Mi kerül az asztalra újévkor Szerbiában?

Ennél nyomósabb és tartósabbnak tűnő okai vannak a szerb (mező)gazdaságban történő eseményeknek. Egyrészt, az aszály és a trópusi hőség miatt idén mindenből kevesebb termett, másrészt az energiahordozók és a termelési alapanyagok ára annyira megnőtt, hogy a szociális biztonság megőrzése érdekében a kormány rákényszerült egyes élelmiszerek árának a befagyasztására. Harmadszor, a covid-járvány is hozzájárult az élelmiszerek keresletének a növekedéséhez, és nemcsak Szerbiában, hanem az egész világon, ami ugyancsak az árak emelkedésében tükröződött.

Az utóbbi hónapokban már írtunk róla, hogy egy év alatt több tíz százalékkal is emelkedett a szántóföldi termények ára Szerbiában (a búza ára például 13 éves csúcson volt!), vagyis a jó ideje tartó folyamat ismeretében még nagyobb gond, hogy a mögöttünk hagyott novemberben is a terményárak vezették a drágulási listát, és még mindig tovább drágulnak.

A Szerbiai Statisztikai Intézet legutóbbi, már a novemberi mutatókat is tartalmazó közleménye szerint jelenleg 7,5 százalékos az éves infláció, ami hónapra lebontva havi 6,25 százalékot tesz ki.

Azonkívül az áremelkedés meghaladta az átlagot a szállítmányozásban és a vendéglátóiparban is, amik szintén befolyásolják az élelmiszerek árának további alakulását.

Befagyasztott élelmiszerárak

Egy év alatt átlagosan 20,3 százalékkal drágultak az élelmiszer-feldolgozók nyersanyagai. A gyümölcs ára 18, a friss zöldségféléké 23,8 százalékkal, a hús pedig 22,6 százalékkal drágult. Ehhez képest már-már alacsonynak tűnik az élelmiszerek árának átlagosan 7,1 százalékos emelkedése egy év alatt. Ahhoz, hogy így alakult, a kormánynak is köze van, ugyanis élt az állami beavatkozás lehetőségével.

A belgrádi kabinet november 30-ai döntésével két hónapra befagyasztotta, pon­tosabban visszaállíttatta a november 15-eire a cukor, az étolaj, a fehér liszt, a tej és a sertéscomb árát. A rendelet az alapvető élelmiszerek közül – az egyébként is alacsony – csirke- és tojásárakra nem vonatkozott. Ezekből évek óta jelentősen meghaladja a keresletet a kínálat, vagyis a lakosság számára hozzáférhetőek. E két termék alacsony ára nem került veszélybe.

Az árvisszaállítási rendelet megszegőit az illetékes hatóság akár 2 millió dinárra (6,260 millió forintra) büntetheti, illetve egy évig terjedő bezárással is sújthatja az üzleteket. Vagyis nem érdemes megszegni a rendeletet.

A dolgok jelenlegi állása szerint valószínűnek tűnik, hogy a legfontosabb élelmiszerek árának a korlátozása a két hónap leteltével is hatályban marad, ugyanis a december eleji téli ítéletidő megmutatta, hogy mennyire sebezhető Szerbia energetikai rendszere. Több tízezer háztartás több napra villanyáram nélkül maradt, és a földgázellátásról is kiderült, hogy nem annyira sebezhetetlen, mint azt a felelősök állították korábban. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek ára aligha csökken. De ne fessük az ördögöt a falra! A törvény értelmében legfeljebb fél évre fagyaszthatja be az árakat a kormány.

Ponty lesz szentestére

Vajdaságban összesen 13,5 ezer hektár halastó van, amiből jelenleg 9,5 ezer hektárt használnak. Ez elegendő, hogy ellássa hallal a lakosságot, főként ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában nem haladja meg a 6 kilogrammot az egy főre jutó éves halfogyasztás. Az észak-szerbiai tartomány halgazdaságainak nagy részében pontyot hizlalnak.

Hogy ez miként lehetséges, annak most nem jártunk utána, azonban tény, hogy a halboltokban jelenleg is 450 dinár körül van az élő ponty ára. Ez megegyezik a sertéscomb államilag korlátozott árával. Böjti napon azonban, természetesen, a sertéshús nem jöhet számításba. A lakosság zsebét idén ettől függetlenül sem fogja különösebben megterhelni a december 24-ei menühöz szükséges hal beszerzése, főleg ha figyelembe vesszük, hogy utána hetekre elfelejtik a halfogyasztást.

