0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Milyen célra a legjobbak?

Cegléden minden évben megrendezzük a feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálatát. Hagyomány, hogy az előző évben befőzött termékeket összehasonlítjuk íz, szín, illat, állomány és tetszetősség alapján. Kajsziból és szilvából készült befőttek, ivólevek és lekvárok kerülnek terítékre.

Idén ezt a bírálatot fajtabemutatóval kötöttük össze, miután a hagyományos téli időpont helyett a vegetációs időszakban tartottuk a rendezvényt. Lakatos Tamás, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetője bevezetőjében elmondta, hogy a Ceglédi Kutatóállomás is része lett a több agráregyetemből, valamint a volt NAIK intézeteiből gödöllői központtal megalakult a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek.

A korai szilvák apróbbak maradtak

A résztvevők először a majdnem 400 fajtából álló szilvaültetvényt nézték meg Nádosy Ferenc vezetésével.

Az idei év a kajszi szempontjából katasztrofális volt. A késő tavaszi fagyok nagyon súlyos károkat okoztak a virágokban Cegléden is.

A szilvánál valamivel jobb volt a helyzet, több fajtán egyáltalán nem látszott a fagy hatása. Ebben az évben jól lehetett tesztelni a szilvafajták fagyérzékenységét, a gyűjteményben ugyanis a legkülönbözőbb helyekről begyűjtött tájfajták, valamint a legújabb nemesítési eredményekből származó fajták is megtalálhatók. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fajta jól termett, mert a szilva később virágzik és később is indul a nedvkeringés a vesszőkben, mint a kajszinál.

A történelmi fajták közül elsőként az Agenit vették szemügyre a vendégek. A régi francia tájfajta a mai napig is kedvelt a házikertekben. Nagyon finom, édes a gyümölcse, bár a színe kissé fakó. A gyűjteményben található magvaváló változat is. A Szakarka régi bolgár fajta, levelein nem láthatók vírustünetek. Idén az Elena német szilván és különösen a Presentán rekordtermés lesz. Ez két kedvelt fajtája a magyar termesztőknek, kiváló lekvár- és pálinka-alapanyagot szolgáltatnak.

A korai érésű Katinka közepesen termett idén.

Magyarországon nem annyira kedvelik, mert a gyümölcse apró marad. A német Topper és Topking sem elterjedt fajták, pedig minden évben sokat teremnek és kellemes, jól alakítható kis fát nevelnek. Nem úgy a Topfive, amely kiváló mélykék színével, finom édes-savas ízével az egyik legkedveltebb süteményszilva, de pálinkának is kiváló, egyre kedveltebb Magyarországon is.

Az újabb telepítésekben található a Topfirst, amely a Čačanska ranával egy időben érik, csak nem annyira hajlamos a hullásra. Íze kellemes, nagyon korai. Szép kék színe miatt a kereskedők jobban kedvelik, mint a szerb fajtát. A korai szilvák közt említették a Juna fajtát, amely Magyarországon még nagyon kevés helyen található meg, de az első tapasztalatok kiválóak. Ez a legkorábbi szilva, jó ízű és hamar termőre fordul. Az idén, amikor a korai szilvák érési idejében még szinte nem volt csapadék, kicsi maradt a gyümölcse. Öntözéssel biztosan méretesebb lenne.

Az utóbbi években folyamatosan nő a Haroma fajta népszerűsége, valószínűleg azért, mert hasonlít a Beszterceire, csak annál szebb a hússzíne és nem potyog.

Igen bőtermő a kései, nagy gyümölcsű Topend, amit még hűteni is lehet, így a legkésőbbi szilvaként kerül a piacra novemberben. A Hanka szintén nagyon bőtermő, hamar termőre forduló, ígéretes fajta, még nem található ültetvényben Magyarországon. Az irodalmi adatok szerint (merthogy itt Cegléden is először terem) a Čačanska lepo­tica előtt érik. A végére maradt az egyik legkeresettebb frissfogyasztású szilva, a Toptaste (Kulinaria). Nagyon édes, Brix-foka nem ritkán eléri a 28-30-at. Szép kék színű gyümölcse kemény állagú. A kereskedők is nagyon szeretik, mert jól szállítható.

Kevés kajszi bírta a fagyot

A szilvaültetvény bejárása után a társaság hűvös teremben, a feldolgozott gyümölcsbírálattal folytatta a szakmai napot, kifejezve abbéli reményét, hogy jövőre a kajszi-fajtagyűjteményt is meg tudják nézni, vagyis elmaradnak a tavaszi fagyok.

Nemesítés szempontjából az érzékszervi bírálat nagyon hasznos és fontos.

Az eredmények segítenek a szelekcióban, hiszen nem minden fajtajelölt alkalmas mind a három feldolgozási módra, vagy esetleg egyikre sem jó. Ezen a ponton eldönthetjük, szeretnénk-e tovább foglalkozni a kiszemelt hibriddel, érdemes-e fajtának bejelenteni. A meglévő fajtáink bírálata során kapott eredmények pedig a termelőknek is segítenek eldönteni, hogy frisspiacra, esetleg konzervipari feldolgozásra vagy pálinka készítésére létesítsenek új ültetvényeket.

