Back to top

Ha hektáronként 70 tonna a hozam

Az év századik napja. Hagyományosan ezt a napot tartottuk a burgonyaültetésre legalkalmasabb időpontnak. Az a mondás is járta, hogy bármikor teszed a földbe, a csíráját úgyis csak májusban dugja ki a növény. Részben a klímaváltozás, részben a technológia fejlődése miatt az utóbbi időszakban alapvetően megváltozott az ültetéssel kapcsolatos nézetünk.

Napjainkban jóval kisebb területen termelünk burgonyát, mint évtizedekkel ezelőtt. Legfeljebb 8 ezer hektárról szólnak a hivatalos adatok. Ugyanakkor a termesztésben történt egyfajta korszerűsödés, hatékonyságjavulás is. Utóbbira kitűnő példa a zákányszéki Papp testvérek vállalkozása. A vállalkozásban dolgozik édesanyjuk, Papp István Péterné, Etelka néni, aki mindig fontos kútforrásnak bizonyult a történtek felelevenítésében. Az ötfős vállalkozásban Papp István viszi a vezető szerepet – Makón végzett mint mezőgazdasági áruforgalmazó technikus –, ott van mellette felesége, Papp Istvánné, valamint fiuk, ifj. Papp István. Papp László, a testvére szintén részt vesz a gazdálkodásban.

Zákányszék arról is nevezetes, hogy annak idején nem téesz, hanem szakszövetkezet működött a faluban, amiben nagyobb teret engedett a politika a magánkezdeményezéseknek.

Úgyhogy a Papp szülők már az 1970-es években a budapesti nagybani piacra termeltek gyümölcsöt, főleg őszibarackot és almát.

Papp István és ifj. Papp István a Grimme ültetőgéppel
Papp István és ifj. Papp István a Grimme ültetőgéppel

A termőhelyi adottságok első hallásra rendkívül gyengék: átlagosan legfeljebb 3 aranykoronások a földek a településen. Ahhoz, hogy ezen valamit is termesszenek, igazi csodára van szükség.

A család első zöldséges vállalkozása a burgonyatermesztés volt, és az ágazat mind a mai napig élvezi a bizalmukat. A homoktalaj nem leányálom a növénytermesztésben, de a burgonya esetében van egy előnye, amivel a jobb talajok nem rendelkeznek: az itt betakarított krumpli szinte azonnal konyhakészen tiszta, ezért a máshol termettnél sokkal piacosabb. Itt a felszedés után csak le kell öblíteni a burgonyát, és máris ragyog, csillog, lehet odatenni főni. A család gazdálkodásának a történetéhez hozzátartozik, hogy megpróbálkoztak káposztafélék termesztésével is, aztán újabb növény, a sárgarépa jött. Azt a Papp szülők honosítottak meg Zákányszéken.

A céget vezető Papp Istvánt a környékbeliek ma is csak „répás Pistinek” hívják, olyan sikeresek voltak a sárgarépával.

A zákányszéki szakcsoport az elsők között bomlott fel, a földeket pedig szétosztották a tagok között. Sokan gyümölcsösben kapták vissza az egykori területet, míg mások munkanélküliek lettek. Azok számítottak a legszerencsésebbnek, akik szántóhoz jutottak, mert akkoriban sem művelőeszköze, sem infrastruktúrája nem volt elegendő az embereknek. A Papp család a bevált séma szerint járta a nagybani piacot, nyáron naponta, télen hetente két-háromszor mentek.

A favorizált növények közül végül is a burgonya maradt meg náluk, mert arra mindig szükség van, azonkívül a sárgarépa. Eleinte nem nagy tételekkel mentek a piacra, néha csak 0,5–1 tonnát vittek; amennyit a vevők kértek. A földosztáskor a Papp szülőknek már volt traktora – olyan, amilyen. Az édesapa a Ferihegyi-reptérről vett 100 ezer forintért egy sérült MTZ-t, amivel nagy feltűnést keltett akkoriban.

Amikor a jelenlegi Papp István becsatlakozott a családi gazdaságba, a ’90-es évek második felében, ő már messze nem nulláról indult

 A gyümölcstermesztést nem kedvelte meg, mert az állandó jelenlétet igényel, se ünnep, se vasárnap nincs benne. Erre rátett egy lapáttal, hogy amikor EU-tagok lettünk 2004-ben, megjelent Magyarországon az olasz import barack, ami tönkretette a hazai termelőket.