Az újévi menü

Jelenleg úgy néz ki, hogy aki olcsón szeretné megoldani a szilveszter éjszakai terítékre való beszerzését Szerbiában, az bárány helyett malacot vásárol. Ugyanis olyan helyzet állt elő, amilyenre a legidősebb állattartók sem emlékeznek: a jószágpiacon a vágni való disznó ára megközelítette a malac árát. A malac kilója mindig is sokkal drágább volt. De most ez történt, jelenleg ugyanis 160–180 dinárt (körülbelül 532 forintot) fizetnek a felvásárlók a malac kilójáért, míg a hízósertés ára ugyanígy alakul, élősúlyban.

Szakemberek szerint ennek az a magyarázata, hogy jelentősen visszaesett az országban az érdeklődés a sertéshizlalás iránt, emiatt túlkínálat alakult ki malacból, ami leverte az árát.

A tenyésztők nagy része azért hagyott fel a hizlalással, mert jobbnak látta eladni a takarmány-alapanyagnak számító kukoricát, szóját, búzát, mint feletetni a jószággal. A szántóföldi termények ára ugyanis sok éves csúcsot döntött. A termés értékesítése kevesebb munkával jár és biztonságosabbnak tűnik, mint belefogni a hizlalásba úgy, hogy az állattenyésztő nem tudhatja, mi vár rá a hizlalás befejeztével, amikor a disznót mindenképpen el kell adnia, hiszen nem maradhat a nyakán. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet próbálják most kényelmesen elkerülni a takarmány eladásával. Persze a termelők azzal is tisztában vannak, hogy a törzsállomány felszámolását követően nehéz lesz újrakezdeni a hizlalást, de a piaci törvényszerűségek most ezt a fajta viselkedést várják el a termelőktől.

Bárányt csak a kiváltságosok sütnek Borsos Csaba adorjáni felvásárló maga is ezres tételben tenyészt és hizlal állatokat. Borsos Csaba adorjáni állattenyésztő és -felvásárló Mint elmondta, a malac ára sosem látott mélyrepülésben van, így azok a tenyésztők, akik korábban malacot vásároltak továbbhizlalásra, most kétszer is meggondolják, hogy folytassák-e a hizlalást. Ha utánaszámolnak, akkor a jelenlegi árviszonyok mellett csak igen szerény jövedelemre tudnak szert tenni az állattartásból. – A másik ok, hogy miért olyan olcsó a malac, az, hogy a sertéshúsimport korlátozása, állami letiltása ellené­re továbbra is zavartalan a ma­lacimport. Egy hónapja még nagyban érkezett a 130 dináros (407 forintos) malac az EU-ból Szerbiába. Ez úgy lehetséges, hogy a dán kormány például minden kiszállított malac kilója után 1 euró támogatást nyújt a dán gazdáknak állami támogatásként, a kivitel serkentése címén. A támogatásoknak köszönhetően a hízó ára is alacsonyabb az unióban, mint nálunk, amitől nálunk is elkezdett zuhanni a hízó ára. Erre a mezőgazdasági minisztérium importkorlátozással reagált. Leállították az élő sertés és a fagyasztott disznóhús behozatalát, és a már kiadott behozatali engedélyeket is visszavonták. Ennek köszönhetően napjainkban stabilizálódni látszik a sertéspiac Szerbiában, a vágnivaló sertés ára 170 dinár körül látszik megállni. Érdekes ugyanakkor, hogy a malachús behozatalát nem korlátozta a belgrádi mezőgazdasági minisztérium. Az Európai Unió országaiból szabadon áramlik be Szerbiába a konyhakész malac, kilónként 220 dináros (690 forintos) áron – magyarázta Borsos Csaba. Úgy tűnik, ennek köszönhetően olcsó malachússal ünnepli idén a többség az új esztendő eljövetelét. Míg a malac ára lefelé halad, addig a fiatal szopós bárányok kilójáért már 400 dináros árat is a adnak felvásárlók, mert jelenleg van rá kereslet. A szerbiai bárányok nagy része a belpiacon, kisebb része Horvátországban lel vásárlóra. A bárány ára emelkedik, mivel a környező országokban is alacsony belőle a kínálat.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.