Back to top

A krízis esélyt is jelent a mezőgazdaságnak

A pénzügyi megalapozottság, a termékpálya-szemlélet és a tartós ellátáslánc-kapcsolatok jelentenek előnyt a komplex beruházásokra pályázók számára a 2023-2027-es támogatási ciklusban – mondta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében rendezett szakmai fórumon Hódmezővásárhelyen.

A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára
A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára
Fotó: Pelsőczy Csaba, Agrárminisztérium
Hozzátette: a hazai KAP-stratégia homlokterében a versenyképesség és a hozzáadott érték fokozása áll.

Kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika a korábbinál sokrétűbb és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból magasabb elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal és az élelmiszertermeléssel szemben, amelyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell.

Elfogadása elnyúló folyamat, a szaktárca jelenleg is egyeztet az Európai Bizottsággal a magyar stratégiáról, de abban bíznak, hogy azt még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára.

Feldman Zsolt a vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre és kétszer annyit zöldítésre költeni, míg tudásátadásra és generációváltásra másfélszer annyit fordítanának, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban. A KAP zöld intézkedései egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján dönthetik el, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat vesznek igénybe.

Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak
Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak
Fotó: Csatlós Norbert
Új önkéntesen választható elem az agrár ökológiai program, amit AÖP-ként rövidítenek. Hektáronként egységes, teljes üzemméretre számított támogatást terveznek a keretében, mivel ezt kiszámíthatóbbnak tartják.

Képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem 90 milliárd forintot fordítanának az előttünk álló támogatási ciklusban.

Kiemelt cél a generációváltás és a fiatal gazdák segítése, akik a tervek szerint 40 ezer eurós induló támogatás mellé 30-70 ezer eurós fejlesztési támogatásra is számíthatnak.

Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része már idén elindul a vidékfejlesztési program keretében.

Míg európai radikális csoportok megszüntetnék az állattenyésztés támogatását, a magyar kormány többlehetőségeket szeretne biztosítani az ágazatnak, és ez nem ütközik ellenállásba Brüsszelben – hangsúlyozta az államtitkár.

A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára.

A szaktanácsadók részére rendezett fórum másik két előadója dr. Kapronczai István agrárszakértő és dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora volt. Mindketten a hazai agrárium kilátásait, problémáit és lehetőségeit elemezték, de más-más szempontból.

Kapronczai István: 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság
Kapronczai István: 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság
Fotó: Mizsei Károly
Jelentős hátrányból indul a magyar agrárgazdaság és élelmiszertermelés, de van esélye a felzárkózásra. Ehhez viszont néhány területen stratégiát kell váltani – mondta dr. Kapronczai István.

Bemutatta, hogy a kibocsátás nem nőtt jelentősen – mindössze 1,3 százalékot - 2008 óta, de lényeg, hogy megfordult az addigi trend, és ami ennél is fontosabb, jövedelmezővé vált az ágazat. 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság.

Bár az élelmiszeripar kibocsátása jelentősen nőtt, ebben az állateledel- és bioetanol-gyártás játssza a fő szerepet.

A hazai agrártermelés növekedése nem érte el sem a globális, sem az európai átlagos növekedési szintet és az unióhoz velünk együtt csatlakozott országokétól is jelentősen elmarad.

A globális kihívások, a jelenleg is zajló paradigmaváltás azonban a magyar agrárium számára is esélyt jelentenek. Az élelmiszer egyre inkább stratégiai, nemzetgazdasági termékké válik, hazánk pedig viszonylag gazdag a termeléséhez szükséges új erőforrásokban, mint a megújuló energia, a termőföld és az édesvíz. A nemzeti vidékfejlesztési források maximalizálása bátor döntés volt, de ésszerű felhasználásukhoz olyan stratégiára van szükség, amely egyensúlyt teremt a társadalmi-politikai, gazdasági és környezeti hatékonyság között.

