Back to top

Kutyák követték el a „farkastámadásokat”

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a hírek, miszerint farkasok téptek szét haszonállatokat, valamint egy szarvast Mátranovák közelében. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága minden esetben vizsgálatot kezdeményezett, és a helyszínen gyűjtött minták bebizonyították: az elkövetők kutyák voltak.

A nemzeti park igazgatóság a hazai nagyragadozókkal kapcsolatos objektív tájékoztatás, a hazai nagyragadozókkal kapcsolatosan terjesztett megalapozatlan információk terjedésének, és azok terjesztésének megelőzésének érdekében közzétette honlapján a nyolc különböző esettel kapcsolatos részletes eredményeket.

2021. novemberétől nyolc, a bejelentők által ismeretlen fajnak, főleg farkasnak tulajdonított támadások helyszínén gyűjtöttek bizonyítékokat. Az összes eset tágabb környéke a hazai nagyragadozók ismert állandó élőhelyének tekinthető.

A helyszínelések során a nemzeti park igazgatóság munkatársai a rutinszerűen végzett nyomrögzítés mellett, az esetleges szubjektív véleményalkotás hibáinak elkerülése érdekében genetikai mintákat is vettek a tetemekről.

Az észlelt, a potenciális ragadozótól származó harapásnyomok esetében a harapásnyomok, a prédafeltörési felületekről (ahonnan ettek az adott állatból) vett nyálminták, illetve a zsákmányolások közelében (pl. a haszonállat tartási helyének védelmét szolgáló kerítésen, feltételezhetően a támadások alkalmával fennakadt szőrszálak) gyűjtött szőrminták kerültek begyűjtésre a faji azonosítás érdekében. Egy esetben a predáció helyszínére visszatért, csapdázott kutya egyedből vett további minta is az elemzés tárgyát képezte.

A begyűjtött mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetében elemezték. A minták DNS tartalmának segítségével lehetőség nyílt a faj azonosítására.

Az összesen 8 db mintán elvégzett faj és egyedazonosítás során minden minta kutyától származónak bizonyult (Canis lupus familiaris). Továbbá két esetben nem egy, hanem több kutya egyed DNS-e is azonosítható volt.

A kapott eredmények azt mutatják, hogy a kérdéses minták kivétel nélkül a kutyáktól származtak, azok nem a hazai farkasok DNS-eivel mutattak egyezést.

Ezek az eredmények összecsengenek az elmúlt években tapasztaltakkal

– mutatott rá a nemzeti park igazgatóság. Néhány esetben a hazai tapasztalatok is igazolják a hogy a nem kellő felkészültséggel őrzött háziállatok áldozatul eshetnek a farkasoknak. Azonban a ragadozóknak tulajdonított eseteknek csupán töredéke köthető ténylegesen a farkasokhoz.

A vadászható fajok rendszeres és természetes fogyasztói a hazai nagyragadozók, farkasok. Azonban a természetben szabadon járó egyedek nagyságrendjénél fogva is számos esetben kóbor kutyák, ahogy a mátranováki gímszarvas esetében is, voltak az elkövetők.

A jelentős médiavisszhangot kapott eset azért is tanulságos, mert a megalapozatlan véleményalkotás, és annak terjesztése nem a valós helyzetet mutatja.

A fenti eredmény jelzi, hogy

az elmúlt néhány, a nagyragadozók megtelepedése óta eltelt évtized még kevés volt ahhoz, hogy a témában érdekeltek mindegyike kellő megalapozott véleményt tudjon alkotni, rendelkezzen az ismertté váló esetek tárgyilagos értékeléséhez szükséges ismeretekkel.

A mintaelemzések részletes adatai egy tudományos közleményben kerülnek ismertetésre.

Forrás: 
www.bnpi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.