Back to top

Kertészettudományok központja

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem öt kampuszon 22 intézetet működtet. A Kertészettudományi Intézet a hagyományosan kertészetet oktató műhelyekből, valamint az egyetemhez integrált kertészeti kutatóintézetek állomásaiból épült föl. Helyes Lajos igazgató mutatta be röviden a működését.

Fotó: MATE
A kertészethez tartozó klasszikus ágazatok közül hárommal foglalkozik az intézet, a zöldségek és gombák, a gyümölcsök, valamint a gyógy- és aromanövények termesztésével. Ezekhez a témákhoz tagozódnak minden kampuszról a munkatársak, valamint a volt NAIK Gyümölcs- és Dísznövény­ter­mesztési Kutatóintézet bu­datétényi, ceglédi és fertődi állomása és a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztályának kalocsai és szegedi állomása. Mindezek három tanszékhez és a Gyümölcstermesztési Kutatóközponthoz, valamint a Zöldségtermesztési Kutatóközponthoz tartoznak most. Összesen 104 munkatárs dolgozik az intézetben, amelynek oktatási igazgatóhelyettese Németh Éva, kutatási igazgatóhelyettese Lakatos Tamás. Oktatóként 27-en tevékenykednek, a támogató személyzet száma 42 fő, ők zömmel mérnökök.

Több mint ezer hallgató választotta a kertészeti képzés valamilyen formáját, 80%-uk BSc-képzésben vesz részt, a többiek MSc-tanulmányokat folytatnak, illetve szakirányú továbbképzést választottak.

A Kertészettudományi Intézetben kétéves felsőfokú szakképzésre is lehet jelentkezni Keszthelyre és Gyöngyösre, ez tulajdonképpen a régi technikusképzésnek felel meg, amire nagy szükség van napjainkban. Az intézetben negyvenheten dolgoznak a PhD-fokozat megszerzésén, több mint harmaduk külföldi stipendiumos hallgató. Az alapszakokon 12% a külföldi hallgatók aránya. A legtöbb hallgató a Budai Campuson tanul. Saját képzéseiken kívül az intézet munkatársai kertészeti tárgyakat oktatnak a mezőgazdasági mérnök, az osztatlan agrármérnök és a vízgazdálkodási mérnök szakokon is.

Kezdetben még továbbra is Soroksáron és a gödöllői Szárítópuszta kísérleti telepeken működik a gyakorlati oktatás, de a tervek szerint néhány év alatt nagy tanüzemi háttér kiépítésére kerül sor.

Keszthelyen is van tanüzem, Gödöllő Szárítópusztán zöldség- és növénytermesztéssel foglalkoznak, ott is további fejlesztést terveznek. A környéken más tanüzemek is vannak, amelyeket bevonnak az oktatásba.

Sokkal izgalmasabb ennél, hogy az új szervezetben mit szeretnének elérni az intézetben, milyen oktatási átszervezések, kutatási irányok várhatók. Erről Helyes Lajos elmondta, hogy folytatják az öntözéssel, vízzel kapcsolatos kutatásokat, ami 66 éve kezdődött Gödöllőn, és ezzel kapcsolódnak a kormány öntözésfejlesztési programjához. Az öntözés létfontosságú a kertészeti kultúrákban, elsősorban az intenzív gyümölcstermesztésben és a szabadföldi zöldségtermesztésben érdemes hazai kutatásokat folytatni e téren. Minden tanszéken központi téma a termesztéstechnológia fejlesztése és a génbanki tételek megőrzése, vizsgálata.

Napjainkban különösen érdekes a biotikus és abiotikus tényezők hatása a terményekben található hasznos anyagok (fitonut­rien­sek) összetételére és mennyiségére, ezt zöldségek és gyümölcsök esetében vizsgálják jelenleg is.

A táplálkozásnak ugyanis igen nagy szerepe van az egészségünk megtartásában, jobban befolyásolja a halálozást, mint a környezetszennyezés és a dohányzás együtt.

A kertész BSc-képzésben tervezik a duális képzés bevezetését, mert sokkal gyakorlatiasabb ismereteket kívánnak átadni a diákoknak. Csak biztos tudásra lehet aztán ráépíteni az MSc és PhD szinteket. Ehhez át kell tekinteni a tantárgystruktúrát, letisztítani és átszervezni, hogy mit tanítsunk, hangsúlyozta Helyes Lajos. Most rengeteg olyan B és C tárgy van, amit néhány hallgatónak tartanak, ez biztosan nem éri meg az erőfeszítést. Nem kell minden apró kultúrát oktatni, csak a legfontosabbakat, tehát a növényekben és a részletekben is szelektálni kell.

A képzési kínálatot az említett duális, valamint felnőttképzéssel kívánják bővíteni, illetve speciális szakmérnököket képeznének nagyon intenzív kultúrákra, mint a gomba- vagy vetőmagtermesztés, a hajtatás.

Nyitni kell az integrált és a biotermesztés irányába is, ezekre igény is van, hangsúlyozta az intézetvezető.

Az egyetemet fenntartó kuratórium elvárja, hogy nemzetközi szintű oktatógárda dolgozzon a MATE-n, követelmény lesz a publikálás és a saját kutatási eredmények beemelése az oktatásba. A minősítési rendszer jövőre készül el. A Kertészettudományi Intézetben a jelenlegi oktatói stáb fejlesztésre szorul létszámban és tudományos minősítésben is, támogatni kell a kollégák tudományos előmenetelét. Ehhez átnézik a különböző oktatási, kutatási helyeken folyó munkát, a kollégák leterheltségét, hiszen publikálni akkor lehet, ha van rá elég idő, nem csupán néhány óra naponta. Átlagosan 15%-os béremelésre került sor, amit egységesen mindenki megkapott, később azonban ösztönzőként fogják alkalmazni a bérezést. Minden intézet önállóan gazdálkodik, normatíva, pályázatok és egyéb bevételek alapján, ami lehetővé teszi a differenciálást.

Sokkal szorosabb kapcsolatot építenek ki a szakmai szervezetekkel, a vezető hazai gazdaságokkal, üzemekkel, valamint a nemzetközi kapcsolatokat is élénkíteni kívánják. Jelenleg a bécsi, a bolognai és a müncheni egyetemekkel állnak kapcsolatban, ezt a kört a varsói egyetemmel és kínai intézményekkel szeretnék bővíteni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.