A zöldségtermesztésben sokat köszönhetnek a Mórahalmon 1997-ben létrehozott Mórakert Szövetkezetnek. Akkoriban korlátlan piacot jelentett számukra a szövetkezet, és hogy vele együtt lehetett fejlődni. Gazdánk 1998 óta áfakörös őstermelő. Az ezredfordulón a Mórakert tagjai lettek, főként a sárgarépa miatt. Ezzel a növénnyel helyben tudtak elérni ugyanakkora árbevételt, amiért korábban Pestre jártak a nagybani piacra.

Jól jött, hogy így nem kellett éjszakázni, fáradozni, nélkülözni. A Mórakert Szövetkezet pedig kérte a sárgarépát. Csakhogy kiderült, hogy homoktalajon erős a fonálféreg-kitettség, és a sikeres termesztéshez az öntözést is nagyon meg kellett tanulni.

Kis növény lévén a sárgarépa növény­védelmével keveset foglalkoztak a gyártók.

Ezért 2006 óta a Papp testvérek kiemelt figyelmet szentelnek a biológiai növényvédelemnek. Ez nagyon fontos annak, aki mezőgazdászként a környezetét is szerető ember, és aki a saját termelvényeit fogyasztja.

Illusztráció
Illusztráció

Ma már 150 hektáron gazdálkodik a Papp család, úgy, hogy húsz alkalmazottat foglalkoztatnak egész évben. Az ő keresetük évi 60 millió forintot igényel, és csak a dolgozók kisebb része kap minimálbért, a többi a hozzáértésének megfelelőt.

Teljes területükből 60 hektáron burgonyát, 40 hektáron gyökérzöldségeket – sárgarépát és petrezselymet – termesztenek. Kiemelten fontosnak tekintik, hogy a magyar előírásban szereplő szermaradványérték legfeljebb 30 százaléka legyen a terményeikben.

A fennmaradó területen gabonafélékkel foglalkoznak, hogy megfelelő előveteménye legyen a fő növényeiknek. Azon a vidéken nem drága a termőföld, 1–1,5 millió forint, de rögtön meg kell teremteni hozzá az öntözést.

A mórahalmiak a Tisza vizének az odavezetéséért lobbiznak, de Pappéktól az távol van, ők csak csőkutakból tudnak öntözni. Amennyire csak lehet, megbecsülik a vizet. Odaérkezésemkor, március 31-én kezdett esni az eső ebben az évben. Etelka néni mindjárt meg is mutatta, hogy a pár szem csapadékból összegyűjtött vagy 20–25 liter vizet, és hogy az milyen jó lesz a virágok öntözéséhez.

A szakszerű és hozzáértő öntözés a zöldségtermesztés alfája és ómegája Zákányszéken. Pappék kizárólag öntözve termesztenek burgonyát, sárgarépát és petrezselymet. Attól kezdve, hogy a fólia alatt előnevelt korai burgonyát március elején kiültetik, megkezdik a heti kétszeri öntözést, ami eltart a gumók felszedéséig. Ez azt jelenti, hogy egy tenyészidőszakban legalább tizenötször, de inkább húszszor öntözik a krumplit. A termesztéséhez szükséges tápanyagokat is a vízzel juttatják ki.

A betakarítást általában június 1–2. körül kezdik, bár ezt csak síkfólia alatt lehet megoldani.

Piacpolitikájuk része, hogy az előző évben előállított tarlókrumpliból mindig meghagynak vagy 100 tonnát, és tavasszal azzal kezdik az értékesítést. Ezzel, úgymond, „felrázzák” a piacaikat: így mutatják meg magukat.

Az újburgonya ültetését a Papp Testvérek Kft. március legelején szokta megkezdeni. Ez alól kivételt képez 2022, mert most a hideg és fagy miatt nem tehették meg.

A vetőgumót a holland HZPC-től rendelték meg még a múlt őszön, a Wendler István Kft.-n keresztül. Az üzlet lebonyolításában Mészáros Vendel jeleskedett. A vételi üzletet még októberben kötötték meg, és novemberben, a hideg beállta előtt le is szállították a vetőgumót Zákányszékre. Hektáronként 2,5–2,7 tonna vetőgumóval számolnak, aminek meglehetősen tetemes a költsége. Legutóbb 1 kilogramm vetőgumóért 266 forintot + áfát fizettek. Ebből könnyen kiszámítható, hogy az 1 hektárra jutó szaporítóanyag-költség kb. 1 millió forint. Vagyis a rendkívül nagy kockázat miatt csak rendkívül jól érdemes burgonyát termeszteni.

A 60 hektáros vetésterület vetőgumóigénye 150 tonna, aminek a bekerülési költsége 60 millió forint.

Papp István kérdezés nélkül magyarázza, hogy miért a holland burgonyát részesítik előnyben, és miért nem hazaival foglalkoznak. Kék címkés, Class A szaporulati fokú anyagot hoznak be, ami a valamikori UT 1-nek felel meg. Mindig import burgonyát ültetnek, visszavetés szóba sem jöhet. A fajtaválasztásban teljes a bizalmuk a Red Scarlet korai fajta iránt, valamint kedvelik a Memphist és a sárga héjú Colombát.

A holland vetőgumók az előállítás helye miatt kevésbé vírusfertőzöttek. De van egy ennél fontosabb értékmérő tulajdonságuk is, amitől prioritást élveznek. Arról van szó, hogy betakarításkor és a betakarítás után elég sok ütődés éri a burgonyát. Ha az áruburgonyán ez meglátszik, veszít a piaci értékéből. Emiatt döntöttek a holland HZPC fajtái mellett: klasszisokkal jobban viselik a betakarítást és az utána következő folyamatokat.

Tudományosan ezt úgy mondják, hogy hogyan viselkedik a burgonya a harvest- és a postharvest-folyamatokban, de ilyen logikusan és egyértelműen még kevesen fogalmazták meg ezeket az előnyöket.

Náluk azért is fontos a burgonya erősebb bőre, mert a felvevőpiacaik ezt is számonkérik rajtuk. Az áruházláncok árgus szemmel figyelik, van-e sérülés a burgonya héján. Persze, ha sok krumpli termett, akkor mindent nagyítóval néznek, és vissza küldik az árut, de ha nincs elég burgonya az országban, akkor minden felajánlott tételt tárt karokkal várnak.

A fajtaválasztásban kiemelten fontos, hogy ezekkel a burgonyákkal évről évre hektáronként 60–70 tonnás termést tudnak felmutatni a 3 aranykoronás földeken. Igen, ezt öntözéssel érik el, és hektáronként 60–70 tonna szerves trágyát adnak ki a burgonya alá.

Illusztráció
Illusztráció

Az istállótrágyát környékbeli állattartó üzemektől vásárolják, ma már meglehetősen drágán. Mire a szerves trágyát bedolgozzák a földbe, a hektáronkénti költsége eléri a 0,5 millió forintot. Minden évben 100 hektárra vásárolnak és visznek haza istállótrágyát. Ezt a talajélet javításának ugyanolyan elemi előfeltételének tekintik, mint a zöldítést.

Rozst azért használnak zöldítő növényként ősszel, mert megköti és összegyűjti a tápanyagokat, ami hasznos a burgonya számára. A talajművelésben csakis 40 centiméter mélységű, forgatás nélküli eljárásokat alkalmaznak.

A hagyományostól eltérő a műtrágyázási gyakorlatuk. A homokon nincs értelme az őszi alapműtrágyázásnak, mert a csapadék kimosná. A burgonyához 200 ki­logramm nitrogén, 150 kilogramm foszfor és 300 kilogramm káli hatóanyagot használnak fel. Ezek együttes költsége ugyancsak kitesz 0,5 millió forintot. A műtrágyákat öntözve, tehát feloldva juttatják ki. Ezzel érik el, hogy minden egyes vetőgumó után legalább 12 áruburgonyát tudnak betakarítani. Az öntözésnél szerencsés helyzetben vannak, mert villanyáramot használnak hozzá, így eddig elviselhető volt a költsége. Magához az öntözéshez Papp István még egy embert enged oda saját magán kívül; nagyon vigyáz rá, hogy ebben hiba ne történjen. Minden egyes alkalommal 20–20 milliméter vizet adnak ki. Mivel ezt legalább hússzor megteszik egy tenyészidőszakban, ez is 0,5 millió forint költséget jelent hektáronként. Nem annyira maga az öntözés a drága – bár az sem olcsó –, hanem az öntözési infrastruktúra létrehozása kerül irtózatosan sokba.

A burgonyatermesztéshez megvannak a jó gépeik, sőt most is pályáztak és szeretnének újabbakat vásárolni.

A precíziós növénytermesztési pályázatban 2021-ben adtak be igényt egy gépre. Akkor 380 ezer euró volt az ára, de azóta az is elszabadult. Egy bonyolultabb önjáró burgonyás gép 450–500 millió forintba is kerülhet, vagyis meghaladja az 1 millió eurót. Náluk két gép dolgozik, és az egyiket még át is alakították, hogy csíráztatott burgonyát tudjon ültetni, amihez még négy ember szükséges.

A betakarítás a fátyolfólia alatti termesztésnél kezdődik, a Red Scarlet fajtával. Ez 1 hónapig tart, s olyankor kilónként körülbelül 200 forintért lehet értékesíteni a burgonyát, az elején még adnak érte 250–260 forintot, a vége felé már csak 140 forintért kel el kilója. Az ilyen igen korai burgonyából legfeljebb 4–5 hektárnyit tudnak értékesíteni, a többi piaci ára már jóval szerényebb. Kilogrammonként általában 80 forintos eladási árral kalkulálnak, s így a hektáronkénti 60–70 tonnás termésből az egy hektárra jutó árbevétel 4,8–5,6 millió forintot tesz ki. Ebből kell megvásárolni a már említett vetőgumót, szerves és műtrágyát, ebből kell öntözni, ebből kell raktározni és szárítani. Ilyen hozamoknál a burgonyatermesztés eredményes, de korántsem olyan jövedelmező, mint azt gondolni lehetne a fajlagos árbevételéből.

A Papp testvérek úgy termesztik a burgonyát, hogy az szinte valamennyi eladható, alig van kiesés.

Azért, hogy még minimális veszteséget se kelljen így elkönyvelniük, hogy a méreten alulit se kelljen kidobni, készítettek és készítenek egy burgonyatisztító üzemet, egy koptatót, mert az ilyen késztermékre van igény. Tavaly a tisztított vákuumos burgonyáért kilónként 53 forintot kaptak, most 120 forintot fizetnek érte. A burgonya nagy részét tárolják, mégpedig hűtőházban. Tavaly július végén szedték fel a burgonyát, majd 20 °C-on betárolták. Ezután 10 napon keresztül pihentették, légcserével hűtötték, mégpedig naponta 1 °C-kal, nehogy a minőséggel valami gond legyen. Így gyönyörű lett a burgonya, és 12 °C-osan jól lehetett eladni, mert a gumó nem barnult, nem feketedett meg, a bőre fényes maradt. Amikor a krumpli beérik, nem hagyják a homokban, mert abba a burgonya beleég, a gumó héja elvékonyodik, maga a gumó elkezd a földben babásodni. Azaz ha itt hibáznának, a krumplijuk elvesztené a vonzerejét, a mostani pultosságát.

Főként a Penny Marketnek, az Aldinak és a Sparnak szállítanak. Újabban elkezdtek a burgonya exportjával is foglalkozni, erre a célra termesztik a Colombát.

Csehországba és Lengyelországba akarják szállítani. Idehaza számukra 4 hónapig, június 1-jétől szeptember végéig működik jól a piac, akkor tudnak jól érvényesülni. Az áruházak szívesen akcióznak; igaz, a termelőnek kell ennek az árát megfizetni, azzal, hogy kevesebbért adja a burgonyáját. Ez is mutatja, hogy a jelenlegi rendszerben a termelő mennyire kiszolgáltatott, az eladásról nagyon gyakran a kényszer dönt. Valakinek vagy a minőségromlás miatt, vagy a pénzhiány miatt kell sürgősen túladni az áruján, nem pedig akkor, amikor optimális lehetne.

Illusztráció
Illusztráció

Az elmúlt évek során végig sikeres volt a Papp testvérek burgonyaágazata, de leginkább annak örülhettek, hogy a megtermelt árujukat minden évben el is tudták adni. Úgy számolnak, hogy
5 évből 1 kirívóan jó, 1 pedig kirívóan rossz hozamot produkál, a többi átlagos. Az 5 év átlagát vizsgálva pedig az bizonyosodott be, hogy megfelelő szorgalommal, kellő hozzáértéssel a burgonyával lehet előbbre jutni. Szerencsére jól gépesíthető ez az ágazat – igaz, emiatt rendkívül sok pénzt kíván meg előre.

Milliókat kell kockáztatnia a gazdának, hogy aztán a végén derüljön ki, azok a befektetett milliók hozzák-e a tőlük várt eredményt.

Papp István szerint üres zsebbel hozzáfogni burgonyatermesztéshez badarság. Akinek se pénze, se infrastruktúrája nincs hozzá, az ne nagyon törje magát ezzel a növénnyel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

Öreg traktorok ha találkoznak...

Bár dologidő van, egy napra szüneteltetjük a munkát, elvégre traktoros találkozó ritkán van – hangzott el Csáfordon, ahol több év kihagyást követően végre meg tudták tartani a veterán mezőgazdasági járművek tizedik „összejövetelét”.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.