Back to top

A mézkultúra megalapozása: média, könyv, mézkóstolás

Ha létezik borkultúra, már pedig létezik, itt az ideje, hogy a mézkultúra alapjait is megismerjük és megismertessük. Hogy miért szükséges beszélni a mézkultúráról? És hogyan alapozható meg? Erről szól ez a cikk.

A rövid válasz az első kérdésre: mert a mézet a hazai lakosság csak felületesen ismeri, és sokan pusztán egy édesítőszernek gondolják. Jól bizonyítja ezt, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás Magyarországon hozzávetőlegesen 0,8-0,9 kg/év.

Pedig a mézet kíméletesebben hasznosítja a szervezetünk, mint a kristálycukrot vagy a cukorpótlókat. Ráadásul finom és segít a fertőzések megelőzésében!

A hosszabb válaszba pedig belevehetjük a méz bizonyítottan jótékony hatásait, melyekről már több cikkünkben is esett szó (lásd itt).

De azért is indokolt a mézkultúra fogalmát bevinni a köztudatba és a közbeszédbe, mert hazánk Európában az első négy legnagyobb mézexportőr között található. Fontos és keresett fajtamézeket termelnek a magyar méhészek, évente mintegy 20-25 000 tonnát, melynek javarésze exportra megy!

255252745_417541673301348_4515168238801801134_n.jpg

Versenymézek- Lehoczki Méhészet
Versenymézek- Lehoczki Méhészet
Fotó: Lehoczki Dávid

A médiának fontos szerepe van a mézkultúra megalapozásában. A népszerű tévéműsorok, celebek rendkívüli meggyőző erővel rendelkeznek.

A tömegeket elérő média azonban sokszor csak pillanatnyi csúcsfogyasztásokat, vagy ideig-óráig tartó divatot képes generálni.

Ezért van szükség azokra az eszközökre is, melyek hosszabb távon is biztosítják, hogy a méz minden nap helyet kapjon az étrendünkben.

Vagyis a mézkultúra megalapozásához kell a hagyományos szöveg, nyomtatott újságcikk, online szöveges tartalom is. Mert a szó még ma is elszállhat, de az írás "megmarad", velünk marad. Egy írott szöveg mélyebbre hatol az olvasó tudatában. Aki olvassa, visszatérhet bizonyos helyekre a szövegben, melyeket nem ért, vagy át is lépheti ezeket, de mindenképpen egy saját akaratból történő alaposabb feldolgozásnak veti alá az olvasott információt.

Örömmel látom, hogy épp itt a magyarmezogazdasag.hu-n, a mézről és az új méhészeti technikákról szóló cikkek/szemlék összolvasottsága még idén szeptemberben túllépte az egymilliót és számos cikket átvettek más sajtó orgánumok is.

De a mézkultúra megalapozását segítik a könyvek is. Például a frissen megjelent „Méhek ajándéka” című könyvvel is ezt tűztük ki célul a szerkesztőkkel és a SzépNap könyvek kiadóval: olvasmányosan és maradandóan "közel" vinni az olvasókhoz a mézet és a méhtermékeket.

Végül egy személyes tapasztalat: nem egy emberrel találkoztam vásárokban, fesztiválokon, szomszédaim között, akik határozottan kijelentették, hogy nem szeretik a mézet. Egészen addig tartották magukat ehhez a hiedelmükhöz, amíg nem kóstoltattam meg velük különböző mézeket. Kiderült ugyanis számukra: mézből nem csak, hogy különböző fajták léteznek, de az egyes fajtamézeknek is több formája van: a méz lehet folyékony, krémesitett, kristályos vagy fogyaszthatjuk lépesmézként.

Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy médiacelebek, cikkek, könyvek ide vagy oda, a legnagyobb meggyőző ereje a személyes tapasztalatnak és a személyes beszélgetéseknek van.

Ha méhészek vagyunk, bátran meséljünk a mézről, a méhekről, tapasztalatainkról, amennyit csak tudunk. Ha pedig laikusok vagyunk és méhész mellett visz el az utunk, bátran kérdezzük a méhészt a mézről a méhekről, és ha tud adni kóstolót, feltétlenül éljünk ezzel a lehetőséggel.

Ajánljuk még: 

A méhviasz és a lép: avagy mérnökök-e a méhek?

Mitől gyógyhatású a méz? (2)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.