Back to top

Állattenyésztés: Talpra állás a gáncs után

A nádudvari NAGISZ Zrt. pulykaágazata 4,5–5 milliárdos árbevétellel számol évente. Elsősorban tenyésztojás- és napospipe-előállítással és -kereskedelemmel foglalkoznak. Ezen a piacon meghatározónak számítanak, olyannyira, hogy a hetedikek a világon. A magyar pulykatermelés nehezen elképzelhető nélkülük, elvégre tenyésztojást ugyanúgy forgalmaznak, mint napos pipét.

A letojt tenyészállatokat főleg továbbfeldolgozásra értékesítik, bár ezek minősége gyengébb, mint az árupulykától elvárt. A nádudvari pulykatenyésztés eredményeiről, a tavaszi madárinfluenza-fertőzésről, a kártalanításról és a talpra állásról kérdeztük Czinege Lászlót, a NAGISZ Zrt. ágazatvezetőjét.

Czinege László: a felvásárlási árak nem követik az inputok drágulását
Czinege László: a felvásárlási árak nem követik az inputok drágulását
Nem újdonság Nádudvaron a pulykatenyésztés, évtizedekkel ezelőtt vágtak bele. Annak idején sok segítséget kaptak hozzá a település tudós szülöttjétől, Mészáros János akadémikus állatorvostól. A vállalat mindkét meghatározó, genetikai alapanyaggal rendelkező tenyésztő céggel kapcsolatban áll: a holland Hendrix Genetics-szel – amelynek Kanadában, Észak-Amerikában és Franciaországban egyaránt van tenyészete –, és az Aviagen-csoporttal is, aminek Angliában és Észak-Amerikában van tenyészete.

Magyarországon a Nagisz Csoporton kívül a Gallicoop és a Partíz 2002 Kft. foglalkoznak pulyka szülőpárok tartásával.

A NAGISZ Zrt. teljesítménye jóval meghaladja a másik két vállalatét, évi 12 millió tojást állít elő. Azért csak ennyit, és nem a teljes jelenlegi kapacitásukat jelentő 13,5 milliót, mert piaci nehézségek akadályozzák őket. De nem ez a végső adat, amikor a nádudvariak pulykatenyésztéséről beszélünk, mert már eldöntötték, hogy 2023-ban két új telepet állítanak termelésbe, amivel az éves tojás-előállításuk elérheti a 15 millió darabot.

Saját keltetőjükben évi 2–2,5 millió tenyésztojást keltenek, amiből 1,5–2 millió első osztályú napos madár. Fő vásárlóik Magyarországon az Y Pulyka Kft., a Zala Cereália Kft., a Maróti Szövetkezet és a Táp Kft. Azonfelül Romániába is szállítanak 200–300 ezer napos madarat.

Évente 10 milliós tenyésztojás-termelésük 80–85 százalékát külföldre értékesítik. A főbb vásárlóik Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Oroszország, de a hazai piacon is értékesítenek kb. 1 millió tenyésztojást.

A NAGISZ Zrt. két fajtával foglalkozik a tenyésztésben. Az egyik a Hybrid Converter Novo, ami 85 százalékot tesz ki, a fennmaradó 15 százalék pedig az Aviagen Big 6-os fajtája.
Vezetőkkel együtt összesen 160 fő dolgozik ebben az ágazatban, közülük 148 a fizikai (gondozók, termékenyítők, sofőrök stb.) és 12 a vezetők száma. Nádudvaron összesen tizenegy pulykatelep és egy keltető működik. Ezen kívül még négy telepük van Heves megyében, Tarnaleleszen, Aldebrőn, Hevesvezekényben és Tarnaszentmiklóson. Ezeken az előnevelés történik. Amikor 2019-ben megvásárolták ezeket a telepeket, 1,5 millióval nőtt a tojás-előállításuk.

