Back to top

A pitykegombmester

A Mesterségek Ünnepének augusztus 20-i színes kézműves vásárán mindig találni csemegéket. Az idei forgatagban feltűnt egy fiatal ötvös, Kovács Levente, akinek egyedi munkái, ezüst pitykegombjai nagy sikert arattak.

Fotó: Csatlós Norbert
Az érdeklődők között népviseletben pompázó előadók és „mezei civilek” egyaránt akadtak. Volt, aki avatottan vizsgálgatta a szépséges füles gömbgombokat, és volt, aki ábrándosan ácsingózott a belőlük készült függőre, fülbevalóra. Divatba jön újra az elfeledett pityke?

De mi is az a pityke? Száz éve még mindenki tudta. A mutatós viselet-kiegészítő a néprajzi lexikon szerint: „Többnyire ezüstből, ónból (…) készült gömbölyű vagy megnyúlt, egres alakú, különböző nagyságú díszgomb (…) általánosan ismert volt számos vidék parasztságánál, legtovább a pásztorok viseletében maradt meg.”

Ám emellett a múzeumi gyűjtemények megőriztek gazdagon díszített, ékszerminőségű arany, ezüst pitykegombsorokat is a főnemesi viseletek részeként. Egy pitykesor elkészíttetése egy nagyobb birtok félévi jövedelme is lehetett. Korabeli státuszszimbólum volt. Aki pedig pénzzavarba került, pitykével is fizethetett. A gomb magán viselte a készítő mester stílusát és a tájegység jellemzőit. Hajdani népszerűségére utalnak a dalok, amiket táncházjáró diákként vígan fújtunk: „Tizenhárom ezüstpityke fityeg a mentémen, a legelső hajdú vagyok, Hajdú vármegyében” vagy „Völgyet keres a folyóvíz, nem a kopasz dombot, fene látott szűk dolmányon apró ezüstgombot”. Még egy 1918-as napilap bűnügyi tudósításában is rábukkantam. Az esetben corpus delictiként szerepelt. Az özvegyasszony kamráját kifosztó duhaj legény a tetthelyen elveszítette egy pitykegombját, amit a pandúr meglelt, és a bűnjellel rábizonyította a tettesre a rablást. Na, jó, de hogy kerül a csizma az asztalra, azaz a pitykegomb a mai ember életébe? Erről már Kovács Levente mesél, mert az ő személyes története egy ponton összefonódik az újjászülető pitykegombkészítő mesterséggel.

A miskolci fiú nem rajongott a tanulásért, de mikor a művészeti szakközépben belekóstolhatott a textiles, a grafikus meg az ötvös szakmába, az utóbbi megfogta. Friss ötvös végzettséggel Pesten jelentkezett aranyműves képzésre, majd kitanulta a drágakőfoglalást.

Fotó: Csatlós Norbert
„Ehhez használom a mikroszkópot, meg a pneumatikus vésőket” – mutat körbe a gépeken, szerszámokon óbudai műhelyében. „Mindenképp valami független szakmát akartam, és most egyedi tervezésű ékszereket készítek.” Az aranyműves vizsgaremeke is egy cizellált, speciális szerkezetű gyűrű volt. Jó mestertől, Menyhárt Richárdtól tanult. „Ő termelte ki az iskolából a legtöbb ilyen maximalista őrültet. Olyan húzóereje volt, hogy mindenki teljesíteni akart nála. Szeretnék hasonlítani rá, legalább minőség szintjén.”
Fotó: Csatlós Norbert

A sors egy újabb inspiráló találkozást is tartogatott. 2017-ben Leventét megkereste Barsi Csaba, aki néptánccal és viseletkultúrával, kivált a pitykegombok kutatásával foglalkozik. Arra kérte, készítsen az Állami Népi Együttes egyik jeles táncosának gombokat a fellépő öltözetére.

„A saját gyűjteményéből 4 fajta eredeti kunsági pitykegombot mutatott, ezeket kellett lemodellezni úgy, hogy a főbb vonásokból összeálljon egy típus, ami jellegében hitelesen visszaadja a régit. Ezek a gombok muzeális tárgyak, amikből újra kellett alkotni a tájegységre jellemző módon a gombsort.

Ráadásul nagyon rövid idő alatt. Szépen sikerült, de brutális nagy, macerás munka volt, ránézésre nem is gondolná az ember. Jó időre elvette a kedvem.” 2020-ban azonban a kutató újra felkérte. A Covid-lezárások idején Levente jobban ráért a pitykézésre, és volt egy megérzése, hogy valamiért ezt el kell vállalnia. Így esett, hogy összeadták a néprajzi, elméleti hátteret és a kézműves szaktudást, amiből különleges értékek születtek. Másfél év alatt elkészült több különböző, autentikus gombkészlet ismert népzenészek, néptáncosok, színpadi művészek viseletére. Ezek a munkák a szakmai elismerést is meghozták a 27 éves alkotónak. A műhely falán sorjázó okleveleket böngészem: A Hagyományok Háza pályázatán népi ékszer szakágban díjazott. „Kézműves remek” elismerés.

Fotó: Csatlós Norbert

Az Élő Népművészet Kiállítás alkotói pályázatán a legrangosabb kitüntetéssel, Gránátalma díjjal értékelték. És a legfrissebb, a Népművészet ifjú Mestere cím.

„Ennek az az értéke, hogy állami kitüntetés, augusztus 20-án adták át a Pesti Vigadóban. Pedig csak úgy indult, hogy minősíttetni szerettem volna, tényleg jók-e a kollekcióim, mikor kezdett híre menni, hogy nagyon király.” Levente díjnyertes munkái megtekinthetők a Hagyományok Háza kiállításán. Mindeközben egy ízig-vérig mai fiatal srác, aki maga is csodálkozik, hogy „berobbant” egyszerre minden. „Csinálom A pitykegomb mester Facebook-oldalt, és gondoltam, a Mesterségek Ünnepén jó lesz ismerkedni, találkozni az érdeklődőkkel. Nem akartam árusítani, csak kimentem kicsit kopácsolni, pitykéket reszelni, forrasztani. A népzenészek, táncosok ismerik, szívesen gyűjtik, cserélgetik ezeket.

Öröm volt beszélgetni velük. Közben varrattam magamnak is mellényt ott egy viseletkészítővel. Nagyon passzos, ezen mutat jól a pitykegomb. Pont én ne hordjam?”

Nyakában is csillog egy a „mestersége címeréből”– erre a típusra, a kiskunsági csavart, barázdált ezüst pitykegombra kapta a Gránátalma díjat.

Fotó: Csatlós Norbert

Az egyszerűnek tűnő kis tárgyak elkészítése igen bonyolult, sokfázisú, és különböző módokon megvalósítható. Egy álló órán keresztül magyarázta, mutatta, hányféle folyamaton megy át a megmunkálandó, 925 ezrelékes ezüsttartalmú ötvözetlemez, amíg át- lényegül pitykegombbá. Íme egy kiragadott részlet az alap, a mesterdarab készítéséből, illetve annak egyik, hagyományos módozatából: „Síklemezre följelölöm a vonalakat, kivágom a körmintát, a lemezt beleteszem a kompozitos szurokkeverékbe és elkezdem domborítani a megfelelő poncoló szerszámokkal, a rájelölt vonalak mentén. A szurokban nyúlik az anyag. Belülről domborítom, később megfordítom, akkor a homorú oldalt munkálom meg, más szerszámokkal ütögetve, közben forgatva. Ha kell, kialakítom a bordázott mintákat, és sodrok hozzá kordildrótot, amivel díszítem.

Ez egy időigényes cizellőr munkafolyamat. Persze ennek is számos variánsa van.

” A munka ezzel nem ér véget, az elkészült félgombokat össze kell illeszteni, forrasztani, a felületét eldolgozni, rátenni a gombtestre a fület, elkészíteni a csúcsdíszt, a csecset külön kis lemezből, végül a díszítések, vésések, cifrázások jönnek.

Párhuzamosan élnek egymás mellett a tradicionális kézműves és a modern eljárások. Ma már a tervezésben a 3D-s rajzolás, nyomtatás is segít. A precíziós munkát finom műszerek és rengeteg szerszám szolgálja.

Fotó: Csatlós Norbert

Ahogy mondja az ifjú mester, kenyérkeresetnek maradt az eljegyzési gyűrű készítése, mert pitykegombból megélni, munkaarányosan beárazni nem lehet. Mégis egyre jobban beleássa magát a „pitykológiába”. Izgalmas kihívásokat, új barátságokat, élményeket is ad a hagyományok élesztése. Ritka érdekes feladvány volt egy tekerőlantos megrendelésére olyan gombsort készíteni, aminek minden kis pitykéje a hangszert formázta, szabályos miniatűr tekerőlantokból áll a készlet. A muzsikus azóta minden fellépésén viseli. Levente szerint jó meditatív munka volt, magát is elszórakoztatta vele. És csodák csodája, már pitykegomb stílusú eljegyzési gyűrűt is kértek tőle! Megoldotta, és ott volt a Magyar Banda népzenei együttes lemezbemutató koncertjén, ahol a színpadról kérte meg vele a fiú a lány kezét.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Mire érdemes költeni pénzt és figyelmet?

Az AGROmashEXPO egyik nyitórendezvénye kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. tizenharmadik Agrármarketing és -médianapja volt. A január 25-ei konferencián telt ház előtt ismertették a legfrissebb médiafogyasztási trendeket a piac elismert szakértői.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Vince napján kiderülhet, milyen lesz az őszi szőlőtermés

Bár az idei év kivétel, de rendszerint január az egyik leghidegebb téli hónap, elsőre azt gondolnánk ilyenkor a természet is pihen. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen január végén már egy a szőlészek szempontjából jeles dátumot találunk a naptárban.

Áldott állatok

Január 17-e a keresztények számára Remete Szent Antal napja. Ő az állatok egyik legfőbb védelmezője. Hazánkban főleg a háziasszonyok imádkoztak hozzá, kérték aprójószágaik védelmét. Ma is élő hagyomány, hogy ilyenkor megáldják a jószágot és a kis kedvenceket is. Hazánkban is több templomban tartanak „állatos” misét.

Újévi malacpersely, a takarékosság szimbóluma

A hagyományos magyar paraszti kultúrában mágikus eljárásokkal igyekeztek biztosítani, hogy az új évben jó, bőséges termés legyen, a ház népe és a jószágok is egészségesek maradjanak. Nehéz megállapítani, hogy a ma is ismert újévi szokások pontosan mikor alakultak ki, de azt tudjuk, hogy az ókori rómaiak a decemberi napforduló idején tartott Saturnalia ünnepen főfogásként sertéssültet szolgáltak fel. Úgy tartották, hogy fogyasztása szerencsét hoz.

Lencse: ne csak újévkor

Újévi hagyomány vagy babona szerint sok lencsét kell ennünk ahhoz, hogy sok pénzünk legyen. De tápanyagtartalom és táplálkozás-élettani szempontból sem elhanyagolható, és akár divatos étel is lehetne a mai kor embere számára. Mégis a lencse termesztése hazánkban háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben, ökológiai érzékenysége és az olcsóbb import miatt – derül ki a NAK körképéből.