Back to top

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

A Yorki Egyetem tanulmánya. szerint, ha a méheket a valóságban fellelhető neonikotinoid terhelésnek tették ki, korábban pusztultak el, mint a kontrollcsoport méhei,

Meglepő módon, a méhcsaládba begyűjtött virágpor, mely neonikotioniddal volt fertőzve, nem azokról a haszonnövényről származott, melyet a gazdák neonikotinoidokkal kezeltek, hanem a tábla mellett virító növényekről.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

A tanulmányban neonikotinoidokkal kezelt kukorica- és szójaföldek melletti méheseket figyeltek meg. Kontrollcsoportnak olyan családokat állítottak be, melyet a mezőgazdasági műveléstől távol estek. Minden családból májustól szeptemberig virágpormintákat vettek és elemezték őket.

Az elemzett neonikotionoid tartalmú virágpor nem a kukoricáról, vagy szójáról származott, hanem a táblák mellett található vadnövényekről.

A kutatók levonták a következtetést, hogy a földeken használt neonikotinoidok a talajvízen keresztül kerülnek a vadnövényekbe és azokon keresztül a kaptárakba.

A kutatók ezután a valóságban megállapított neonikotionid (clothianidin) kitettséghez hasonló dózisnak tették ki a méheket 12 héten keresztül. Közben a dózist folyamatosan csökkentették.

Azok a méhek, melyek életük első 9 napjában ki voltak téve a neonikotinoidok hatásának, 23%-al voltak rövidebb életűek, mint a kontrollcsoport méhei és nem voltak képesek egészséges méhanya nevelésére, továbbá feltűnően rossz higiéniai állapotba kerültek. Tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy az a neonikotioid mennyiség, melynek a méhek a mezőgazdasági területek mellett ki vannak téve, csökkenti az élettartamukat.

A kutatók azt is megállíptották, hogy a neonikotinoidok mellett használt gombaölő (Boscalid) a mérgezések hatását megduplázta.  

Az eredeti tanulmány itt olvasható.

Ajánljuk még:

Kerülőúton térnek vissza Európába a beliltott neonikotinoidok

A mézkultúra megalapozása

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

A méhek a lényeg - bábelőadás közvetlen és közvetett közönségnek

Az elmúlt hetekben meghívást kaptam, nézzek meg egy óvisoknak szóló bábelőadást. Az előadás nem csak remek volt, de úgy hiszem, az élményen túl minden szempontból csak tanulni lehet belőle.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

A Rovardóm nyerte a Planet Z Ötletpályázatot

A méhek, mint elsődleges beporzó rovarok, a világ legfontosabb fajai közé tartoznak. Méltán ünnepeljük hazánkban 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án a méhek napját, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban választotta május 20-át a méhek világnapjává.

Virágba borult akácerdők a Nyírségben

Ha esetleg valaki nem tudta volna eddig, hogy miért hívják „fehér akácnak” a Nyírségben leggyakoribb fafajunkat, most az erdőt járva megtapasztalhatja. Több ezer hektár akácos borult pompázatos fehér virágba térségünkben (is). Akár a Sóstói-erdőben sétálva, akár a Nagykálló Harangod környéki erdőtömböt autóval átszelve találkozhatunk ezzel az igazán gyönyörű képpel, mely az elmúlt évszázadok alatt teljesen hozzánőtt az Alföld vidékéhez.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.