0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 16.

Egy kerek évforduló kapcsán – beszélgetés dr. Csikai Miklóssal

Bár a kertész pályára az akkori politikai rendszer terelte, a kert, a növények szeretetét már otthonról hozta. Mióta pedig 1966-ban elvégezte a Kertészeti Főiskolát, rövid időre sem szakadt el a kertész szakmától dr. Csikai Miklós. A szentesi Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatójával 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk gazdag szakmai pályafutása meghatározó állomásairól.

youtube://v/T6y0ZD8VJkk

 

Olyan szerencsés vagyok, hogy friss diplomásként Hollandiában tölthettem egy évet szakmai gyakorlaton. Magánkertészetben dolgoztam, hétvégén pedig a térség tanácsadójával járhattam a zöldségtermesztő üzemeket. Az akkor ott tapasztaltak kihatottak az egész pályámra. Onnan hoztam az általam most is érvényesnek tartott mondást is, mely hevenyészett fordításban így szól:

Fejleszteni vagy eltűnni a piacról. Örökre bevésődött az agyamba, és úgy gondolom, hogy a gazdasági élet szereplőinek a legfőbb mondata kell, hogy legyen.

Hazaérkezése után egyből alkalma volt kamatoztatni a Hollandiában szerzett tudást. Nem kevesebbel bízták meg, hogy vezesse az ország első egybefüggő 1,2 hektáros üvegházát, amely akkor épült föl Mindszenten. A hollandiai gyakorlat után ezt is mindenekelőtt Koródi László professzornak, mentorának köszönheti. Ő ajánlotta be, ott dolgozott majdnem három évig, amíg átkerült Fábiánsebestyénre, ahol újabb kihívás várta: az ország első 22 hektáros hajtatótelepének létrehozása és vezetése.

Hála az égnek soha nem kellett olyan helyen dolgozzak, ahova nem szívesen mentem. A fábiánsebestyéni megbízás után így lettem az egyetem holland mintára felépített szaktanácsadói csapatának a tagja is, ismét Koródi professzor és Somos András rektor urak megkeresésére. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a szakmai támogatáson túl nagyon sokat tudtunk segíteni a termelők szemléletformálásában is. Azt tanultuk a professzor úrtól, hogy mindig azt kell mondani, ami a tudásunk szerint a legjobb, legbiztosabb, ha pedig valamit nem tudunk, utána kell járni, de nem lehet válasz nélkül hagyni a kertészt. Mi megfogadtuk ezt az intelmet, és nyugodt szívvel mondhatom, hogy nemcsak szakmai, hanem emberi barátságok is kötődtek ez idő alatt a tanácsadókkal és az üzemeket vezető kertészekkel, melyek egy része mai napig tart.

Újabb kihívásoknak hála, 1983-tól a munkája szorosan Szenteshez köti Csikai Miklóst, ahová a helyi szövetkezetet alapító elnök hívta a Korai Zöldségtermesztési Rendszer vezetőjének. Onnan választották 1990-ben az Árpád Szövetkezet elnökévé, 1999-től pedig az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Kertészmérnökként különösen büszke rá, hogy a vállalathoz kötődő cégcsoport üzemelteti Közép-Európa legnagyobb termálvíz-fűtésen alapuló kertészetét.

– Nincs szilíciumbányánk, nekünk ebből kell megélni, és boldog vagyok, hogy az árpádosok, különösen a régi árpádosok ezt akarják csinálni, és szeretettel végzik a munkájukat. Azt is sokszor elmondtam már, hogy szerintem csak a nemzeti és a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztésnek van értelme, lehet mást csinálni, csak annak az eredménye sokkal „vékonyabb” lesz.

Számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el eredményes szakmai munkáját, társadalmi tevékenységét: Gábor Dénes-díjas, Ujhelyi Imre-díjas, volt az év agrárembere, megkapta 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, idén pedig az agrárminiszter az Életfa Emlékplakett Ezüst fokozatát adományozta dr. Csikai Miklósnak. Mindet megtiszteltetésnek véli, azt pedig különösen, hogy megkapta a Hazám díjat, mellyel előtte csak két kertészt, Cselőtei László professzort és Bálint Györgyöt tüntették ki. A díjazott költők, írók, művészek között lenni, nagyon jó érzés, mondja.

Dr. Csikai Miklós igazi lokálpatrióta, Szentes díszpolgára. Kulturális érdeklőségét a családból is hozta, de kifejezetten büszke rá, hogy ő alapította és néhány évig vezette a Kertészeti Főiskolán az irodalmi színpadot.

Népes támogató család veszi körül, és bár feleségével, Emesével még a főiskolán, éppen az irodalmi színpadon ismerkedtek meg, három gyermeküket nem „fertőzték” meg a kertész szakmával, a 12 unoka egyike éppen egyetemi gyakorlatát tölti az Árpád kertészetében.

Család nélkül semmit nem ér sem a kitüntetés, sem a munkahely. Úgy sem, hogy én minden nap örömmel jövök dolgozni, mert érzem a munka eredményét és a bizalmat, hogy szívesen dolgozunk együtt a fiatalabb kollegákkal.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu