0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Vetőmag, tehenek, lovak az egyik legmodernebb magyar gazdaságban

A modern mezőgazdasági technológiák gyakorlati hasznáról van szó a legutóbbi, Kovács Norberttel, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatójával készített podcastunkban. A ménesbirtokon az adatalapú döntéshozatal gyakorlati előnyeit mutatják be, legyen szó akár szántóföldi öntözésről, vetőmagtermelésről, vagy robotfejésről.

youtube://v/TtxmFZw658Q

 

A vezérigazgató a három őshonos magyar lófajta tenyésztésében elért mezőhegyesi eredményeket szintén megosztotta Halmos B. Ágnessel, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjével.

„Mezőhegyesen tavaly volt a leghidegebb május 1920 óta, majd a legmelegebb június és a harmadik legmelegebb július köszöntött ránk. Ez nagyon erős lokális aszállyal is párosult. A hibridkukorica vetésének a befejezésétől a betakarításig szélsőségesen kevés, alig 52 milliméter természetes csapadék hullott, azon belül pedig csupán egy alkalommal esett 20 milliméternél több egyszerre. Ez nagyon sok nehézséget okozott a tavaszi vetésű növények termelésében, ami a működésünk döntő többségét teszi ki. Emiatt kicsit nehéz évünk volt” – mondta a vezérigazgató.

Kétezer-ötszáz hektár öntözött területen vetettek hibridkukorica-vetőmagot tavaly. Az elhúzódó kelést és a hirtelen érkező meleget az öntözési beruházás ellenére nem tudták kivédeni, csak kezelni, mert esetenként még az öntözővíz is korlátozottan volt elérhető. A cég profitcentrumának számító növény esetében az okozta a legnagyobb gondot, hogy

a címerezésre alkalmas időszak rendkívüli módon lerövidült, amit élő munkaerővel nehéz volt megoldani. A nehézségek ellenére több ezer tonna vetőmag vár a vetőmagüzem raktáraiban az idei vetésre.

A ménesbirtok a precíziós gazdálkodás egyik magyarországi bemutatóüzeme, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Kovács Norbert hangsúlyozta: a jó gépek sok mindenre megoldást jelentenek. Például ha a tavalyi címerezési esetükhöz hasonlóan lerövidül egy művelet végrehajtásának az optimális időszaka, előnyt jelent a meglétük.

A ménesbirtokon differenciált az inputanyag-kijuttatás, menedzsmentzónákra, hozamtérképre, drón- és műholdfelvételekre alapozzák, de még így is

„eljön az a bizonyos pont, amikor mi is csak külső szemlélők leszünk, és azt kell mondjuk, hogy a természetnél nem rendelkezünk nagyobb erővel.”

– Ilyenkor még egy jól gépesített és nagyon magas műszaki szinten gazdálkodó cég vagy vállalkozó is csak azt mondhatja – velünk együtt –, hogy a saját részét megtette. Adott esetben ez annyit ér, hogy a kiesést minimalizálja, vagy a költséggazdálkodást optimálissá teszi, de hát amikor a külső tényezők nem optimálisak, akkor nem érdemes hozammaximalizálásról vagy rekorderedményekről beszélni. A tavalyi év nálunk is arról szólt, hogy a precíziós módszerekkel próbáltuk a lehető legtöbbet kihozni a hozamból – az optimális költségszinten.

Aki többet szeretne megtudni róla, hogy hogyan lehet precíziósan, vagy – pontosabb kifejezéssel élve – adatokra alapozva gazdálkodni, az bátran keresse fel Mezőhegyest! A ménesbirtok munkatársai mindent megmutatnak, amire csak kíváncsi, legyen szó akár növénytermesztésről, akár fejőrobotokra alapozott tejtermelésről.

Az állattenyésztési ágazat nagyjából másfél éve termelő istállói mellett elkészült az új, szociális és oktatási célt egyszerre szolgáló épület, és folyik az elletőistálló és a borjúnevelő felújítása.

„A jelenlegi ezres tehénlétszámon tovább kell lépnünk! A hatékonyságot szem előtt tartva, a dolgozók számának minimális növelésével még 6-800 tehenet tudnánk termelésbe állítani. Ez nyilván beruházást igényel, de a többi infrastruktúra adott hozzá. A következő két-három-öt évre ez a tervünk.”

A precíziós állattartásról szólva a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az adatokat egzakt módon lehet értékelni, ezáltal alkalmasak a jövőre vonatkozó jó döntések alapjául, amik így nem egy ember megérzésén és tapasztalatán múlnak.

„Akivel már beszélgettem erről , az biztos unásig hallotta tőlem, hogy másfél évre visszamenőleg tőgynegyedig ismerjük az összes termelési adatot, a lépésszámhoz, a testhőmérséklethez, a takarmányfelvételi és kérődzési időhöz korrelálva. Tehát a tejtermelésünk egésze nyitott könyv, csak meg kell tanulni benne olvasni.”

A lótenyésztésben a három mezőhegyesi őshonos fajta fenntartása mellett az állatok modern kori hasznosítását is meg kell találni. A nóniuszt sikerült eredményessé formálni a fogatsportban, olyannyira, hogy a tavalyi budapesti négyesfogathajtó-Európa-bajnokságon saját tenyésztésű és saját kiképzésű fogattal vettek részt. Egy őshonos fogattal bekerülni a sportcélra tenyésztett lovakból összeállított fogatok mezőnyébe pedig kivételesen nagy eredménynek számít.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu