiválóak. Ez a legkorábbi szilva, jó ízű és hamar termőre fordul. Az idén, amikor a korai szilvák érési idejében még szinte nem volt csapadék, kicsi maradt a gyümölcse. Öntözéssel biztosan méretesebb lenne.
Igen bőtermő a kései, nagy gyümölcsű Topend, amit még hűteni is lehet, így a legkésőbbi szilvaként kerül a piacra novemberben. A Hanka szintén nagyon bőtermő, hamar termőre forduló, ígéretes fajta, még nem található ültetvényben Magyarországon. Az irodalmi adatok szerint (merthogy itt Cegléden is először terem) a Čačanska lepotica előtt érik. A végére maradt az egyik legkeresettebb frissfogyasztású szilva, a Toptaste (Kulinaria). Nagyon édes, Brix-foka nem ritkán eléri a 28-30-at. Szép kék színű gyümölcse kemény állagú. A kereskedők is nagyon szeretik, mert jól szállítható.
Kevés kajszi bírta a fagyot
A szilvaültetvény bejárása után a társaság hűvös teremben, a feldolgozott gyümölcsbírálattal folytatta a szakmai napot, kifejezve abbéli reményét, hogy jövőre a kajszi-fajtagyűjteményt is meg tudják nézni, vagyis elmaradnak a tavaszi fagyok.
Az eredmények segítenek a szelekcióban, hiszen nem minden fajtajelölt alkalmas mind a három feldolgozási módra, vagy esetleg egyikre sem jó. Ezen a ponton eldönthetjük, szeretnénk-e tovább foglalkozni a kiszemelt hibriddel, érdemes-e fajtának bejelenteni. A meglévő fajtáink bírálata során kapott eredmények pedig a termelőknek is segítenek eldönteni, hogy frisspiacra, esetleg konzervipari feldolgozásra vagy pálinka készítésére létesítsenek új ültetvényeket.
A kajszibarack bírálata során sajnos nem tudtunk sok mintát bemutatni a tavalyi nagymértékű fagykár miatt, viszont az előző és az idei év jól megmutatta nekünk, melyek azok a fajták és fajtajelöltek, amelyek nagyobb biztonsággal teremnek egy ilyen szélsőséges tavasz után is. Több ceglédi nemesítésű kajszibarack is szerepelt a kóstolási sorban, a Nyujtó Ferenc emléke, a Ceglédi szilárd, a Ceglédi bájos, az Afganisztánból származó Cegléden honosított Roxana, a román nemesítésű Sirena, a Szlovákiából származó Rakovszki, és az USA-ból származó fajta, a Flavor Cot.
Befőttbírálata során kiemelkedő eredményt ért még el a Ceglédi szilárd és a Rakovszky, ízük, színük és állaguk egyaránt kiváló. Az ivólébírálat alapján a Ceglédi szilárd szintén ott volt a legjobbak között, mellette a Roxana ízre, színre és illatra is kimagasló értékeket kapott. A lekvárbírálatban a Roxana ismét jól szerepelt, mellette a Sirena ért el jó eredményt jó állaga és íze által. Összességében elmondható, hogy tavaly az előzőekben említett kajszifajtákon volt megfelelő mennyiségű és minőségű, értékelhető termés.
Nyolc órán át főzték a lekvárt
A szilvabefőttek közül a szerb nemesítésű Čačanska lepotica minősült a legjobbnak, külleme, színe, alakja, mérete, valamint az állomány jellege alapján egyaránt elsőként végzett. Egyedül az íz és illat kategóriában múlta fölül a Tóth Elek által előállított HSz 647-es tétel, ami a zsűritagok pontozása alapján a második lett, alig 3 tized ponttal lemaradva. A következő helyeken az Ageni 698, a Bódi szilva és a French Improved végeztek.
Az ivólevek pontjai között már lényegesen kisebb volt a különbség. A Čačanska lepotica és a HSz 647 fölényét behozta a magyar nemesítésű Besztercei Bt. 1-es fajta, amely illat kategóriában első helyen, küllem és szín szerint pedig a második helyen végzett. Az összesített pontszámok alapján az első a Čačanska lepotica, második a HSz 647, és alig lemaradva a harmadik a Besztercei Bt. 1 fajta lett. A negyedik és ötödik helyen a német nemesítésű Topking és Katinka fajták teljesítettek.
Az idei bírálat utolsó készítményei a szilvalekvárok voltak. A gyümölcsöket addig főztük, amíg elérték az előírt legalább 55 Brix-fok értéket. Ez 5 kilogramm gyümölcs esetében átlagosan 8 óra volt, de nagyban függ a leszedett gyümölcs cukorfokától. Ezen a megmérettetésen az eredmények láttán tettünk egy érdekes megállapítást: nem törvényszerűen a legédesebb gyümölcsből lesz a legjobb lekvár. Ugyanis a két legédesebb gyümölcsű fajta végzett az utolsó helyeken. Ennek oka a főzési időben keresendő, ugyanis a magas cukorfok miatt nem kellett annyi ideig főzni, mint a többi fajtát, így nem sűrűsödtek be és hígabb állományú, világosabb készítmény lett a végeredmény.
Első helyen végzett a német nemesítésű Katinka, második lett a hazai származású Bódi szilva, harmadik a szintén hazai Besztercei 64-64-es klónja. Negyedik helyre sorolták a bírálók a francia nemesítésű Ageni 698-es klónját, az ötödik pedig a Kaliforniából származó, Ageni-magonc, a French Improved lett.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények a tavalyi év meteorológiai körülményei között termett gyümölcsökből készült termékeket jellemzik. Hasonlóan a borokhoz, egy-egy évjárat között is lehetnek markáns különbségek. Ahhoz, hogy általános véleményt fogalmazzunk meg egy-egy fajta alkalmasságáról bizonyos célokra (befőtt, ivólé, lekvár, aszalvány vagy friss fogyasztás), több év adatait kell vizsgálni. Biztató, hogy ezek a ceglédi nemesítésű fajták jól tűrik a tavaszi fagyot és még a bírálatokon is kiemelkedően szerepelnek.
Mendelné Pászti Edina, Mendel Ákos, Demku Tamás, Nádosy Ferenc
