A termésbiztonság érdekében a 150 hektár zöldborsót és csemegekukoricát már az első évtől kizárólag öntözött területen termesztik, a tavaly támogatással korszerűsített öntözőrendszerrel pedig még egyenletesebb lett a vízkijuttatás, miközben csökkent a munkaerőigény.
Azt ugyanis már kezdetben is tudták, hogy a szeszélyes, kiszámíthatatlan időjárás miatt öntözés nélkül a kiváló földterületeken is kockázatos szántóföldi zöldségeket termeszteni. Az öntözéssel és a tulajdonukban lévő precíziós gépsor alkalmazásával kiemelkedő hozamokat tudnak elérni. Korai zöldborsóból a hektáronkénti termésátlaguk 8,5-10 tonna, a másodvetésű csemegekukoricából pedig 18-22 tonna. A legújabb beruházás előnyeit már tavaly kiaknázhatták. Bár az időjárás úgy hozta, hogy a korai zöldborsót nem kellett öntözni, a június végi, július eleji vetésű csemegekukoricának 10 naponként adagolták a vizet. Az öntözési ráfordítás viszonylag nagy szelete a termesztési költségnek, hiszen a berendezések fenntartása, az üzemanyag és a munkabér is drágább, mondta Sain Krisztián, de az öntözőrendszer megléte ma már feltétele a termésbiztonságnak.
A fejlesztés munkaerőhiányból eredő gondot is levett a gazdálkodó válláról, amíg ugyanis a 150 hektár csévélődobos öntözéséhez hat emberre volt szükség, mert a rendszert sokszor kellett áttelepíteni, a 14 lineár működtetése mindössze egy személlyel megoldható. Ráadásul a berendezés egyenletesebb vízkijuttatást tesz lehetővé, ami feltétele az egyöntetű állománynak, és a nagy hozamnak. A beruházás során a gerincvezetéket a földben vezették el, és mellé helyezték az elektromos kábelt. A vizet mesterséges csatornából nyerik, és mivel villamosenergia-vételi lehetőségük nincs, a szivattyúk dízelmotorral üzemelnek.
Ennek köszönhetően már a zöldséges vetésforgóban szereplő takarmánykukoricát és őszi búzát vagy őszi árpát is öntözni tudják, ha nem esik kellő mennyiségű csapadék.
A zöldborsónál nagyon fontos az időbeni betakarítás, hiszen már néhánynapos csúszás esetén is annyit romlik a termés minősége, hogy nem alkalmas feldolgozásra. Azzal pedig a termelő és a feldolgozó is sokat veszít. Ha pedig nem termesztenek zöldborsót a gazdák, a csemegekukoricából is kevesebb lesz, hiszen ez a két kultúra a legtöbb helyen egymást követi. Az időbeni betakarítás szűk keresztmetszete jelenleg, hogy a feldolgozók, integrátorok üzemeltetésében lévő 20-30 éves kombájnok nem képesek megbirkózni az öntözésnek és precíziós gazdálkodásnak köszönhetően megnövekedett hektáronkénti zöldborsóterméssel. Sain Krisztián szerint ezért nagy szükség van támogatásra a szántóföldi zöldségbetakarító gépek vásárlásához is, hiszen ezek csaknem 250-300 millió forintba kerülnek, és sok év kell ahhoz, amíg megtérülnek, mivel évente legföljebb 2-3 hetet dolgoznak. (x)