Ebben pedig véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell kapnia az öntözésnek, az együttműködéseknek, az üzempolitikának, az oktatásnak, valamint az élelmiszerfeldolgozásnak, és hatékonyabbá kell tenni a felügyeleti rendszert. Kifejtette: a szakmaközi szervezetek olyasmit is megoldhatnak, amit a kormányoknak tilt az unió.

Üzemméret tekintetében az életképes családi vállalkozásokat és a nemzetközileg is versenyképes nagyvállalatokat részesítené előnyben, a tudásnak pedig lépést kell tartani a technikai fejlődéssel, mert lemaradása egyértelműen veszteségként jelenik meg a jövedelmezőségben.

Egyetértett az előtte szólóval dr. Gyuricza Csaba, aki az agrárfelsőoktatás elmúlt években elindított átalakítását mutatta be. Egyebek mellett elmondta, hogy egy év alatt ötven helyet ugrott a hazai agrárfelsőoktatás a szakterületi világranglistán, az új struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá vált a különféle tudományos szakterületek együttműködése.

Gyuricza Csaba: az új felsőoktatási struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá válik a különféle tudományos szakterületek együttműködése
Gyuricza Csaba: az új felsőoktatási struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá válik a különféle tudományos szakterületek együttműködése
Fotó: Mizsei Károly
Az előadásokat követő kérdésekre válaszolva azt is hozzátette: van honnan fejlődnie a hazai gazdatársadalom tudásának, hiszen jelenleg kevesebb mint öt százalék rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettséggel.

Az öntözésre vonatkozó kérdésre pedig kifejtette: a hazai mezőgazdasági területek 95-96 százaléka gyakorlatilag nem tehető öntözhetővé, ezért véleménye szerint a kérdés nem a támogatáson, hanem a gazdákon múlik. Régóta ismertek ugyanis azok a technológiák, amelyekkel akadályozni lehet a talaj víztartalmának elpárolgását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Az egységes kérelmek döntő többségét a NAK segítségével adták be

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idén is tevékenyen közreműködtek az egységes kérelmek beadásában. A 2022. május 16-ig beadott 160 851 kérelem közel 70 százalékának, 108 046 kérelemnek a benyújtásában segítettek a NAK szakemberei.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Csótányok lepték el a pizzériát

Egy budapesti pizzéria ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok, például az általános takarítatlanság, a nagy mennyiségű élő csótány jelenléte a főzőtérben, a szakosított tárolás hiánya, az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.

Kukoricából bankkártya

Az OTP Bank elsők között vezeti be új, növényi alapanyagú bankkártyáját a privát banki ügyfelei számára Magyarországon. Az új kártya gyártása lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagból készült kártyáké, tartóssága viszont semmiben nem különbözik ezektől.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

Pizza helyett pirog. A római iskolák ukrán menüt vezetnek be a menzákon

A római állami iskolákban ukrán ételeket is felszolgálnak. Ezzel részben a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését könnyítik meg, másrészt az olasz fiatalok megismerkedhetnek a számukra ismeretlen ukrán konyhával.

Három szénhidrát, amit senkinek sem szabadna mérték nélkül fogyasztani

A gyulladás számtalan súlyos egészségügyi problémát okozhat, különösen, ha krónikussá válik. Nem csak fájdalmat okoz, hanem hatással lehet az általános egészségre, szív- és cukorbetegséghez, valamint rákos megbetegedéshez is vezethet. Ezenkívül káros hatással lehet a fogyási céljainkra is, ugyanis a gyulladás az anyagcsere lelassulását okozhatja, mondja Lisa Richards, táplálkozási szakértő.

Több tonnányi búza vesztegel az indiai kikötőkben

Több mint 1,8 millió tonna búza ragadt be az indiai kikötőkben, miután a kormány megtiltotta a gabonafajta exportját. A döntésre emelkedett a búzajegyzés az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.