Back to top

A mézkultúra megalapozása: média, könyv, mézkóstolás

Ha létezik borkultúra, már pedig létezik, itt az ideje, hogy a mézkultúra alapjait is megismerjük és megismertessük. Hogy miért szükséges beszélni a mézkultúráról? És hogyan alapozható meg? Erről szól ez a cikk.

A rövid válasz az első kérdésre: mert a mézet a hazai lakosság csak felületesen ismeri, és sokan pusztán egy édesítőszernek gondolják. Jól bizonyítja ezt, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás Magyarországon hozzávetőlegesen 0,8-0,9 kg/év.

Pedig a mézet kíméletesebben hasznosítja a szervezetünk, mint a kristálycukrot vagy a cukorpótlókat. Ráadásul finom és segít a fertőzések megelőzésében!

A hosszabb válaszba pedig belevehetjük a méz bizonyítottan jótékony hatásait, melyekről már több cikkünkben is esett szó (lásd itt).

De azért is indokolt a mézkultúra fogalmát bevinni a köztudatba és a közbeszédbe, mert hazánk Európában az első négy legnagyobb mézexportőr között található. Fontos és keresett fajtamézeket termelnek a magyar méhészek, évente mintegy 20-25 000 tonnát, melynek javarésze exportra megy!

255252745_417541673301348_4515168238801801134_n.jpg

Versenymézek- Lehoczki Méhészet
Versenymézek- Lehoczki Méhészet
Fotó: Lehoczki Dávid

A médiának fontos szerepe van a mézkultúra megalapozásában. A népszerű tévéműsorok, celebek rendkívüli meggyőző erővel rendelkeznek.

A tömegeket elérő média azonban sokszor csak pillanatnyi csúcsfogyasztásokat, vagy ideig-óráig tartó divatot képes generálni.

Ezért van szükség azokra az eszközökre is, melyek hosszabb távon is biztosítják, hogy a méz minden nap helyet kapjon az étrendünkben.

Vagyis a mézkultúra megalapozásához kell a hagyományos szöveg, nyomtatott újságcikk, online szöveges tartalom is. Mert a szó még ma is elszállhat, de az írás "megmarad", velünk marad. Egy írott szöveg mélyebbre hatol az olvasó tudatában. Aki olvassa, visszatérhet bizonyos helyekre a szövegben, melyeket nem ért, vagy át is lépheti ezeket, de mindenképpen egy saját akaratból történő alaposabb feldolgozásnak veti alá az olvasott információt.

Örömmel látom, hogy épp itt a magyarmezogazdasag.hu-n, a mézről és az új méhészeti technikákról szóló cikkek/szemlék összolvasottsága még idén szeptemberben túllépte az egymilliót és számos cikket átvettek más sajtó orgánumok is.

De a mézkultúra megalapozását segítik a könyvek is. Például a frissen megjelent „Méhek ajándéka” című könyvvel is ezt tűztük ki célul a szerkesztőkkel és a SzépNap könyvek kiadóval: olvasmányosan és maradandóan "közel" vinni az olvasókhoz a mézet és a méhtermékeket.

Végül egy személyes tapasztalat: nem egy emberrel találkoztam vásárokban, fesztiválokon, szomszédaim között, akik határozottan kijelentették, hogy nem szeretik a mézet. Egészen addig tartották magukat ehhez a hiedelmükhöz, amíg nem kóstoltattam meg velük különböző mézeket. Kiderült ugyanis számukra: mézből nem csak, hogy különböző fajták léteznek, de az egyes fajtamézeknek is több formája van: a méz lehet folyékony, krémesitett, kristályos vagy fogyaszthatjuk lépesmézként.

Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy médiacelebek, cikkek, könyvek ide vagy oda, a legnagyobb meggyőző ereje a személyes tapasztalatnak és a személyes beszélgetéseknek van.

Ha méhészek vagyunk, bátran meséljünk a mézről, a méhekről, tapasztalatainkról, amennyit csak tudunk. Ha pedig laikusok vagyunk és méhész mellett visz el az utunk, bátran kérdezzük a méhészt a mézről a méhekről, és ha tud adni kóstolót, feltétlenül éljünk ezzel a lehetőséggel.

Ajánljuk még: 

A méhviasz és a lép: avagy mérnökök-e a méhek?

Mitől gyógyhatású a méz? (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

A pánikvásárlás miatt fogyott el az üzletekből a cukor

Elfogyott a kilós kiszerelésű kristálycukor a szerbiai üzletekben, ám a hiány a szakértők és a politikusok szerint nem azért van, mert az országnak nincs elég tartaléka, hanem mert az emberek pánikvásárlásba kezdtek.

Megváltozik a kávé termékmeghatározása Szerbiában

Júniustól kizárólag azt a terméket lehet kávénak nevezni Szerbiában, amely kizárólag kávészemekből készült, és nem tartalmaz semmilyen más anyagot.