0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

A mézkultúra megalapozása: média, könyv, mézkóstolás

Ha létezik borkultúra, már pedig létezik, itt az ideje, hogy a mézkultúra alapjait is megismerjük és megismertessük. Hogy miért szükséges beszélni a mézkultúráról? És hogyan alapozható meg? Erről szól ez a cikk.

A rövid válasz az első kérdésre: mert a mézet a hazai lakosság csak felületesen ismeri, és sokan pusztán egy édesítőszernek gondolják. Jól bizonyítja ezt, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás Magyarországon hozzávetőlegesen 0,8-0,9 kg/év.

Pedig a mézet kíméletesebben hasznosítja a szervezetünk, mint a kristálycukrot vagy a cukorpótlókat. Ráadásul finom és segít a fertőzések megelőzésében!

A hosszabb válaszba pedig belevehetjük a méz bizonyítottan jótékony hatásait, melyekről már több cikkünkben is esett szó (lásd itt).

De azért is indokolt a mézkultúra fogalmát bevinni a köztudatba és a közbeszédbe, mert hazánk Európában az első négy legnagyobb mézexportőr között található. Fontos és keresett fajtamézeket termelnek a magyar méhészek, évente mintegy 20-25 000 tonnát, melynek javarésze exportra megy!

A médiának fontos szerepe van a mézkultúra megalapozásában. A népszerű tévéműsorok, celebek rendkívüli meggyőző erővel rendelkeznek.

A tömegeket elérő média azonban sokszor csak pillanatnyi csúcsfogyasztásokat, vagy ideig-óráig tartó divatot képes generálni.

Ezért van szükség azokra az eszközökre is, melyek hosszabb távon is biztosítják, hogy a méz minden nap helyet kapjon az étrendünkben.

Vagyis a mézkultúra megalapozásához kell a hagyományos szöveg, nyomtatott újságcikk, online szöveges tartalom is. Mert a szó még ma is elszállhat, de az írás „megmarad”, velünk marad. Egy írott szöveg mélyebbre hatol az olvasó tudatában. Aki olvassa, visszatérhet bizonyos helyekre a szövegben, melyeket nem ért, vagy át is lépheti ezeket, de mindenképpen egy saját akaratból történő alaposabb feldolgozásnak veti alá az olvasott információt.

Örömmel látom, hogy épp itt a magyarmezogazdasag.hu-n, a mézről és az új méhészeti technikákról szóló cikkek/szemlék összolvasottsága még idén szeptemberben túllépte az egymilliót és számos cikket átvettek más sajtó orgánumok is.

De a mézkultúra megalapozását segítik a könyvek is. Például a frissen megjelent „Méhek ajándéka” című könyvvel is ezt tűztük ki célul a szerkesztőkkel és a SzépNap könyvek kiadóval: olvasmányosan és maradandóan „közel” vinni az olvasókhoz a mézet és a méhtermékeket.

Végül egy személyes tapasztalat: nem egy emberrel találkoztam vásárokban, fesztiválokon, szomszédaim között, akik határozottan kijelentették, hogy nem szeretik a mézet. Egészen addig tartották magukat ehhez a hiedelmükhöz, amíg nem kóstoltattam meg velük különböző mézeket. Kiderült ugyanis számukra: mézből nem csak, hogy különböző fajták léteznek, de az egyes fajtamézeknek is több formája van: a méz lehet folyékony, krémesitett, kristályos vagy fogyaszthatjuk lépesmézként.

Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy médiacelebek, cikkek, könyvek ide vagy oda, a legnagyobb meggyőző ereje a személyes tapasztalatnak és a személyes beszélgetéseknek van.

Ha méhészek vagyunk, bátran meséljünk a mézről, a méhekről, tapasztalatainkról, amennyit csak tudunk. Ha pedig laikusok vagyunk és méhész mellett visz el az utunk, bátran kérdezzük a méhészt a mézről a méhekről, és ha tud adni kóstolót, feltétlenül éljünk ezzel a lehetőséggel.

Ajánljuk még: 

A méhviasz és a lép: avagy mérnökök-e a méhek?

Mitől gyógyhatású a méz? (2)

Forrás: magyarmezogazdasag.hu