0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.

Ezeknek a bemutatására és népszerűsítésére vállalkozott a Juh Terméktanács és spanyol testvérszervezete, az Interovic, amelyek 2017 óta kampányolnak a juh- és bárányhús fogyasztásának növeléséért, európai uniós támogatással.

Már első közös programjuk 2020. évi zárása előtt beadták következő pályázatukat, amely ismét elnyerte az Európai Unió támogatását.

Az új projekt nyitórendezvényét szeptember 23-án tartották az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében Hódmezővásárhelyen.

Ne legyen luxus!

Míg a kiskérődzők tejéből és húsából készült termékek alapvető élelmiszerek a hazánktól keletre fekvő területeken, például a Balkánon, addig Magyarországon jellemzően luxus fogyasztási cikként jelennek meg.

A juhágazat termékei iránt minimális a hazai kereslet, az összes húsfogyasztásunkhoz képest rendkívül alacsony az aránya – mondta el dr. Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője, a rendezvény házigazdája.

Ezek a tények motiválták a pályázat kidolgozását, amelyet a hazai Juh Terméktanács a spanyol testvérszervezettel 2017-ben nyert meg a bárány- és juhhús népszerűsítésére Magyarországon és Spanyolországban.

A multi promóciós, vagyis sokféle eszközrendszert mozgósító spanyol-magyar program nemcsak a két ország ágazatainak együttműködését valósította meg,

hanem esélyt adott a spanyol, illetve hazai fejlesztések kölcsönös megismerésére és hasznosítására, és már a megvalósítás második évében az EU mintaprojektjévé vált.

A 2021-2023-ra tervezett új projekt keretében a partnerek egyebek mellett szeretnék elérni, hogy 2020-hoz képest legalább 5 százalékkal javuljon a juh- és bárányhús megítélése, valamint legalább 4 százalékkal javuljon az előállítási mód megítélése itthon és Spanyolországban. Utóbbi azt jelenti, hogy ennyivel többen ismerjék meg annak fenntartható és természetes voltát.

További cél, hogy a HORECA (vendéglátó) szektor minimum 10 százaléka európai eredetű bárányhúst válasszon,

hogy legalább 10 százalékkal többen egyenek juh- és bárányhúst olyanok, akik korábban nagyon ritkán vagy soha nem fogyasztottak ilyet, és hogy minimum 1,51 százalékkal emelkedjen ezeknek a termékeknek a fogyasztása az EU-ban, azon belül Magyarországon.

Beltartalom

A bárányhús kiváló fehérjeforrás.

Egy közepes méretű bárányszelet 27,5 gramm fehérjét tartalmaz, a felnőttek részére javasolt fehérjebevitel 55 százalékát.

A bárány gazdag B12 vitaminban, niacinban és riboflavinban is. A B12 igen fontos a vörösvérsejt termeléshez, az idegi funkciók működésében és a homocisztein-anyagcserében. A niacin (vagy B3 vitamin) segít a szervezetnek energiát nyerni az ételekből, és az idegrendszer működéséhez is fontos. A riboflavin vagy B2 vitamin pedig szintén az energiafelhasználást támogatja, emellett a kiváló látásban is szerepet játszik. A bárányhús szintén remek forrás, ha ásványi anyagokról és nyomelemekről van szó – különösen a cinkről. Egy szelettel napi cinkszükségletünk 33 százalékát vihetjük be. A cink támogatja az immunrendszert, a sebgyógyulást és fenntartja az egészséges tesztoszteron-szintet. A bárány vas- és rézforrás is, egy szelet 12, illetve 7 százalékát tartalmazza a napi ajánlott bevitelnek. Vasra szükségünk van a vörösvérsejt-termeléshez, hiánya vérszegénységet okoz, amely fáradtsággal és koncentrációhiánnyal jár. A réz nyomelem, fontos a vas anyagcseréjéhez, és részt vesz a vörösvérsejt-szintézisben.

„A juh napi táplálékfelvételével a legelés folyamán gyógynövényeket fogyaszt, amelyek az emberek ellenálló képességét is növelik a betegségekkel szemben.

A juhhús egészséges, koleszterinmentes, melyet természetes környezetben állítottak elő. A bárányhús gyorsítja a lép és vese működését és segíti a fogyókúrát” – olvasható a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének honlapján, ahol arra is kitérnek, hogy a juhhús kellemetlen, faggyús ízét megfelelő előkészítéssel – faggyúzás, áztatás, lemosás, pácolás – kell semlegesíteni.

Ökológiai és társadalmi szolgálat

A juh- és birkahús legeltetésre alapozva, speciális tartással, a spanyol őshonos fajtákkal, amelyek alkalmazkodtak a területhez, származástól függő speciális jellemzőkkel, védett megjelöléssel magasabb minőségű élelmiszer az iparilag előállítottakhoz képest.

Olyan állatoktól származik, amelyek kapcsolatban álltak a környezettel, kint nevelkedtek és mozogtak, ezáltal jobb a zsírsav-összetételük. Az élelmiszer „természetesebb” és maradványmentes, így egészségesebb, emellett állatjóléti szempontból is kedvezőbb. A juhok pedig a maradványokat is hasznosítva hozzájárulnak a legelők termőképességének javításához.

„Egy lábszárfilé, nyárshús, grillezett hús, csülök vagy hamburger mögött az extenzív állattartás áll, amely életben és mozgásban képes tartani a vidéki környezetet”

– olvasható a magyar-spanyol multiprogram hazai honlapján, a www.barihus.hu-n.

A bárány- és juhhús fenntarthatósága környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökön alapul, azáltal, ahogyan az állatok a legelőket hasznosítják. Ezeket az előnyöket pedig a fogyasztók is élvezik, mivel a tartási mód következtében természetes és fenntartható húsféleség kerül az asztalukra.

A juhok legeltetése szükséges ahhoz, hogy gondozzuk a legelőket és mezőket.

A legeltetést alkalmazni lehet a kevésbé kedvező területeken is, tehát hozzájárul megőrzésükhöz. Amellett, hogy ápolja azokat, számos katasztrófát is képes megakadályozni, például az erdőtüzeket. Mivel a juhtartásnak nagyon alacsony az erőforrás-igénye – például vásárolt takarmány tekintetében -, számos szolgáltatást nyújt az ökoszisztémának. Ez által hozzájárul a tiszta vízhez és levegőhöz, a termékeny földhöz, a jó állapotban lévő élőhelyekhez és a biológiai sokféleséghez. A lakosságot a vidéki környezethez köti a gazdasági tevékenység végzése miatt.

Egyre több nő és fiatal végzi ezt a tevékenységet Európa szerte, ami részben a jelenlegi támogatási struktúrának is köszönhető.

Magyarországon nagyon jelentős kulturális örökséggel rendelkezik a juhtartás.

Az egyik módja annak, hogy megbecsüljük ezt az örökséget, hogy fenntartjuk a termelési rendszert és növeljük a fogyasztást.

Több mint tízezer családnak jelenthetne megélhetést

Jelenleg több mint 800 ezer anyajuh tartásával foglalkoznak hazánkban, több mint 7 800 juhtenyészetben, zömében családi gazdaságban. A juh- és kecskeágazat jelentősége jóval nagyobb, mint a mezőgazdaságban (0,8-1,0%), illetve az állattenyésztésen belül (mintegy 2,0%) statisztikailag kimutatható termelési értéke.

Az EU egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 2,3 kilogramm, de ez az egyes tagországok között nagy szóródást mutat a 10 dekagrammtól közel 13 kilogrammig.

A hazai fogyasztás becslések szerint 35 dekagramm évente.

Az EU juhhús tekintetében mindössze mintegy 80 százalékban önellátó. Juh- és kecskeállománya – Románia kivételével – a világtendencia ellenére, mintegy 15 százalékos csökkenést mutat az elmúlt tíz évben. A legjelentősebb juhállománnyal rendelkező országok az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Írország. Ezekben az országokban a fogyasztás is jelentős. Az önellátottsági szintek eltérők. Egyedül Spanyolországban haladja meg a termelés a belső fogyasztást.

Magyarország az Európai Unió negyedik legnagyobb exportőre. A hazai termelés feltételei és a külpiaci körülmények olyanok, hogy hosszútávon 1,25-1,5 millió nőivarú kiskérődzőt tarthatnánk Magyarországon, ami akár több mint tízezer család megélhetését lehetne biztosítani. Ehhez azonban meg kellene oldani a képzés és a munkaerőhiány problémáját.

A Hódmezővásárhelyen bemutatott magyar-spanyol pályázat január 1-jén indult az online kommunikációs csatornák alapjainak elkészítésével. Ennek során létrejött egy honlap a fogyasztók számára (www.barihus.hu), amelyen belül aloldal található a Horeca szektor részére (www.barihus.hu/szervezetek). Emellett a Facebookon is megtalálható a legfontosabb információ a Bariinfo, illetve a Bari-info-Horeca profilokon.

Az online felületeken a fogyasztók értesülhetnek a juh- és bárányfogyasztás előnyeiről, valamint arról, hogy hol ehetnek és vásárolhatnak ilyen húst.

Számos receptet találnak, de rövidfilmeket is megnézhetnek arról, hogy miért fenntartható, gazdaságos és környezetbarát a juhtartás.

A projekt három éve alatt a nyomtatott sajtóban, televízió- és rádióműsorokban is szó esik még a témáról, receptvideók és receptkönyv készül, és a villamosokon is népszerűsíteni fogják a juh- és bárányhúst.

A pályázati forrásból kóstolókat, kiállításokat szerveznek és rendezvényeken jelennek meg a résztvevők. Emellett folytatódnak az előző kampányban megkezdett

Bárány Napok is, amelyek során hazai éttermekben lehet speciális bárányhúsból készült ételeket fogyasztani évente kétszer. 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu