Érdemes átszervezni az értékesítésítési láncokat
Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke a Co-Fresh projekt bemutatásakor kitért rá, hogy egyre inkább lényeges foglalkozni az ágazat csomagolási megoldásainak változásával, fejlesztésével és a csomagolás-mentességgel és ezeknek a kapcsolódásával a rövid élelmiszerláncokkal. A Co-Fresh egy EU támogatott kutatás-fejlesztési program, melynek célja a zöldség-gyümölcs értékláncok létrehozása, a meglévők fejlesztése és adaptálása a különböző országokban.
Csúszunk lefelé a lejtőn
A következő előadásban a hazai Zöldség-gyümölcs ágazat helyzetéről és kilátásairól szólt Fodor Zoltán a NAK Mezőgazdasági igazgatóságának vezetője. A szakember kiemelte:
– ami nagyon kevés.
Az Európai Unióban 57,5 milliárd euróra becsülhető az ágazat termelési értéke, a magyar termelési érték ennek az 1,6 százaléka, tehát arányos a termelt mennyiséggel.
Tíz évvel korábban még az uniós termelési érték 2,6 százalékát adta hazánk zöldség-gyümölcs ágazata, de azóta pozícióvesztés következett be.
Külföldi szakemberek véleménye szerint is, az adottságainkat figyelembe véve háromszor nagyobb termelési potenciál van az ágazatban elvileg, ahhoz képest, amennyit jelenleg kihasználunk.
Egyharmad teljesítményen pöfög az ágazat, ennél jóval többet ki lehetne hozni belőle.
Az elmúlt 30 évben a termékkibocsátás csökkent: a rendszerváltás idején 3,4 millió tonna volt a zöldség-gyümölcs termelés mennyisége, majd drasztikus visszaesés következett be. A gyümölcságazatban 1995. óta lassan, de folyamatosan csökken a kibocsátás. A zöldségágazatban az EU csatlakozás előtt volt egy kisebb felívelés, de belépve az unióba kiderült, hogy a mi portékánk nem annyira versenyképes, és azóta is rengeteg import áru jön be. A rendszerváltáskor 30 körüli faj volt az, amivel komoly mennyiséggel rendelkeztünk bizonyos időszakokban és megjelentünk a külpiacokon, ez mostanra csak hat fajt jelent.
– említette a NAK mezőgazdasági igazgatója.
A környzetkímélő csomagolásokra átállni nem egyszerű
Fenntartható csomagolások a zöldség-gyümölcs kereskedelemben címmel tartott előadást Somosné Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője. A friss gomba értékesítési láncában a csomagolás mélyen elemzendő-hangsúlyozta.
A rendszerváltás óta eljutottunk oda, hogy a zöldségek és gyümölcsök a kiskereskedelemben 50 százalékban előre csomagoltak, a zöldség részaránya ebben a 70 százalékot is eléri, a gyümölcsé kicsit kevesebb.
Németországban 2000-2016. között 186 százalékkal emelkedett a műanyag csomagolás mennyisége, említette az adatokat a szakember.
Az áru csomagolásának a célja az áruvédelem, higiénia, és a külső környezeti hatásoktól való védelem (hő, pára, fizikai, mikrobiológiai behatások). A csomagolással az áruk eltarthatósági ideje megnövekszik, minőségüket jobban megőrzik.
A számításba jöhető alternatív (környzetkímélő) csomagolóanyagok ára magas, az RPET ami egy újrahasznosított műanyag 133%, a Kraft papír 155 % , a fa 422 % -kal magasabb árú, mint a hagyományos csomagolás. Az előbbiekből az utóbbi kettő volt a lebomló, ezek a legdrágábbak.
A magyar árut választja a vásárló, de csak akkor, ha az nem kerül többe
Az egyik kerekasztal beszélgetésen nem csak a csomagolásról, hanem ennek árképzésre és a fogyasztói döntésekre gyakorolt hatásáról is szó esett, valamint számos más érdekes téma is terítékre került.
Mártonffy Béla a NAK Országos kertészeti és beszállítói osztályának igazgatója egy fontos, de a témától eltérő megjegyzéssel kezdte, miszerint nincs vegyszeres növényvédelem, növényvédelem van. Ez sajnos a médiában is gyakran negatív aspektusban jelenik meg, ami megingatja a fogyasztói bizalmat.
Nagypéter Sándor a DélKerTÉSz elnöke szerint hulladék így is, úgy is keletkezik, de nem beszélünk a körforgásos gazdálkodásról. A csomagolóanyag gyártókat kellett volna kötelezni már jóval korábban, hogy úgy állítsák elő a termékeiket, hogy abból majd egy másik anyag képződjön.
Patus Gábor feladata, hogy a termelőket összekösse a vevőkkel, hiszen ő az Auchan Magyarország Kft. stratégiai zöldség-gyümölcs beszerzési vezetője.
A vevővel a boltok találkoznak, és az a tapasztalat, hogy egyre igényesebbek, tudatosabbak, nagyobbak az elvárásaik. Az ár és a piaci versenyhelyzet adott, de az utóbbi időben nem az ár az elsődlegesen döntő szerep, hanem a frissesség, minőség és emellett az ár-érték arány. Megváltoztak a vásárlói szokások, a pandémia óta a csomagolt áruk iránti kereslet meg másfélszereződött.
Amíg államilag nem szabályozzák, addig az a cég amelyik meglépi az áremelést például egy zöldségfaj esetében csak mert az magyar termék, az versenyhátrányba kerül, reflektált Patus Gábor arra, hogy miért nem veszik meg magasabb áron a magyar termékeket a külföldinél.
A szakember elmondta, hogy egy háziasszony szemszögéből nézve is életszerűtlen, hogy ha van egy ugyanolyan minőségű külföldi és magyar áru, miért is fizetne többet a magyarért a vevő, hiszen azt az összeget máshonnan vonja el. Ha a minőség és az ár azonos, akkor a magyart preferálják.
Rácz József a Premiumkert Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a termékpálya során a 80-90 százalék környezeti terhelés a termelés során következik be, a többi a post harvest során. Rögtönzött csomagolástechnikai bemutatójában a szakember sorra mutatta be a paprika és paradicsom csomagolásának fejlődését, átalakulását.
