0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Mint mondta, a kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, és nem az úgynevezett átadási árét. Véleménye szerint a két érték egymáshoz fog közelíteni, a kereskedelmi árrés pedig csökken. A termelés mennyiségére ugyanakkor csak akkor nem lesz hatással az intézkedés, ha a kereskedelem az elmúlt időszak brutális költségnövekedéseit nem fizeti meg a termék árában.

Az átadói árak jelentős emelése szükséges ahhoz is, hogy a baromfitermelők számára olyan felvásári árak legyenek, amelyek fedezik a költségeket.

Az átvételi árak – bár emelkednek – nem tudtak lépést tartani a soha nem látott mértékben elszabadult költségekkel.

Mostanra olyan helyzet alakult ki az ágazatban, amely tarthatatlan a szereplők számára, így egyre többen hagynak fel a baromfi-előállítással.

Amíg a termelők nem kapják meg a kellő garanciákat, hogy a költségeik megtérülnek az átvételi árban, a tendencia folytatódni fog, és ennek hatására már rövidtávon is érzékelhető lesz a termeléscsökkenés a kereskedelemben.

Nemcsak itthon, hanem Európa szerte csökkent a termelés a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések miatt. Bár a csirke érintettsége hazánkban nem volt jelentős, a telepítési korlátozások és tilalmak hatására januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke, és ez várható még februárban is.

„Azt a csibét, amit nem telepítettek, később nem lehet levágni.”

A telepítési korlátozások mellett komolyan megemelkedtek a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik. Ha pedig ez nem lett volna elég, nyár végétől-ősztől az energiaköltségek is iszonyatosan nekilódultak.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva.

„Gondoljunk bele, mit jelent ez egy hideg januári-februári időszakban, amikor a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor! Mindez borzasztóan visszaveti a telepítési kedvet.”

Nehéz lenne megbecsülni, hányan hagytak fel már eddig is a baromfitartással az említett nehézségek hatására, de az biztos, hogy

minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (amelyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.

Mindez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, amely akár átmeneti vagy tartós csirkehús-hiányt okozhat a boltokban.

Ezt import termékekkel sem lehet majd „áthidalni”, mivel

a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában hasonló problémákat okoz.

A tendenciához pedig jelentősen hozzájárulnak a „magukat állatvédőnek tartó” szervezetek is, amelyek hatására a nyugat-európai áruházláncok megkövetelik, hogy az EU jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét neveljenek fel a termelők egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni.

Mindez pedig oda vezet, hogy

az EU baromfihús-termelése stagnál, Nyugat-Európáé inkább csökken, miközben a kereslet változatlan vagy inkább növekvő mértékű.

Nincs hová hátrálni a baromfiágazatnak, nincsenek már tartalékok – hangsúlyozta Csorbai Attila. Az átadói árak emelése adhat csak lehetőséget a felvásárlási árak emelésére, a költségnövekedések kompenzálására, és ezzel a termékpálya normális működésére.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu