Dicséretes szokás, hogy számos településen egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fásításra. Nem tudunk azonban elmenni egy olyan trend mellett, amely – főleg nagyobb városokban – pár éve ütötte fel a fejét, és úgy tűnik, nem szűnik. Az új ültetésű csemetéket szinte a törzs méretével azonos átmérőben körbeburkolják valamilyen szilárd felülettel, az öntözést a talajba vezető gégecsővel oldják meg. Tény, hogy egyszerűbb tisztán tartani egy szilárd burkolatot – de jó ez a módszer a fáknak?
– Ez a fajta ültetés nem szerencsés a növény szempontjából – véleményezte a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának egyetemi tanára, dr. Czóbel Szilárd. – Ugyanakkor az is tény, hogy városi parkokba nagyobb tűrőképességű fákat szoktak ültetni. Ha az aszfalt alatt van a talajban elegendő tápanyag, akkor képesek több tíz éven keresztül is növögetni.
Tehát túlélhetik ezek a fák, de benne van a pakliban, hogy olyan mértékű korhadás indul el, ami jóval később következne be, ami nem indokolt az adott életkorban. Ilyen szempontból akár egy erősebb szélvihar kapcsán is baleseteket okozhatnak. Összegezve: nem követendő megoldás ennyire kirekeszteni a fákat a természetközeli állapotból – érvelt a szakember.
Hasonló véleményen van a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. A PR és kommunikációs igazgatóság munkatársa, Császár-Varga Dóra Ivett a cég nevében érdeklődésünkre azt válaszolta: a leírt probléma teljesen valós, a városi fák egyik legnagyobb problémája az életterük beszűkülése a föld alatt és felett egyaránt.
2019 októberében a fák ültetésére jelent meg „A Díszfák és díszcserjék ültetése települések közterületein” című, MSZ 12172:2019 sz. szabvány, mely részletesen taglalja a fák szakszerű ültetésére vonatkozó szakmai kívánalmakat. Ezen kívül több olyan, új technológia jelent meg, ami a fák gyökereinek burkolt felületek alatti növekedéséhez és a víz- és tápanyagellátottsághoz is kedvezőbb feltételeket biztosít.
A fenti szabványt betartását egyre több kivitelezés során megkövetelik és az új technológiákat is elkezdték hazánkban alkalmazni, azonban mivel a szabvány csak ajánlás, ezért betartása csak abban az esetben kötelező, amennyiben ezt az adott megbízás keretében előírják.
A nem kötelező jellegen és (mind a szabvány szerinti ültetés, mind az új technológiák) jelentős költségvonzatán kívül a legnagyobb probléma az, hogy a városi területek közműterheltsége miatt a legtöbb helyen sem a szabvány szerinti ültetőgödör, sem más, a fa életkörülményeit javító megoldás számára sincs elegendő hely, közölte a fővárosi cég.
Az pedig, hogy a járókelők miért gondolják szemetesnek a fák tövét, illetve, hogy az öntözés céljával elhelyezett csöveket mennyi idő alatt, és egyáltalán miért dobálják tele hulladékkal a tréfás kedvű honfitársaink – egy újabb cikket érne meg.
