Back to top

Brazília letarolja a kukoricapiacot

A sertéspiacon többen befejezték a termelést, a baromfi szegmensben is szűkül a piac. Brazíliában az elmúlt tíz évben 42 millió hektár esőerdőt irtottak ki, ennyivel növelték a termőterületeiket. Rekordtermés lesz, 40 millió tonnával több kukoricát takarítanak be, mint egy évvel korábban, óriási árnyomás lesz az európai árakon.

Kemény piaci szituációkat tapasztaltak a takarmánygyártók, éles helyzetek alakultak ki a takarmánypiacon – ez is azon a konferencián hangzott el, amelyet a közelmúltban szervezett szakértők részvételével a Portfolio. Egy kerekasztal beszélgetés során a további áralakulásokat igyekeztek prognosztizálni.

Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője visszatekintése során kiemelte: a 2021-es évet kihívásokkal telinek gondolták, az alapanyagárak már az esztendő elején magasak voltak, de a bekövetkezett további emelkedésre ők sem számítottak. Ez nehezíti a mindennapjaikat, növeli a költségeiket.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a tavaly tapasztaltakat az ezredforduló eseményeihez hasonlította, amikor duplájára emelkedett a kukorica ára. Ennél is drasztikusabb lett a 2021, mutatott rá.

Jól vették az akadályokat, ez annak is köszönhető, hogy cégcsoportukhoz több nemesítőház tartozik, felértékelődik a genetika jelentősége, hiszen minél szélsőségesebb az időjárás, a gazda annál jobban koncentrál arra, hogy tompítsa ezeket a hatásokat, ehhez pedig a legjobb eszköz a genetika. A cégük ezeknek a kihívásoknak meg tudott felelni.

Csitkovics Tibor, az  Agrofeed Kft. tulajdonosa az elmúlt három éveket is kihívásokkal telinek érezte. „Takarmány- és premixgyártónak most nagyon rossz lenni, ennél talán csak állattenyésztőnek rosszabb lenni”, fogalmazott. Bizakodnak, várják a szerencsét, a csodát. Másfél év után a tejágazatban – legalábbis a spot szabadpiaci árakban – jelentős fellendülés tanúi lehetnek, talán a feldolgozók részéről is lesz arra lehetőség, hogy emeljék a felvásárlási árat. A baromfi – és sertéságazat más kérdés, a sertéspestis, a baromfiinfluenza szétzilálja a piacok, de még ennél is nagy gond, hogy folyamatosan fogynak a termelők.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az elmúlt negyed évszázad legnehezebb időszakának írta le az elmúlt évet. A nyolc cégből álló cégkomplexumuk működését figyelve azt tapasztalta: a 2000 hektáron termelő, vagy 300.000 tonna gabonával kereskedő cégük „köszöni szépen, jól van”, de van 30.000 hízót kibocsátó sertéstelepük, 6 millió liter tejet előállító tehenészeti telepük is. Együtt eveznek a partnerekkel egy csónakban, de a közelében nem tudnak lenni annak az árdinamikának, amit a piac diktál.

Nem azzal van gond, hogy pár hónapon át le kell küzdeni nehézségeket, hanem a jövőképpel. Látják tehát a helyzet számos oldalát, a takarmánygyártás területén komoly nehézségeket tapasztalnak, mondta.

A sertéspiacon  többen befejezték a termelést, a baromfi szegmensben is szűkül a piac, a szarvasmarha-tartók esetében a tömegtakarmány ára széles skálán mozog, szögezte le.  

Kulik Zoltán, Csitkovics Tibor, Bene Zoltán és Balassa Gergely.
Kulik Zoltán, Csitkovics Tibor, Bene Zoltán és Balassa Gergely.
Fotó: portfolio.hu

A globalizáció átírta a piacot, a hazai termelők helyzetét, hangzott el. A világpiacon ilyen még nem volt tapasztalható, hogy minden meghatározó sertés-előállító ország drasztikusan visszafogja a termelést. Nem tudni, hol van a kereslet-kínálati pont, hol fordul át hiányba.

Az biztos, hogy ezt a közgazdasági helyzetet hosszú távon nem lehet fenntartani, nincs az a termelő, aki hosszú távon le tud nyelni hízónként 10 ezer forint mínuszt. Sokan szűkítik a termelést, sokan abbahagyják.

Be kell állni egy olyan termelési szintre, amin újra elindulhat az áremelkedés, amely valószínűleg rapid módon történik majd meg. Az sem elképzelhetetlen, hogy nyárra húshiány lép fel, hallottuk a beszélgetés során.

Növénytermesztők körében nem kell ilyen mértékű gondokra számítani. Ha problémákról kellene beszélni, esetleg arra lehet számítani, hogy a szójavetőmag – mivel ez a növény nagy lehetőség előtt áll – idejekorán elfogy. A kereslet jelentős, előállítási oldalon viszont 4300 hektárról 4100 hektárra esett vissza a vetőmag előállításra szánt terület, termésmennyiségben is 5-10 százalékos visszaesésről lehet beszélni, összességében 10-15 százalékkal kevesebb vetőmag kerül a piacra, ennek is jelentős része külföldre kerül. A hazai és az ausztriai helyzet összevetésére is sor került. A szomszédos országban pár éve még 45 ezer hektáron termeltek szóját, itthon 63 ezer hektáron. A határon túl ebben az évben 85-90 ezer hektáron termesztik majd a növényt.

Az állattenyésztésről szólva kiemelték: tavaly az első háromnegyed évben a kocakivágás száma 70 ezerre volt tehető, szemben a korábbi évek 40-45 ezer darabjával. Ennek hatása lesz az idei évre, a szaporulat hiányzik majd az állományból.

A növénytermesztéssel kapcsolatban elhangzott, hogy Brazíliában az elmúlt tíz évben 42 millió hektár esőerdőt irtottak ki, ennyivel növelték a termőterületeiket. Rekordtermés lesz, 40 millió tonnával több kukoricát takarítanak be, mint egy évvel korábban, óriási árnyomás lesz az európai árakon.

A nehézségek közepette azért pozitívumokról is lehet beszélni: bár aki eddig nem kezdett beruházásba, az már ne kezdje el, de amelyik már lezajlott, évek múlva nagyságrendekkel többek érnek majd.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.