A 2021-es takarmányár- és egyéb költségek növekedése miatt átlagosan 130 forinttal nőtt egy kilogramm hízósertés előállításának költsége, jelenleg a gazdálkodók – legyenek kicsik vagy nagyok – minden egyes hízón 10.000 forintot vesztenek.
Még a nagydíjas sertéstenyésztő, Fekete József is azt nyilatkozta novemberben a Kistermelők Lapjának, hogy a tenyészállatok iránti kereslet csökkenése, vagy inkább leállása miatt márciusig ad magának időt, akkor azonban meglátja, egyáltalán folytatja-e szeretett szakmáját.
Az Agrárszektor konferencián az egyik kerekasztal beszélgetésen a Bonafarm sertéságazati igazgatója úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a válság komoly, felülről nyomott a termékpálya, és lehet, hogy a termelés csökkenése a megoldás. Úgy fogalmazott, kettős a helyzet az európai sertéságazatban.
A másik hazai probléma, hogy ez a szektor európai árral rendelkezik, magyar ár soha nem lesz a sertéságazatban, az európai árhoz pedig európai termelési színvonal kell.
A konferencia egy másik pódiumbeszélgetésén elhangzott, hogy a globalizáció átírta a piacot és a hazai termelők helyzetét is. A világpiacon ilyen még nem volt tapasztalható, hogy minden meghatározó sertés-előállító ország drasztikusan visszafogja a termelést. Nem tudni, hol van a kereslet-kínálati pont, hol fordul át hiányba.
Az biztos, hogy ezt a közgazdasági helyzetet hosszú távon nem lehet fenntartani, nincs az a termelő, aki hosszú távon le tud nyelni hízónként 10 ezer forint mínuszt.
Be kell állni egy olyan termelési szintre, amin újra elindulhat az áremelkedés, amely valószínűleg rapid módon történik majd meg – figyelmeztettek a szakemberek. Az sem elképzelhetetlen, hogy nyárra húshiány lép fel.
A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége 27 pontban foglalta össze, azokat az EU-s szabályozás mellett is meghozható intézkedéseket, amelyekkel a szaktárca segítheti a hazai termelőket.
Az Agrárminisztérium pedig már eddig is több intézkedéssel segítette az állattenyésztést és külön a sertéstartókat is: megteremtette annak feltételeit, hogy 2021-ben 21,5 milliárd forint értékű, rekordösszegű állatjóléti támogatás kerüljön kifizetésre az ágazat számára.
Ágazati szakértők szerint jobb lett volna, ha a takarmányvásárlási időszakban érkezik a segítség, de azt mondják, így is lesz egy olyan termelői réteg, akinek az életét mentheti meg a kamat- és költségmentes hitel. Ezek elsősorban a legkisebb termelők, és az MSTSZ ügyvezetője szerint a nagyok számára továbbra is ott az ugyancsak kedvezményes kamatozású Agrár Széchenyi-kártya.
Így is drámai fél évre számíthatunk. Várhatóan minden negyedik, ötödik termelő abbahagyja a sertéstartást. Elsősorban azokra a közepes – 500 alatti kocát, vagyis mintegy tízezer állatot tartó – gazdaságokra várhat ez a sors, amelyek nem tudnak megfelelő költséghatékonysággal termelni. Az előrejelzések a koncentráció irányába mutatnak.
Például teljesen antibiotikum-mentes termelésbe fognak, vagy átállnak, mondjuk magyar, illetve ritka, nagyobb fehéráru-arányú fajták, mint a mangalica vagy a duroc tenyésztésére. Ha valaki átáll, megmenekül – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési csoportvezetője.