Azt tenyésztik és azt szállítják, amit a piac kíván, amit a piac kér, ezért van, hogy a Converteré az elsőbbség. A két fajta között egyébként folyamatos az úgynevezett küzdelem. Mindkét fajtának megvan az előnye és a hátránya is, ezek a madarak speciálisan az adott piacnak megfelelően lettek genetikailag kifejlesztve. A pulyka tojástermelési ciklusa 24–26 hétig tart. Ha ez véget ér, tehát a tojástermelés megszűnik, akkor a madarakat kivágják. A produktivitásban is van különbség a két fajta között. A Converternek nagyon jó a húskihozatala és korán vágható. Hizlalásban 14 hétre eléri a tojó a 9,5 kilogrammot, a bak pedig 20 hétre teljesíti a 19–19,5 kilogrammos élő testtömeget. A Big 6-osnál hasonló számokról nyilatkozhatnak, de ott a túltartásban sem romlik annyira erőteljesen a fajlagos takarmányhasznosítás.

A pulykánál 1 kilogramm élő testtömeg előállításához jelenleg 2,6–2,7 kilogramm takarmányt használnak fel.

A szülőpár madarak napos korban érkeznek az előnevelő telepre, és 28 hetes korukban telepítik át őket a tojótelepre. A tojótelepen 4 hetes előkészítési folyamat zajlik le, amelyben külön rendszere van a tojótáp-adagolásnak, a megvilágítási programnak. Kizárólag mesterséges termékenyítést alkalmaznak és a 32. hétre jelentkeznek az első tojások. Innen 24–26 héten keresztül zajlik a tenyésztojástermelés, azaz 56 hétig tart egy teszénypulyka életciklusa. Ez kicsivel több, mint egy év, aztán a letojt állatokat vágóhídra értékesítik.

Ha a költségeket nézzük, ott nem lehet kesztyűs kézzel bánni a befektetésekkel. Csupán egyetlen tojónak a felnevelése 16–19 ezer forintba kerül. A takarmányozásra 56 hét alatt 110 kg/madár speciális tápot etetnek fel, mégpedig a tenyésztőcég által ajánlott minőséget és mennyiséget alkalmazzák. Az előnevelés során arra törekszenek, hogy a pulyka ne hízzon el, hanem egyenletesen fejlődjön.

Bármennyire is óvatosak a tápok felhasználásánál, azért amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy a szülőpároknál alkalmazott takarmányok ára ez év január 1. óta 50 százalékkal nőtt, pedig azt saját maguk gyártják.

Nádudvaron, minden nehézség ellenére, hisznek a pulykában
Nádudvaron, minden nehézség ellenére, hisznek a pulykában
A minőségbiztosításban kétféle megoldás létezik, az egyik az ISO 22000, a másik a QS, azaz a német szabvány. Aki náluk pulykahúst akar beszállítani, annak ezek szerint kell gazdálkodnia.

A NAGISZ Zrt.-nél ugyanazt a biovédelmet használják, mint a Hendrix kanadai rendszerében.

A tenyészanyag-előállításban a tojónkénti 110 tojás a világ élvonalát jelenti. A termékenység általában 90 százalék feletti, amit 14 napos korban lámpázással ellenőriznek. A kelés 80 százalék fölötti, s ez is megfelel a világon tapasztalható sztenderdnek. A pulyka tojástermelése nem egy lineáris folyamat, hanem az intenzitása változó. A felfutási szakasz az első 2–3 hétre esik, s abban történik meg a tojások 70–75 százalékos csúcstermelése. Azután a 24. hét végére lezárul a tojástermelés, bár ehhez a folyamathoz hozzátartozik, hogy a legeleje és a legvége a keltethetőségben gyengébb eredményt hoz az átlagosnál. Napos pipéből 120–140 ezer darabot vásárolnak Angliából és Franciaországból.