A kajszibarack bírálata során sajnos nem tudtunk sok mintát bemutatni a tavalyi nagymértékű fagykár miatt, viszont az előző és az idei év jól megmutatta nekünk, melyek azok a fajták és fajtajelöltek, amelyek nagyobb biztonsággal teremnek egy ilyen szélsőséges tavasz után is. Több ceglédi nemesítésű kajszibarack is szerepelt a kóstolási sorban, a Nyujtó Ferenc emléke, a Ceglédi szilárd, a Ceglédi bájos, az Afganisztánból származó Cegléden honosított Roxana, a román nemesítésű Sirena, a Szlovákiából származó Rakovszki, és az USA-ból származó fajta, a Flavor Cot.

Mindhárom befőzési módnál első helyen a Flavor Cot végzett, tetszetőssége és állománya kiváló.

Befőttbírálata során kiemelkedő eredményt ért még el a Ceglédi szilárd és a Rakovszky, ízük, színük és állaguk egyaránt kiváló. Az ivólébírálat alapján a Ceglédi szilárd szintén ott volt a legjobbak között, mellette a Roxana ízre, színre és illatra is kimagasló értékeket kapott. A lekvárbírálatban a Roxana ismét jól szerepelt, mellette a Sirena ért el jó eredményt jó állaga és íze által. Összességében elmondható, hogy tavaly az előzőekben említett kajszifajtákon volt megfelelő mennyiségű és minőségű, értékelhető termés.

Nyolc órán át főzték a lekvárt

A szilvabefőttek közül a szerb nemesítésű Čačanska lepotica minősült a legjobbnak, külleme, színe, alakja, mérete, valamint az állomány jellege alapján egyaránt elsőként végzett. Egyedül az íz és illat kategóriában múlta fölül a Tóth Elek által előállított HSz 647-es tétel, ami a zsűritagok pontozása alapján a második lett, alig 3 tized ponttal lemaradva. A következő helyeken az Ageni 698, a Bódi szilva és a French Improved végeztek.

Az utóbbi három tétel közül csak a Bódi szilva kék színű, a másik kettő fakó, halványlila árnyalatú, de kimagaslóan édes gyümölcsű fajta.

Az ivólevek pontjai között már lényegesen kisebb volt a különbség. A Čačanska lepotica és a HSz 647 fölényét behozta a magyar nemesítésű Besztercei Bt. 1-es fajta, amely illat kategóriában első helyen, küllem és szín szerint pedig a második helyen végzett. Az összesített pontszámok alapján az első a Čačanska lepotica, második a HSz 647, és alig lemaradva a harmadik a Besztercei Bt. 1 fajta lett. A negyedik és ötödik helyen a német nemesítésű Topking és Katinka fajták teljesítettek.

Az idei bírálat utolsó készítményei a szilvalekvárok voltak. A gyümölcsöket addig főztük, amíg elérték az előírt legalább 55 Brix-fok értéket. Ez 5 kilogramm gyümölcs esetében átlagosan 8 óra volt, de nagyban függ a leszedett gyümölcs cukorfokától. Ezen a megmérettetésen az eredmények láttán tettünk egy érdekes megállapítást: nem törvényszerűen a legédesebb gyümölcsből lesz a legjobb lekvár. Ugyanis a két legédesebb gyümölcsű fajta végzett az utolsó helyeken. Ennek oka a főzési időben keresendő, ugyanis a magas cukorfok miatt nem kellett annyi ideig főzni, mint a többi fajtát, így nem sűrűsödtek be és hígabb állományú, világosabb készítmény lett a végeredmény.

Mivel eltérnek az átlagtól, nem teljesítették a bírálók által elvárt „jó szilvalekvár” kritériumait: összehasonlítva a többivel alulmaradtak a pontok alapján.

Első helyen végzett a német nemesítésű Katinka, második lett a hazai származású Bódi szilva, harmadik a szintén hazai Besztercei 64-64-es klónja. Negyedik helyre sorolták a bírálók a francia nemesítésű Ageni 698-es klónját, az ötödik pedig a Kaliforniából származó, Ageni-magonc, a French Improved lett.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények a tavalyi év meteorológiai körülményei között termett gyümölcsökből készült termékeket jellemzik. Hasonlóan a borokhoz, egy-egy évjárat között is lehetnek markáns különbségek. Ahhoz, hogy általános véleményt fogalmazzunk meg egy-egy fajta alkalmasságáról bizonyos célokra (befőtt, ivólé, lekvár, aszalvány vagy friss fogyasztás), több év adatait kell vizsgálni. Biztató, hogy ezek a ceglédi nemesítésű fajták jól tűrik a tavaszi fagyot és még a bírálatokon is kiemelkedően szerepelnek.

Mendelné Pászti Edina, Mendel Ákos, Demku Tamás, Nádosy Ferenc

Forrás: Kertészet és Szőlészet