Back to top

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

A Yorki Egyetem tanulmánya. szerint, ha a méheket a valóságban fellelhető neonikotinoid terhelésnek tették ki, korábban pusztultak el, mint a kontrollcsoport méhei,

Meglepő módon, a méhcsaládba begyűjtött virágpor, mely neonikotioniddal volt fertőzve, nem azokról a haszonnövényről származott, melyet a gazdák neonikotinoidokkal kezeltek, hanem a tábla mellett virító növényekről.

dsc_9577.jpg

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály

A tanulmányban neonikotinoidokkal kezelt kukorica- és szójaföldek melletti méheseket figyeltek meg. Kontrollcsoportnak olyan családokat állítottak be, melyet a mezőgazdasági műveléstől távol estek. Minden családból májustól szeptemberig virágpormintákat vettek és elemezték őket.

Az elemzett neonikotionoid tartalmú virágpor nem a kukoricáról, vagy szójáról származott, hanem a táblák mellett található vadnövényekről.

A kutatók levonták a következtetést, hogy a földeken használt neonikotinoidok a talajvízen keresztül kerülnek a vadnövényekbe és azokon keresztül a kaptárakba.

A kutatók ezután a valóságban megállapított neonikotionid (clothianidin) kitettséghez hasonló dózisnak tették ki a méheket 12 héten keresztül. Közben a dózist folyamatosan csökkentették.

Azok a méhek, melyek életük első 9 napjában ki voltak téve a neonikotinoidok hatásának, 23%-al voltak rövidebb életűek, mint a kontrollcsoport méhei és nem voltak képesek egészséges méhanya nevelésére, továbbá feltűnően rossz higiéniai állapotba kerültek. Tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy az a neonikotioid mennyiség, melynek a méhek a mezőgazdasági területek mellett ki vannak téve, csökkenti az élettartamukat.

A kutatók azt is megállíptották, hogy a neonikotinoidok mellett használt gombaölő (Boscalid) a mérgezések hatását megduplázta.  

Az eredeti tanulmány itt olvasható.

Ajánljuk még:

Kerülőúton térnek vissza Európába a beliltott neonikotinoidok

A mézkultúra megalapozása

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.