Birkás Mártát a rendezvényen volt hallgatói, gazdálkodók, korábbi és jelenlegi kollégái, munkatársai köszöntötték, akik közül egyszerre volt könnyű és nehéz helyzetben Gyuricza Csaba, a MATE rektora, akinek pályáját másodéves egyetemista korától kezdve egyengette a professzor. Először tudományos diákkörösként, majd diplomatervesként, végül doktoranduszként.
„Hosszú időn keresztül a főnököm volt, aztán én lettem az ő főnöke, de folyamatosan szoros emberi és munkakapcsolatban voltunk” – emlékeztetett a rektor, aki szerint az ünnepelt annak a professzor generációnak a képviselője, akik komolyan veszik a szakma iránti elhivatottságot. Akik tudják, hogy csak egész életen keresztül tartó lojalitással lehet eredményeket elérni és példát mutatni. „Birkás Márta egy brand Gödöllő számára” – tette hozzá, mert a gödöllői universitasról sokaknak először az ő neve jut az eszébe.
– hiszen az elmúlt 30-40 évben a magyarországi talajhasználaton, gyakorlaton ott van a „keze nyoma”. A rektor szerint Birkás Márta munkássága a bizonyíték arra, hogyan lehet az elméleti tudást, az elméleti ismeretek átadását és a gyakorlatot összehangolni.
Birkás Márta 1974-ben kezdte pályafutását. A tanuló éveket követően Sipos- és Antal-korszak következett életében, megtalálták jó feladatok, majd jött egy sajátos időszak, a pandémiáé. Emlékeit felidézve a professzor maga ismertette a kihívásokban és eredményekben egyaránt bővelkedő éveit.
Mint megtudtuk, üzemgazdasági gyakornokként kezdett dolgozni a GATE tangazdaságában, ahol belső ellenőrként kívánták foglalkoztatni, ezért onnan elmenekült. Sipos Sándor professzor dobott neki mentőövet egy ösztöndíj formájában. A Földműveléstani és Növénytermesztési Tanszéken magágykutatással, talajismerettel kezdett foglalkozni, vizsgálta a növények tenyészidei lazultságigényét, a télhatást, a tarlóállapotot, az őszi és tavaszi művelések hatását a talajállapotra és a termésre, tovább nagyparcellás kísérleteket végzett. Már ezekben a kezdeti években rámutatott, hogy a keléskori aprómorzsás szerkezet a tenyészidőben hátrányossá válhat, és már akkor felfedte a tarlóművelési hibákat. 1977-ben kezdett oktatni, 1978-ban pedig már publikált is.
Sipos Sándor halála után, Antal József professzor mellett folytatta a munkát. Ezt a korszakot a próbák és tanulságok éveinek nevezte. Nagyparcellás kísérleteket végzett, vizsgálta a talajállapot-változások okait és következményeit, és gépész kollégái segítségével a művelési eljárásokat értékelték energetikai szempontból.
Az eredmények ekkor sem maradtak el: feltárta a tarlóművelés-hibák hatását és bizonyította a bolygatott talajok felszín-elmunkálásának szükségességét, illetve nyári művelési változatokat rangsorolt a nedvességveszteség alapján. Kapcsolata a gyakorlattal is ezektől az évektől datálható.
Kandidátusi értekezését 1987-ben védte meg, ebben a talajművelés minőségét befolyásoló agronómiai tényezőket értékelte. A Magyar Mezőgazdaságnak 1984 és 1990 között 16 tanító cikket írt, az MTA-MÉM Agrár-Műszaki Bizottság kutatási és fejlesztési konferenciáin 1985 és 2006 között nem kevesebb mint 41 előadást tartott. A gazdálkodás mellett folytatta a publikálást, a többi mellett 1989-ben jelent meg az első cikke a talajművelő szakírók számára oly fontos Soil Tillage Research-ben.
Az ezredforduló előtti tíz évet a szélesebb kitekintés éveinek nevezte Birkás Márta. Továbbra is a talajtömörödés, talajállapot-kutatások állnak érdeklődése fókuszában, mellette a talajművelés és műtrágyázás hatását is vizsgálja. A hagyományos és a bakhátas kukoricatermesztés talajállapotra kifejtett hatásának kutatásában doktoranduszként már Gyuricza Csaba is részt vett. A gyakorlat előrehaladását segítő kutatásokat pedig az FVM, a Műszaki Intézet, a KITE és a KSZE segítségével végezte. Számos kutatási team-ben vett részt, és elkezdődtek a nemzetközi megmérettetések, amik meghozták az elismeréseket is. Ezekben az években már hat PhD-hallgató témavezetője volt.