A tenyésztés és a felnevelés során a tojóknál 2–3 százalékos, a bakoknál annak a kétszerese az elhullás, és 5–6 százalék a tenyésztésre alkalmatlan állatok aránya. Végeredményben a beérkezett pipék 92 százaléka alkalmas tenyésztojás előállítására.

A bevételek elszámolásánál figyelembe veszik a letojt tenyészállatok húsát is, bár az mellékterméknek számít. A mindenkori hízópulyka árának a 70 százalékát kapják meg. A tojók itt elérik a 12, a bakok a 30-35 kilogrammos élő testtömeget, ami már olyan nagy, hogy nem tudnak piacképes árut előállítani.

A valódi érték a tenyésztojás-előállítás. A számolás szerint 110 tojásból a végén 88 darab értékesíthető pipe kel ki.

Idén áprilisban-májusban olyan dolgot kellett megélniük a nádudvariaknak, amilyenre még nem volt példa. Beütött a madárinfluenza, s ez nemcsak tetemes kárt okozott, hanem meg is viselt mindenkit. Nincsenek hozzászokva a madarak kényszerű leöléséhez, mégis ezt kellett tenniük, s azóta sem tudnak túllépni a fájdalmas emlékeken.

Szerencsére a partneri kör megértette és melléjük állt a bajban, ők is nagy odaadással kezelték a madárinfluenza okozta kiesés minden következményét.

Ám így is kiesett a tenyésztésből 2 hónap, amikor nem tudtak alapanyaggal foglalkozni. Következett 3 hónap olyan időszak, amikor végrehajtották a fertőtlenítést, s azóta már új állomány termel a nádudvari telepeken.

Ha a pulykapiacról beszélünk, azt három jelzővel szokták illetni: hullámzó, biztonságos és jövedelmező, legalábbis ez volt rá igaz az elmúlt 20 évben. Most az igényekhez képest inkább túltermelés tapasztalható, amibe egyaránt közrejátszik a covid, a HORECA-szektor hanyatlása és a madárinfluenza következményei. Éppen a madárinfluenza miatt több vásárló ország, mint például Kína, Hongkong vagy némely afrikai állam leállította az importot, ami túltermelést okozott Európában.

A Hybrid Converter Novo fajtáé az elsőbbség, jó a húskihozatala és korán vágható
A Hybrid Converter Novo fajtáé az elsőbbség, jó a húskihozatala és korán vágható

A másik eget rengető gond a költségek soha nem tapasztalt mértékű növekedése. A takarmány ára minimum 50 százalékkal lett drágább, néhol megfűszerezve azzal, hogy a covid miatt ellátási nehézségek léphetnek fel.

Ami az energia fronton történik, arra Czinege László csak annyit tudott mondani, hogy „Legfeljebb az Isten tudja, mikor áll meg a drágulás”.

Egyelőre 2–2,5-szer annyiba kerül az áram és a gáz, mint az előző kötéseknél. De többet kell fizetni a csomagoló anyagokért vagy bármilyen műszaki dologért, ami a pulykához szükséges.

Ugyanakkor a pulyka felvásárlási ára nem követi ezt a tendenciát. Sem az élő állatért, sem tojásért nem kapnak többet, miközben a madárinfluenza miatt sok helyen ki kellett irtani a pulykát. Ez még áruhiányhoz is vezethet. A covid és következményei egyelőre főként a mindennapi gyakorlatban okoznak nem várt nehézségeket. Mindezek ellenére még nagyobb odaadással, még nagyobb elszántsággal bíznak és hisznek a pulykában. Reményük nem kincstári optimizmus, elvégre tisztában vannak saját elkötelezettségükkel és hozzáértésükkel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A Világbank 30 milliárd dollárt különít el az élelmiszerhiány megelőzésére

A Világbank a héten közölte, hogy 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére, amelyet az Oroszország Ukrajna közötti háború veszélyeztet, és amely miatt a két ország gabonaexportjának nagy része leállt.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.