Több egyetem kutatói, köztük a Harvard Chan School of Public Health és a Columbia Egyetem munkatársai több mint négyezer 65 évnél idősebb felnőtt adatait vizsgálták mintegy 25 éven át tartó időszak alatt. A kutatók összehasonlították a (táplálkozási felmérésekből számított) rostbevitelt a vérükben lévő gyulladásmarkerekkel és a résztvevők szívbetegségeinek időbeli arányával. A kutatók azt találták, hogy a rostbevitel kevesebb gyulladásmarkerrel és a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával járt együtt, ami nem volt meglepő.
Amikor azonban az adatokat a rostforrások szerint különválasztották, a kutatók azt találták, hogy egy bizonyos típusuk alacsonyabb szívbetegség-kockázattal és gyulladással jár, ezek a teljes kiőrlésű gabonából származó rostok, például a teljes kiőrlésű kenyér, a magas rosttartalmú gabonafélék és a korpa. Ezzel szemben a gyümölcsökből és zöldségekből – például almából, narancsból, banánból, babból, brokkoliból és borsóból – származó rostok nem voltak következetesen kapcsolatban az alacsonyabb gyulladással.
A különbség meglepő volt, mondta Rupak Shivakoti, a tanulmány vezetőszerzője és a Columbia Mailman School of Public Health epidemiológiai adjunktusa. „A rostokról általában úgy gondolják, hogy szerepet játszanak a gyulladás csökkentésében, de a tanulmányunk adatai azt sugallják, hogy a gyümölcs- és zöldségrostoknak talán kisebb szerepük van a gyulladás szintjében, mint a gabonafélék rostjainak” – mondta Shivakoti.
de további kutatásokra van szükség annak meghatározására, hogyan lehet a legjobban kihasználni a különböző rostforrások egészségre gyakorolt előnyeit.
A teljes kiőrlésű gabonafélék egyedülálló előnyökkel járhatnak
Kezdetben a kutatók azt feltételezték, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék rostjai a gyulladás csökkentésével jobban csökkenthetik a szívbetegségek kockázatát, mint más típusú rostok. A rostokon kívül a teljes kiőrlésű gabonában található egyéb tápanyagok is hozzájárulhatnak az előnyök magyarázatához, beleértve a fehérjét, a B-vitaminokat, az egészséges zsírokat és az ásványi anyagokat.
A vizsgálat korlátozott volt, mivel megfigyeléseken alapult, így az adatok nem tudták közvetlenül kimutatni, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék rostjai jobb egészségügyi eredményeket okoztak. Emellett egy speciális, idősebb, túlnyomórészt fehér felnőttekből álló populációra összpontosított. Ennek eredményeképpen további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a teljes kiőrlésű gabonafélék rostjai milyen előnyökkel járhatnak.
„Természetesen a gyümölcs- és zöldségfogyasztásnak vannak még más jól ismert egészségügyi előnyei is, ezért továbbra is fontos a megfelelő mennyiségű fogyasztásuk” – mondta. Ha pedig kifejezetten a szív egészsége vagy a gyulladások miatt aggódunk, fontoljuk meg, hogy több teljes kiőrlésű gabonafélét adjunk az étrendünkhöz.