Back to top

Megadni, ami a szőlőnek jár

Őseink azt mondták, köszönetként, megbecsülésként mindazt vissza kell adni a szőlőnek, amit kaptunk tőle, fogalmazott Lábodi Dezső borász, amikor arról beszélgetett tudósítónkkal, hogy mennyire fontos a gyümölcs figyelmes és precíz gondozása.

A Zala megyei Tekenye szőlőhegyben ültetvénnyel rendelkező gazda szerint csak úgy érdemes szőlőt termelni és borászkodni, ha szívvel-lélekkel végzi a feladatokat az ember. Bőven van tapasztalata, hiszen már gyerekkorában is dolgozott a szőlőben, és minden mozzanatát elsajátította a növény gondozásának. De amellett is rendelkezik mezőgazdasági múlttal, hiszen 1982-től állatokat tartott és növényt termesztett, vállalkozóként.

Lábodi Dezső borász: a szőlőnek vissza kell adni mindazt, amit kapunk tőle...
Lábodi Dezső borász: a szőlőnek vissza kell adni mindazt, amit kapunk tőle...
Fotó: Bella Huba
– Szüleimnek és a többi felmenőmnek is volt már szőlőbirtoka. Azt műveltük a családdal, míg megörököltem. Aztán 2004-ben úgy döntöttünk, hogy nagyobb területen is megpróbálunk szőlészkedni – idézte fel a kezdeteket.

– Pályázati segítséggel sikerült 2 hektárt telepíteni. Azóta sikerült még két 0,3 hektáros szőlőt vásárolni a birtokhoz, így most összesen 2,6 hektárt művelünk.

Azonban, ahogy korosodik az ember, megváltoznak a dolgok. A feleségemmel ketten már csak az utóbbi két kisebb területet gondozzuk, a nagyobbat már a vőm viszi és munkálja meg. Elgondolkodtam rajta, hogy meglehetősen sokat dolgoztam a gazdaságban: 1982 óta vagyok vállalkozó. 1985-ig egy vendéglátóipari egységet üzemeltettem a faluban, utána tizennyolc fejőstehénből álló állományt tartottam, amellett mintegy 50 hektáron növényt termesztettem. Az idő haladtával a bérelt területeket visszaadtam. Maradt a saját birtok, összesen tizennyolc hektár. Azzal még elbírunk. Kukoricát, napraforgót, búzát és repcét termelünk. Meg hát persze a szőlőt. Négy fajtát gondozunk. Van Olaszrizlingünk, Cserszegi fűszeresünk, Irsai Olivérünk, Cabernet Sauvignonunk. A termés feldolgozásáról annyit, hogy amikor még én üzemeltettem a Horgásztanyát Zalaszentgróton, akkor minden fürtöt lepréseltünk.

Ma a termés jelentős részét szőlőként, vagyis gyümölcsként értékesíti a vőm.

A két kisebb birtok termését – Irsai és Olaszrizling – azonban teljes egészében feldolgozzuk. Ezt a bormennyiséget a vendégeinknek kínáljuk, értékesítjük.

Merthogy a szőlőhegyen csoportokat is fogad a család.

– Régebben – már évekkel ezelőtt – gyakran részt vettem fesztiválokon és más rendezvényeken, ahol a borainkat kínáltam. