Az elmúlt időszakban a norvég tenyésztett lazacnak rossz híre kelt, mivel gyógyszer és más vegyszermaradványokat mutattak ki belőle. Az is közismertté vált, hogy a környezetüket is szennyezik, valamint a vadon élő halpopulációknak betegségeket adnak át. A dán állatorvosi és élelmiszerbiztonsági szolgálat szerint azonban náluk nem találtak még szermaradványokat a lazachúsban, és a gyógyszermaradványok is igen ritkák – írja a Phys.org.
Ez az információ azonban erősen befolyásolja a termékek megítélését. A Koppenhágai Egyetem kutatói ezért egy érdekes kísérletet folytattak le.
A résztvevők először vakkóstoláson vettek részt, tehát nem tudták, hogy az adott lazac épp a három csoport melyikéből származik. Érdekes módon a hagyományosan tenyésztett lazac került ki győztesen, és a vadon fogott kapta a legkevesebb pontszámot. Azonban ahogy az emberek tudomására jutott, hogy melyik melyik, rögtön az biogazdaságban nevelt hal lett az első, második a vadlazac, és a hagyományosan tenyésztett csak a dobogó alsó szintjére jutott fel.
„Ez a teszt megmutatja, hogy az emberek aszerint tekintenek egy termékre, hogy korábban milyen információkat kaptak róla, és ez hatással van a kóstolási élményre is.
– mondta el a tanulmány első szerzője, Mausam Budhathoki doktorandusz hallgató, aki a kutatást az Élelmiszertudományi Tanszéken írt diplomamunkájához kapcsolódóan végezte.
A tudósok szerint erre több magyarázat is lehet.
„Az egyik lehetőség, hogy az emberek leginkább a tenyésztett lazac ízét és színét ismerik, mivel ez a legkönnyebben elérhető a boltokban. A másik ok az lehet, hogy vadon élő lazac íze kevésbé intenzív, mivel az soványabb a gazdaságban tenyésztett társánál” – mondta el Budhathoki.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a dánok nem sokat tudnak a halgazdaságokban nevelt lazacokról.
„Úgy tűnik, hogy a legtöbb dán eléggé össze van zavarodva a különböző lazactermékek közötti különbségekkel kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen az ellátási lánc ebben az ágazatban hosszú és nehezen átlátható.
És mi is pontosan a halak jóléte?” – mondja Helene Christine Reinbach szenior szerző, az Élelmiszertudományi Tanszék docense.
„A teszt során egyértelműen a vadlazac kapott több pontot a származására vonatkozó információk alapján. Az emberek arra asszociálnak, hogy ez természetesebb, következésképpen állatjólét és egészség szempontjából is jobb. Tény azonban, hogy Dániában csak a tenyésztett lazac kaphat bio minősítést, amihez szigorú követelményeknek kell megfelelni a termelés során fenntarthatóság, egészség és állatjóléti szempontból is. Másrészt errefelé a vadon élő lazacállományok többsége rossz állapotban van, és több környezetszennyező toxin van bennük, mint a tenyésztett lazacban.
A mostani kísérlet során a bio füstölt lazac mindkét teszten jól szerepel, így a kutatók szerint a gyártók és más termelők számára nyilvánvalóan van potenciál.
„Lehetőség van promócióra, így a fogyasztók több információt kaphatnak azokról a pozitívumokról, ami megkülönbözteti a bio lazacot mind a hagyományosan tenyésztett, mind a vadon fogott halaktól. Például több információt lehetne feltüntetni a csomagoláson, hogy segítsék a fogyasztók tájékozódását a bio füstölt lazac fenntarthatóságával és egészségügyi előnyeivel kapcsolatban. Ugyanakkor az ágazatnak azon kellene dolgoznia, hogy a kisebb, helyi üzletekben is könnyen elérhetővé váljanak a biotermékek, mivel még mindig nehéz ezeket megtalálni” – zárja mondandóját Helene Christine Reinbach.