Újabb definíciókat (hagyományos, takarékos, fenntartható, kímélő talajművelés) alkotott, amiket később a Talajművelés ABC című könyvében ismertetett. Továbbra is tanítja a gazdákat, ezekben az években összesen 81 alkalommal tart nekik előadást. A számos tudományos publikáció mellett jut ideje az ismeretterjesztésre is, 10 szakcikke jelent meg például a Magyar Mezőgazdaságban.
Jó feladatok találják meg a 2000-es évek első 20 évében. Amellett, hogy folytatja az örökzöld téma, a talajtömörödés vizsgálatát, 2002-ben kollégáival tartamkísérleteket indít Józsefmajorban, tarlógondozási kísérletekbe fog. Akadémiai doktori értekezését is a talajtömörödés magyarországi helyzete témakörében írja és védi meg, mellette hét PhD-hallgató témavezetője.
Ebben az időszakban, a gyakorlatot tudományos háttérrel segítve, alkalmazási javaslatokat tesz a lazításra, kultivátoros művelésre, szántásra (mert csak a rossz szántás az ellensége!), tárcsázásra. Anélkül, hogy misztifikálná, terjeszti a sávos művelést, tanácsokat ad az aszálykár enyhítésére, a belvíz utáni teendőkre. Megosztja ismereteit az öntözött talajok kímélő művelésével, nedves és száraz talaj művelésével, továbbá a talajminőség javítása, kímélése témakörökben. Tette mindezt nem csak itthon, hanem a környező országokban is, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Dél-Szlovákiában és Észak-Szerbiában. 2017-ben, illetve 2019-ben jelenik meg két könyve, a Talajművelési ABC és a Talajművelők zsebkönyve 3. kiadása.
Bár a Covid-járvány alatti sajátos időszakban nem volt jelenléti oktatás, a GAK Kft.-nek köszönhetően nem kellett elszakadnia a talajtól, és két PhD dolgozatot is mentorált. Amikor lehetett, folytatta a gazdatanítást is, született 3 szakcikk, és számos nemzetközi tudományos cikkben publikált társszerzőkkel.
Számokban összefoglalva Birkás Márta eddigi életművét, egészen elképesztő munka bontakozik ki. Élen jár a tehetséggondozásban: eddig 14 PhD-hallgatója volt, és jelenleg is van három. Diplomatervesei száma 111, hárman most készítik. Házi konferencián 70 TDK-sa vett részt, közülük 18-an első helyen végeztek. Országos TDK-ra 20 hallgatója jutott el, kilencen első helyen végeztek, egyikük Pro Scientia aranyérmes lett.
Horvát nyelven egy, angolul 2 könyve jelent meg. Közel 60 angol nyelvű tudományos cikk saját, illetve társszerzője, több mint száz előadást tartott külföldi konferenciákon. 1977 óta 96 hazai konferencián volt előadó. Kilenc könyve jelent meg magyarul, és 28 könyvfejezetet írt. Az Agrofórumba 96, a Magyar Mezőgazdaságba 33 szakcikket írt. Szakmai előadást 495-öt tartott 40 év alatt.
Birkás Márta szerint nem vele és nem velük kezdődött a talajművelési szakma felemelkedése. „De ha jó tanítványokat nevelünk, nem is velünk zárul. Magam az évek alatt többeket segíthettem, s nekem is sokan segítettek. Köszönet a tanítványoknak, akiktől az elismerés élményét csakis a folyton megújított és hasznosítható tudás ellenében kaphatjuk. Hálás vagyok a tanítóknak, az intézeti, egyetemi kollégáknak, a hazai és külföldi társintézmények oktatóinak és kutatóinak, a gazdálkodóknak, a gépgyártóknak és forgalmazóknak a közös munkákért, a kihívásokért, az ösztönzésért, amelyek nyomán több millió hektáron valóban hasznosítható eredmények születhettek” – zárta beszédét Birkás Márta, akit az ünnepség végén volt hallgatói, kollégái, barátai köszöntöttek, mondták el miben, hogyan segítette gazdálkodásukat.
