Az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalma stabil a hazai sertéshús iránt, ami fontos szerepet játszik a termelés és a forgalmazás szintjének fenntartásában – hangsúlyozta a kampánynyitón Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, aki szerint fontos, hogy ezt a bizalmat fenntartsák és tovább növeljék. A kormányzat minden rendelkezésére álló, az unióban legális eszközt felhasznál, hogy nemzeti forrásból támogassa az ágazatot, „hogy a termelőink megmaradjanak”. Ezért vannak a fogyasztásösztönző kampányok, az állatjólléti támogatások, a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett pályázatok, az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezést segítő források és a krízisbiztosítás is.
Bár 24 kilogrammról 32-33 kilóra emelkedett az éves sertéshús-fogyasztás hazánkban, termelőink érdekében Giczi Gergely patrióta szolidaritásra szólította fel a fogyasztókat, kérve, hogy keressék a magyar zászlót a húspultokban, és hazai sertést vásároljanak. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet, hogy a mangalica is sertés, vagyis ugyanazokkal a gondokkal küzdenek a tenyésztők, mint a sertéságazat más szereplői. „A mangalica szereti, a mangalicatenyésztők pedig állják a sarat”, mondta, vagyis az ágazat lassan újra eléri a 2018- as, az ázsiai piac összeomlása előtti kocalétszámot.
hangsúlyozta Tóth Péter.
A disznótorok ideje
Nem véletlen, hogy a sertés-, illetve mangalicafogyasztásra farsang idején buzdítják a fogyasztókat, hisz hagyományosan ez az időszak a disznótorok ideje. A sertéshús fogyasztása egészen a római korig nyúlik vissza a Kárpát-medencében, azonban a török hódoltság idején váltunk igazi sertéshús-fogyasztó nemzetté. Ahogy arra Giczi Gergely is emlékeztetett, annak idején a törökök csak a vallási okokból mellőzött sertést nem hajtották el a hódoltsági területekről, így az megmaradt a magyar embernek. Nem túlzás azt mondani, hogy népünk túlélésének egyetlen záloga volt abban az időben.
Rákóczi Ferenc műsorvezető étteremtulajdonosi minőségében a kampánynyitón kijelentette, hogy a mangalicatarja márványozottsága semmivel sem hasonlítható össze. Körülbelül ugyanolyan gasztronómiai értékű, mint a kobe marha húsa. A sertéshúsról általában szólva is kijelentette, hogy az minden további nélkül beilleszthető a normál étrendbe, a mangalicahúst pedig az ünnepi asztalokra ajánlotta.
A pecsenyezsíros kenyér ínyenc előétel is lehet, de készülhet belőle raguleves is. A zsíros mangalicasült mellé pedig a saláta jobb választás, mint mondjuk a krumplipüré. (x)
