Back to top

A legjobb magyar borászok 2021-ben: az ötösfogat

Szerencsésen megtartotta a Magyar Bor Akadémia, a „Borest a Bor Akadémián” ünnepi estjét. A Pesti Vigadóban tartott eseményen mutatkozhattak be nagyközönség előtt. Emellett egy helyen kóstolhatták nemcsak a határon túli magyar borászok, XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyen díjat nyert tételeit, hanem az Év Bortermelője 2021 díj jelöltjeinek legszebb borait is.

„Koncertjeimre igyekszem a jó magyar bort is magammal vinni, azokat népszerűsíteni”- hangsúlyozta Miklósa Erika, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli tagja, aki nem csak a vendégek színvonalas szórakoztatásáról gondoskodott, hanem az est háziasszonya szerepét is betöltötte.

Sokan voltak az idei jelöltekre kíváncsiak
Sokan voltak az idei jelöltekre kíváncsiak
Fotó: viniczai

Nyúlné Dr. Pühra Beáta a feltett kérdésre elmondta, jól érzi magát ebben a „férfias” szakmában, a borok miatt nem tud háttérben maradni. A borász diploma, a doktori iskola mellé pálinkamesteri oklevelet is szerző szakember a több lábon állás fontosságát hangsúlyozta.

A töki Nyakas Pincészet főborászaként, három fiúgyerek édesanyjaként állandóan lavírozik a család és a munka között. Vallja, szerencsések a borászok, hiszen minden évben kapnak egy új lehetőséget, hogy tökéletesítsék a munkájukat.

Liptai Zsolt, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet főborásza kiemelte, munkahelyén olyan atmoszféra veszi körül, amely folyamatosan előbbre viszi. Idén volt a 26. szürete Pannonhalmán, s ahogyan mondta, szoros kapcsolatban a természettel, s még több imát elmormolva készülnek a borai. Hitvallása szerint a szőlő, a bor nem alanyi jogon válik remekművé, mellé kell tenni a tudást is.

Günzer Tamás Villánnyal együtt a szőlő és a bor szeretetét is megörökölte. A Gödöllőn állattenyésztőként végzett szakember – aki 12 éven keresztül szarvasmarha ágazatvezetőként dolgozott – első szőlőjét 1991-ben kapta, s már az első szüretből származó Oportója aranyérmet nyert. Ez adta a kezdő lendületet, s azóta a boros sikereken túl megkapta az Év Pincészete, és a Legszebb szőlőbirtok díjat is.

(balról) Figula Mihály, Günzer Tamás, Nyúlné Pühra Beáta, Miklósa Erika, Liptai Zsolt és Ipacs-Szabó István
(balról) Figula Mihály, Günzer Tamás, Nyúlné Pühra Beáta, Miklósa Erika, Liptai Zsolt és Ipacs-Szabó István
Fotó: viniczai

Ipacs Szabó István véleménye szerint azokból lesz jó borász, akik az életet is tudják élvezni, s nem elég tudással felvértezve lenni.

A szakember nem csak a Siklós feletti saját pincéjét tartja kézben, de a közelmúltban elvállalta Pécsett a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászatának irányítását.

Mint elmondta, tette azért, mert úgy érzi, nélkülözhetetlenek a folyamatos szakmai kihívások. A saját 2 hektáros birtokra is azért van szüksége, mert csak benne járva lehet megismerni a szőlőt, amiből a bor lesz.

Figula Mihály is – akinek Csopak szélén már honvágya van - izgalmas és változatos borsorral készült. Úgy tartja, arra az italra, mely helyet kapott a Bibliában, nem tekinthetünk pusztán alkoholként. Felhívta a figyelmet, hogy a termőhely önmagában tökéletes, már csak a borászon múlik, hogy mit hoz ki belőle, a dűlő és a borász szimbiózisban él. Bár borászként végezte az egyetemet, de hamar rá kellett jönnie, hogy minden a szőlővel kezdődik. A csopaki szakember elmondása szerint olyan kollégákkal dolgozhat együtt, akik számára a borkészítés ne csak munka, hanem hobbi is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét BalatonBor bírálat!

Hamarosan kiderül, mely borászatok készíthetnek idén BalatonBort, illetve HegyBort! A BalatonBor az első termelői összefogásra épülő régiós bormárka Magyarországon, ezért joggal mondhatjuk, hogy „a Balaton Bora”.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Vince-napi borverseny Temerinben: megújulás a koronavírus árnyékában

A Temerini Kertbarátkör 1997-ben alakult, a következő év januárjában már megszervezték az első Vince-napi borfesztivált is. A kezdeti 23 résztvevőből az évek folyamán több száz lett.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Több vodka készült tavaly

Oroszországban tavaly 1,9 százalékkal több vodka készült, mint egy évvel korábban.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.

Szokatlan alapanyagok

Bár a bor sokak szerint csak szőlőből készülhet, érdemes megkóstolni rendhagyóbb italokat is. Székely András készített már bort ananászból, cukkiniből, rebarbarából, fenyőhajtásból és a ganoderma gombával való ízesítés sem idegen tőle egy különleges zamat létrehozása érdekében.

Legek a borok világából

Egy felmérés szerint a portugálok fogyasztják a legtöbb bort az ország lakossághoz viszonyítva, nyolcmillió hektoliterrel megelőzve Franciaországot, és több mint kétszeresével a szomszédos Spanyolországot. A nagy mennyiségű borfogyasztás hátterében kulturális tényezők is szerepet játszhatnak, sok portugál mindennapi ivónak tartja magát, és étkezéskor rendszeresen fogyaszt bort.

Folynak a metszések a szőlőkben

A szőlő metszésének időpontjával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, ma már nem csak az időjárás, hanem az elvégzendő munka nagysága határozza meg. Sokan azt mondják, hogy az őszi lombhullástól tavaszig végezzük el, a legjobb, ha december előtt nem kezdünk neki. Ha fagytól veszélyeztetett fajtáról van szó, akkor fagymentes, kora tavaszi, de még rügyfakadást megelőző időpontot válasszunk.