Back to top

Hasznos élő szervezetek és parazitáik

A környezetkímélően kezelt szőlőültetvényben több hasznos élő szervezet található. Közülük néhányat, és a predátoraikat (hiperparaziták) figyelemmel kísértük a szőlő ökoszisztémájának jobb megismerése érdekében.

Gyakran megfigyeltünk az ültetvényekben különböző zengőlegyeket (pl. Episyrphus balteatus).

A zengőlégy lárvája és a kifejlett egyed ragadozó életmódot folytat. Atkákat, a szőlőmoly és szőlőilonca tojásait és lár­váit fogyasztja. Lárvája a piros gyümölcsfa-takácsatka téli tojásának beltartalmát szívogatja. Tipikus tisztogató ragadozó.

A kifejlett állat többnyire este és éjjel szedi áldozatait. Kifejlett állapotban, lárva vagy báb alakban telel. Különböző fejlődési alakjaival találkoztunk, bábjából a sugaras fémfürkészek családjába tartozó parazitát (Pachyneuron groenlandicum) neveltünk ki.

A kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) a környezetkímélően művelt ültetvények gyakori vendége, megtalálható a takarónövényeken, de sok van a szőlőtőkéken is, ahol nemcsak levéltetvekkel, hanem pajzstetvekkel is táplálkozik. Ez a „leghűségesebb” katicabogarunk, nem nagyon vándorol. Talán emiatt is igen nagy mértékű (megfigyeléseink szerint több mint 80%-os) a bábok parazitáltsága. Parazitája egy fémfürkész (Aprostocetus neglectus), ami a családon belül a petefémfürkészekhez tartozik.

Gyakran találkoztunk imádkozó sáskával (Mantis religiosa), illetve jellegzetes petecsomójával, ami 3-4 centiméteres, habos szerkezetű szilárd tojástok. Védett faj, európai elterjedésének észak-nyugati határa Németország és Lengyelország déli része. Kizárólag ragadozó életmódot folytat, élő rovarokkal táplálkozik.

Többször tapasztaltuk, hogy a tojástokjaiból nem az imádkozó sáska, hanem a hosszúfarkú fémfürkészek családjába tartozó parazitái (Podagrion bellator) jöttek elő.

Az Orius virágpoloskák minden faja ragadozó, táplálékuk levéltetű, tripsz, levélbolha és atka lehet, igen hasznos állatok. Megfigyeltük azt is, hogy a virágpoloska-lárva ragadozó atkát fogyaszt.

Az ékköves araszoló (Boarmia gemmaria) káros rovar a szőlőben, mert hernyója, amely metszéskor alig vehető észre, kirágja a rügyeket, lerágja a fiatal hajtásokat. Főleg enyhe telek után jelennek meg veszélyes mértékben a szőlőben. Parazitái (Mesochorus sp., Diolcogaster alvearia) a megtámadott lárván kívül bábozódnak, és akkor tudnak fennmaradni a szőlőben, ha az ültetvényben vagy környékén jelen van a nagy csalán. Azon él ugyanis a nappali pávaszem (Inachis io) hernyója, amin ugyancsak megél az ékköves araszoló parazitája. A nappali pávaszem kifejlett lepkéjének többféle virág nektárjára van szüksége, ezért a szelektív, virágzó, sokszínű gyomflóra nagy előnyt jelent. Amennyiben a szőlőültetvényben vagy közvetlen közelében él nagy csalán, a nappali pávaszem oda rakja a tojásait (a komló mellett ez a legfontosabb tápnövénye), ez lehetővé teszi, hogy felszaporodjanak az ékköves araszoló természetes ellenségei.

A nappali pávaszem az úgynevezett bioindikátorokhoz tartozik, melyek a legigényesebbek az élőhelyekre. Amennyiben a szőlőültetvényben ezekből összetételben több van, az élőhely faunisztikai minőségére lehet következtetni.

A csuklyásszú (Bostrychus capucinus) a magasművelésű szőlők kártevője, ilyen ültetvényben gyűjtöttük be, parazitájával együtt (Xorides sp.).

A kormospille (Theresimima ampelophaga) lárvája ismert, veszélyes szőlőkártevő, lerágja a szőlő lombozatát.

A kormospillével fertőzött ültetvényben megfigyeltük természetes ellenségét, a sugaras fémfürkészek családjába tartozó parazitáját (Trichomalopsis sp.). A kormospille korábban ismeretlen gazdája volt ennek a fajnak, eddig csak egy gyilkosfürkész-fajt (Apanteles lacteicolor) mutattak ki belőle. Azt tapasztaltuk, hogy az L1-L2 fejlődési stádiumú kormospillelárvák szívesen fogyasztják a nemezes gubacsatka szívogatása miatt kialakult „nemezt”, ezzel a tevékenységükkel pedig hasznossá válnak, mert kaput nyitnak a nemezes gubacsatkákhoz. Ez nem lebecsülendő, ugyanis a sűrű szőrözet védelmet nyújt a nemezes gubacsatkáknak a természetes ellenségeikkel (ragadozó atka, ragadozó poloska) szemben, viszont ha hiányzik, könnyen prédává válhatnak a kár-tevők.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

Tehénbabbal elhagyható a műtrágyázás

A tehénbab képessége a jótékony baktériumok megkötésére nem tűnt el a modern mezőgazdasági gyakorlatokkal - derül ki a Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside - UCR) új kutatásából. Vetésforgóban alkalmazva segíthet kiváltani a költséges és környezetkárosító műtrágyák használatát.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Göcsej zamata – üvegbe zárva

Mindenkinek ismernie kellene a zöldség-gyümölcs igazi ízét, mert a frissen leszedett, a fa alatt elfogyasztott baracknak vagy cseresznyének nincs párja. Én ezeket az ízeket igyekszem üvegbe zárni – fogalmazta meg a mottóját Horváth Rita, aki Göcsej zamata márkanévvel készíti és forgalmazza termékeit.

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.