Back to top

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Rénszarvas egy karácsonyi grafikán
Rénszarvas egy karácsonyi grafikán
Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, belőle alakult ki később az ajándékosztó püspöksüveges Mikulás. A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön él, és minden évben felszerszámozza rénszarvasait, akik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját húzzák. Ismerkedjünk meg a rénszarvasokkal!

A szarvasféléknek nevük ellenére nem szarva, hanem agancsa van. Az agancs szavunk nagyon „fiatal”, csupán 100 éves. A nyelvújítás előtt nem tettek különbséget szarv és agancs között. Biológiai szempontból azonban jelentős az eltérés: a szarv alapja a koponyával összenőtt szarvcsap. Ezt öleli körül egy szaruhüvely, mely ugyanabból az anyagból épül fel, mint az emberi köröm vagy haj. A szarv folyamatos növekedésben van. Az agancsot ezzel szemben csontszöveg alkotja, és a szarvasfélék évente levetik, majd újra növesztik.

Rénszarvas

A rénszarvasok Európa északi részein és Észak-Amerikában élnek. Előbbi helyen taránd-, illetve iramszarvasként is ismerik, míg utóbbiban a karibu az elterjedt megnevezése.

A faj különlegessége, hogy mind a hím, mind a nőivarú példányok agancsot viselnek,

míg a többi fajnál csak hímek büszkélkedhetnek eme fejdísszel. Méretük változatos lehet, vannak köztük egészen kisméretű példányok is: testhosszuk 120–220 cm, marmagasságuk 87–140 cm, testtömegük pedig 60–318 kg között változhat. Patái különösen szélesek, laposak, így kevésbé süllyed el a hóban és a mocsárban, könnyebben mozog sarkvidéki élőhelyein.

Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították. Mivel kiválóan alkalmazkodott a sarkköri élethez, ezért a tundrán és a tajgán a rénszarvas nem csak a legjobb igásállat, de húst és tejet ad, prémjét felhasználják ruhák és sátrak készítésére, csontja és ina különféle szerszámokhoz nyersanyag. És még a Mikulás szánját is képes húzni...

A számik, avagy lappok a mai napig nomád életmódot folytatnak rénszarvasaikkal
A számik, avagy lappok a mai napig nomád életmódot folytatnak rénszarvasaikkal

A mai napig fontos háziállatai a számiknak, avagy lappoknak. A hagyományosan nomád nép életmódja teljes mértékig a rénszarvasokra épül. Minden évben tavasszal északra, a tengerhez vándorolnak állataikkal, ahol kevesebb a szúnyog és hűvösebb az idő. Ősszel ismét útra kelnek a szárazföld belsejébe, vissza a téli szálláshelyeikre.

Jávorszarvas

A legnagyobb ma élő szarvasféle, és a karácsonyi képeslapok egyik kedvelt szereplője. Bár most már tudjuk, hogy nem ő húzza a Mikulás szánját, mégis érdemes megismerkedni ezzel az impozáns jószággal. Szintén északi elterjedésű faj, akárcsak a rénszarvas, de azzal ellentétben magányosan él. Ez a nőstényekre is érvényes, melyek a legtöbb nagy testű szarvassal ellentétben nem verődnek csapatokba. Egyedül vezetik utódukat amíg az önállóvá nem válik.

Testhossza 240-310 centiméter, testsúlya 200-490 kilogramm nőstényeknél, 380–700 kg hímeknél, marmagassága 1,4-2,1 m.

A legnagyobb kilőtt példány 2,33 méter marmagasságú 820 kilogramm tömegű volt!

A hímek agancsa a tövétől pár centire ellaposodik és hatalmas lapátot formál, melynek szélén 40 apró nyúlvány is kialakulhat. A fejdísz szélessége akár a 2 métert is elérheti.

Nagy, lapos patája segítik a mozgást a havon és a mocsaras élőhelyeken. A lomblevelek és rügyek mellett szívesen fogyaszt vízinövényeket is, amiért akár a víz alá is lemerül.

Egy fejőasszony kedvenc jávortehenével. A kép a kostromai farmon készült 2003-ban.
Egy fejőasszony kedvenc jávortehenével. A kép a kostromai farmon készült 2003-ban.
Fotó: Wikimedia Commons/Alexander Minaev
Méretéből és erejéből adódóan kifejezetten veszélyes állat, Amerikában például gyakrabban támadnak emberre, mint a medvék vagy a farkasok. Ennek ellenére

a volt Szovjetunió területén kísérletek folynak háziasítására, hús- és tejtermelés céljából.

Az 1963-ban alapított Kostromai Jávorszarvas Farm 2003-ban még biztosan működött, az akkori adatok szerint 33 állat élt ott szabadtartásban, rádió-, és GPS adós nyakörvekkel felszerelve. Erre azért van szükség, mert ugyan a szarvasok szelídek, emberhez szokottak, de hajlamosak "elfeledkezni" a napi fejésről. Az őket gondozók így könnyebben megtalálják a hatalmas területen szabadon csatangoló teheneket, és meg tudják őket fejni. Az hús és tejtermelés mellett voltak próbálkozások arra is, hogy a szarvasokat hátas illetve igavonóként használják, de a kísérlet azonban nem volt túl sikeres. Ez persze nem akadályozza meg a művészeket abban, hogy a Mikulás szánja elé befogva ábrázolják őket - elvégre egy olyan varázslatos személy, mint a Mikulás, biztosan elboldogul egy makacs jávorszarvassal is.

Illusztráció 1879-ből: Davis és a szelíd jávorszarvasa a Peace folyónál. H. Bullock Webster grafikája
Illusztráció 1879-ből: Davis és a szelíd jávorszarvasa a Peace folyónál. H. Bullock Webster grafikája
Fotó: Wikimedia Commons

Mind a rén-, mind a jávorszarvas érdekessége, hogy rendszertani szempontból az őzformák alcsaládjába tartoznak, tehát a nálunk is honos őz közelebbi rokonai.

Gímszarvas

A nálunk őshonos és gyakori gímszarvas is előfordul a karácsonyi kavalkád szereplőjeként. Nem csoda, hiszen gyakran kerül szem elé. A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be.

A Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ezzel kiérdemelte az Afrika egyetlen szarvasa címet.

Jelen van még Dél-Amerikában, ahol az egyik legveszélyesebb inváziós fajként tartják számon. Élőhelyétől függ a testmérete, de általában a bika hossza 175–250 centiméter, marmagassága 100–150 centiméter, testtömege 160–300 kilogramm; a tehén hossza 160–210 centiméter, testtömege 120–170 kilogramm.

Gyönyörű, sokágú agancsának mérete és külalakja is erősen függ attól, hol él, de befolyásolja az állat kora is. A fiatalabb bikáké jellemzően kevesebb ágú, és ahogy öregszenek, úgy nő az ágak száma és az agancs tömege is. Miután igen szoros összefüggés van a bika agancsfejlődése és kondíciója között, ha az állat ereje csökken - például öregszik -, vagy esetleg táplálkozása nem kielégítő, az agancs visszafejlődik.

Gímszarvasra emlékeztető karácsonyfadísz
Gímszarvasra emlékeztető karácsonyfadísz

A gímszarvas számos európai barlangfestményen és tárgyon szerepel; a legrégebbiek 40 000 évesek és a paleolitikumból származnak. A magyarság számára is fontos jelentőséggel bír, a mondabeli Hunor és Magor által üldözött csodaszarvas is feltehetően egy gímszarvas volt.

Ugyan nem ipari léptékben, de szarvasfarmokon tenyésztik a világ különböző pontjain.

A tehenek a természetben is csoportosan mozognak, így könnyen tartható "haszonállat". Elsősorban húsa és agancsa miatt, a keleti orvoslásban azonban keresett az úgynevezett agancsháncs is. Ez a még fejlődő agancsot borító barka, amit a bika a kész agancsról ledörzsöl.

Egyéb agancsosok

A művészek kreativitása azonban határtalan, ezért nem csak a fent említett három szarvas fajjal találkozhatunk az téli ünnepek közeledtével, de ezek a leggyakoribbak. Sokszor látunk például pöttyös bundás példányokat. A fiatal szarvasok (és az őzek) pöttyös bundával jönnek a világra, így könnyebben rejtőznek el a ragadozók elől. Európában a dámszarvas az egyetlen faj, ahol a kifejlett egyedek is megtartják mutatós szőrzetüket. A dámok hosszú ágú agancsának vége lapátszerűen ellaposodik, hasonlóan a jávorszarvaséhoz.

A dámszarvasoknak több színváltozatuk is létezik, a fehér példányok kifejezetten jól mutatnak karácsonyi szarvasként. (A háttérben álló állat viszont már nem dámszarvas)
A dámszarvasoknak több színváltozatuk is létezik, a fehér példányok kifejezetten jól mutatnak karácsonyi szarvasként. (A háttérben álló állat viszont már nem dámszarvas)

Szintén pöttyös bundával büszkélkedhet a beszédes nevű pettyes szarvas és a szika szarvas is. Ez a két faj ázsiai eredetű, de utóbbiból például az Egyesült Királyság területén találhatunk betelepített, vadon élő állományokat.

Egyes esetekben az is előfordulhat, hogy az ábrázolt szarvas a képzelet szüleménye, és több szarvas fajból "gyúrták" össze. Az ünnep szempontjából persze teljesen mindegy, hogy melyik jószág díszíti a Mikulás zsákot, vagy éppen a karácsonyfánkat, hiszen mindegyik agancsos patás gyönyörű és különleges a maga nemében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Megtartani minden áron - Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás 2022

A szervezők úgy döntöttek, hogy a 2022-es SIA mezőgazdasági kiállítást az eredetileg tervezett időpontban, 2022. február 26. és március 6. között, a COVID helyzet ellenére is megtartják.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.