Back to top

Erdők szem előtt

Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.

A Keszthelyi Erdészet mintegy 11 500 hektár állami erdőterületet kezel, melynek jelentős része egy tömbben található: a Keszthelyi-hegység dolomit és bazaltrégiójában, Rezi, Keszthely, Balatonederics, Sümeg és Zalaszántó községek által határolva. Emellett a Badacsony és környékén, valamint Zalavár erdőterületein is az erdészet gazdálkodik. Az eltérő termőhelyi adottságoknak megfelelően az erdők rendkívül változatosak: zömében cseres-tölgyesek, de a hűvösebb, északi kitettségben gyakoriak a bükkösök is.

A badacsonyi Ranolder-kereszt
A badacsonyi Ranolder-kereszt

A hegyoldalakat hárs, juhar és kőris alkotta törmeléklejtő-erdők, a dolomittetőket sziklagyepek, virágos kőrises és cserszömörcés molyhos tölgyesek borítják. A Kis-Balaton szomszédságában fekvő lápos területeken pedig éger-, fűz- és nemesnyár-erdők is találhatók.

Törmeléklejtő-erdő
Törmeléklejtő-erdő
Zalaszántó mellett kis területű, de annál értékesebb kocsányos tölgyes állomány bújik meg, melyet az erdészet nagy odafigyeléssel kezel. A fokozatosan vágás- érett korba lépő erdőkben – mint az erdészet területén szinte mindenhol – a természetes újulatra alapozott felújítást alkalmazzák. A ritkán megjelenő makktermést megvédik, így a fakitermelés után már az anyaállomány jegyeit hordozó, fiatal fácskák veszik át a szerepet. A régi idők hírnökeiként néhány évszázados fát meghagynak a területen, a fiatal erdőket pedig a jövő nemzedéke számára nevelik gondosan.

Átalakulás időszaka

Egy évtizede a dolomittetőket még javarészt feketefenyő borította, ám az elmúlt időszak súlyos károsításai miatt mára nagyrészt eltűnt a hegységből. A mediterrán fafajt az 1800-as évek végén az akkori erdőbirtokos Festetics-család kezdte telepíteni elsősorban a település védelme érdekében, a kopár dolomithegységből érkező, különösen a nyári időszakban elviselhetetlen porviharok megfékezésére.

Később, az 1950–60-as években került sor a fenyvesítés második hullámára, hogy a Trianon utáni határokon belül biztosítsák az ország fenyőszükségletét.

Nagymező erdei pihenőhely
Nagymező erdei pihenőhely
Tavasszal nyílik a medvefül kankalin
Tavasszal nyílik a medvefül kankalin
A sekély termőrétegű, meredek oldalak erdősítése különös erőfeszítést és hatalmas munkát igényelt a kor szakembereitől. A grófi időkben alkalmazott teknős ültetés során lejtőirányra merő- legesen, minden egyes csemetének egy 80 cm hosszú, 30 cm széles és 10 cm mély teknőt alakítottak ki, melynek lejtősen kiképzett oldalára fektették a csemetét. De agyagból és trágyából készített, majd kiszárított edényekben is neveltek fenyőcsemetét, amit aztán edényestől elültettek. Később áttértek a pásztás talaj- előkészítés után végzett gödrös ültetésre.

A kipusztult fenyők egészségügyi fakitermelését hatalmas munkával végezte el az utóbbi időkben az erdészet.

Az örökzöld, mediterrán megjelenésű feketefenyő eltűnésével a tájkép jelentősen megváltozott: helyét őshonos lombos fafajok, virágos kőris, molyhos tölgy és cser alkotta erdők veszik át, melyeknek továbbra is a védelmi szerepe az elsődleges.

Gyönyörű kocsányos tölgy természetes felújításban (jobbra Hoffmann Pál erdészeti igazgató)
Gyönyörű kocsányos tölgy természetes felújításban (jobbra Hoffmann Pál erdészeti igazgató)

Ritka természeti értékek

Az erdészet területének több mint háromnegyede védett, amit természetvédelmi kezelőként az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondoz. Nem csoda a nagy arányú védettség, hiszen a hegység nagyon gazdag természeti és geológiai értékekben, növényi és tájképi ritkaságokban.

A sok ritka, védett növény között megtalálható például a medvefül kankalin, a légybangó, valamint különféle orchideák.

A hegység belsejében a természet erői által évmilliók alatt kialakított kisebb-nagyobb barlangokra bukkanhatunk, mint a Vadlán-lik vagy a Csodabogyós-barlang.

A Tátika tetején álló, évtizedek óta érintetlen, 200 éves fákat is szép számmal őrző bükkös állomány erdőrezervátumként működik, ahol egyáltalán nincs erdőgazdálkodás. Balatongyörök felett a Virágos-hegyi rezervátum szintén hosszú ideje érintetlen, számos, kiemelt természetvédelmi értéket képviselő területen pedig olyan kíméleti zónákat jelöltek ki, ahol csak természetvédelmi célból lehet gazdálkodni. A kíméleti területeket az erdészet a nemzeti park munkatársaival közösen jelöli ki.

Vadregényes tájon vezet a Kéktúra egyik szakasza
Vadregényes tájon vezet a Kéktúra egyik szakasza

A hegység erdői elválaszthatatlanok a Balaton-parti településektől, hiszen nemcsak a helybeli lakosok, de az idelátogató több tízezer turista is felüdülést keres bennük.

Az erdészet ezért munkája során a gazdálkodás mellett különös figyelmet fordít a közjóléti, turisztikai feladatokra is. A hegység és a környező területek számos pontján erdei pihenőhelyek, esőbeállók, tűzrakó helyek, tájékoztató táblák várják a kirándulókat. A különleges, rejtett értékeket két tanösvény fűzi össze: a balatongyöröki Bélapi pihenőtől induló Boroszlán, valamint a Vállus településről induló Medvehagyma tanösvény. A hegység leglátogatottabb pontja, a Gyenesdiás felett lévő Nagymező erdei pihenőhely új játszótéri elemmel bővült, de a közelben magasodó, felújítás alatt álló Festetics- és Berzsenyi-kilátó is hozzájárul a kellemes időtöltéshez.

Kilátókkal a hegység számos más csúcsán is találkozhatunk: a Vállustól nem messze található Láz-hegyi, a hegység „belsejében” megbújó Padkűi-kilátó, valamint a Balaton-parthoz közel magasodó Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó egyaránt az erdészet kezelésében áll.

Az erdészet területét az Országos Kéktúra útvonala is átszeli, vadregényes tájakat, izgalmas látnivalókat érint. A Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen, az útvonal szomszédságában nem mindennapi építménnyel találkozhatunk. A 30 méter magas, alapjánál 24 méter átmérőjű buddhista Béke-sztúpát a 14. dalai láma avatta fel 1993-ban. Az útvonalról megközelíthető többek között Tátika várának romja, a Szigligeti várnál pedig pecsételőhely üzemel.

Tátika várának romjai
Tátika várának romjai

Híres kastély

A térségben a 18. század közepén megtelepedett Festetics-család varázsolt igazán jelentős települést Keszthelyből. A Festetics-kastély az ország harmadik legnagyobb kastélya, a hozzá tartozó épületekkel együtt hazánk egyik legjelentősebb műemlék együttese. A 250 éves múltra visszatekintő Helikon könyvtár mellett itt található Közép-Európa egyik legnagyobb hintógyűjteménye, de vadászati múzeum és vasútmodell-kiállítás is várja a látogatókat. A nyolc hektáros kastélyparkban tett sétát dendrológiai gyűjtemény és különböző műalkotások teszik felejthetetlenné.

A Badacsony tetején álló kereszthez is felkapaszkodik az útvonal, melyet Ranolder János veszprémi püspök építtetett 1857-ben úgy, hogy nagyobb elemeit negyven ökör vontatta fel a 400 méter magas fennsíkra. Az útvonal mellett szállásfejlesztést is végez az erdészet: a Badacsonyra vezető Bujdosók lépcsője szomszédságában a Kisrodostó Kulcsosház nyújt pihenési lehetőséget, de a Rezi várhoz vezető szakasz melletti Csorna-kúti Erdészlak felújítása is a tervek között szerepel.

A Természet Háza Gyenesdiáson
A Természet Háza Gyenesdiáson

Az erdészet ma már nemcsak az erdőkben, de a városban is várja a természet iránt fogékony látogatókat. Gyenesdiáson 2014-ben nyílt meg a Természet Háza Látogatóközpont, mely a vadon élő állatokat természetes környezetükben bemutató vadfarmmal és a hazai, már-már feledésbe merült őshonos állatfajtákat ismertető állatparkkal kiegészülve immár Festetics Imre Élményközpontként nyújt kikapcsolódást az érdeklődőknek.

Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.

Képek: Gombási Mónika, Kovács Béla

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Nagyobb biztonságban költhet Vasegerszeg térségében egy rétihéjapár

Ezentúl biztonságosabb körülmények között költhet Vasegerszeg közelében egy hamvasrétihéja-pár: a település térségében négy oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el burkolatot.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

Balatoni fotók a füredi Gyetvai-Villában: Pályi Zsófia kiállítása

A Balatontól pár percre található, impozánsan felújított balatonfüredi Villa Gyetvai borászatként és egyben művészeti kiállítótérként is funkcionál. Az idei nyáron a szívükhöz közel álló téma került a villa falaira, egy nemzetközileg is elismert fotósorozat a Balatonról, amely egészen augusztus 10-ig megtekinthető.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.