Back to top

A bankok készülnek a zöld fejlesztések finanszírozására

Az Európai Zöld Megállapodás az élet minden területén éreztetni fogja a hatását, és ebből a bankok sem maradnak ki. Az agrárium zöld fejlesztéseire készülve az OMÉK-on beszéltek arról, hogy banki szempontból milyen hatásai lesznek az új követelményeknek.

Fotó: Csatlós Norbert
A Zöld megállapodás vagy zöld forradalom? címen megtartott tanácskozáson előadást tartott Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese, Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható pénzügyek főosztályának vezetője, Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari divíziójának vezetője és a tanácskozást levezető Mezei Dávid, a Takarékbank ügyvezetője.

Az előadásaikból leszűrhető következtetések szerint úgy látszik, a fenntarthatóság és klímabarát politika legtöbb követelménye a mezőgazdaságot érinti, például az ammónia- vagy a metánkibocsátás csökkentése, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának visszaszorítása vagy a különböző állatjóléti intézkedések.

A Bizottság javaslatai azonban sokszor egymásnak ellentmondó követelményeket támasztanak, és minden hosszú távú modellszámítás az uniós mezőgazdasági termelés visszaesését jósolja a zöld megállapodás következtében.

Fotó: Csatlós Norbert
Az USDA például 12%-os termeléscsökkenéssel és az agrárkivitel 20%-os zuhanásával számol. A fogyasztók azonban nem akarnak kevesebbet enni, a hiányzó termékeket importálni fogjuk, azzal pedig egyszerűen az Unión kívülre toljuk a környezetterhelő termelést, ráadásul súlyosbítjuk a bajt, hiszen az EU és az USA a két leghatékonyabb mezőgazdasági termelő, a kevésbé fejlett gazdaságok egységnyi inputból kevesebb terméket hoznak létre. Nem megoldás az sem, ha 200 évvel ezelőtti módszerekhez nyúlunk vissza, sokkal inkább a kutatás-fejlesztésbe kell befektetni és sok pénzt költeni az összefüggések jobb megismerésére és új módszerek kidolgozására.
Fotó: Csatlós Norbert

A fogyasztókat pedig érthetően és hitelesen kell tájékoztatni a mezőgazdaságról. Nagy kérdés ugyanis, hogy vállalják-e a zöld megállapodás követelményeinek teljesítése következtében várható áremelkedést.

Az EU hatalmas összegeket fordít a környezetkímélő technológiák bevezetésére, de a magántőkét is be kívánja vonni a finanszírozásba. A bankok számára ez két új szempont beemelését jelenti a hitelezési gyakorlatukba: egyrészt át kell gondolniuk a kockázatkezelési eljárásaikat, másrészt ki kell szolgálniuk a zöld beruházások hiteligényét.

A mezőgazdasági tevékenység gazdaságosságát ötéves ciklusban érdemes vizsgálni, és akkor lehet elfogadható, ha három évben közepes eredményt ér el.

Fotó: Csatlós Norbert
Kockázatosabbnak kell tekinteni az erőforrásokat túlhasználó, környezetterhelő vállalkozásokat. A klímaváltozás üteme is befolyásolja a kockázatkezelést, ugyanis ha nem sikerül tartani a klímamegállapodásban elfogadott célokat, az a nem fizető adósok számát is megnöveli a szélsőségesebb időjárási hatások és csökkenő hozamok következményeként. A Magyar Nemzeti Bank azt ajánlja a kereskedelmi bankoknak, hogy építsék be a zöld szempontokat a hitelezési politikájukba. Ezt pedig annyiban segíti az MNB, hogy a meghatározott szempontok szerint zöldnek tekintett vállalkozásoknak nyújtott hitelek után enyhébb tőkekövetelményeket határoz meg.

Hazánkban is megindult a zöld kötvények kibocsátása, amelyek a vállalatok környezetbarát fejlesztéseinek finanszírozásra szolgálnak. A mezőgazdaságban a Baromfi-Coop Kft. volt ilyen kibocsátó.

A díjátadóra idén is sokan voltak kíváncsiak
A díjátadóra idén is sokan voltak kíváncsiak
Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

Egyiptom hazánk egyre fontosabb agrárpartnere

Közös egyiptomi-magyar mezőgazdasági szakbizottság felállításáról állapodott meg Nagy István agrárminiszter és Esszajid Elkoszajar, az Egyiptomi Arab Köztársaság mezőgazdasági és talajjavítási minisztere a két tárcavezető csütörtöki budapesti találkozóján.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Több mozgásteret kapnak az országok az új KAP-ban

Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő EU-s ciklusban. Az országok maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek. A hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat. Magyarország várhatóan novemberben nyújtja be a Nemzeti Stratégiai Tervet az Európai Bizottságnak. Az ezzel kapcsolatos kihívásokat egyeztették a szakemberek a K&H Agrár Klubon.