Mindezekről a Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia első napján beszéltek a témában érintett szakemberek, egyebek a Bükki Nemzeti Park munkatárai, tudományos kutatók, a téma szlovák és erdélyi szakértői.
Az előadások során szó volt arról, hogy az Európai Unió nagyvadas területein, vagyis ahol farkas, hiúz, rozsomák vagy medve él, milyen összefogást alakítottak ki a helyi gazdálkodók, hivatalok annak érdekében, hogy a haszonállat-állományt megvédjék, illetve a ragadozók által okozott kárt kompenzálják.
Ezeknek egy része egyébként a hazai gyakorlatban is szerepel – a nemzeti parkok a tanácsadás mellett villanypásztorokkal is segítik a legelő állatok megóvását.
Dr. Szemethy László egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa A farkas szerepe az ökoszisztémában című előadásában több tévhitet is igyekezett eloszlatni. Többször is hangsúlyozta, hamisak azok az állítások, miszerint valaki betelepítette, vagy visszatelepítette hazánkba a farkast.
A szakemberek évtizedek óta látják (és figyelmeztetnek is), hogy az életterük növekszik, és megjelentek, azóta pedig már tartósan megtelepedtek ezek az állatok
Szemethy László arra is kitért, hogy a nagyragadozók nem az élővilágot, hanem a civilizációt fenyegetik, és hogy már rég fel kellett volna készülnünk azokra a konfliktusokra, amely például a gazdák és a ragadozók között vannak és lesznek. De ha eddig nem tettük, most gyorsan meg kell találnunk a saját, magyarországi problémáink kezelésére a saját megoldásainkat.
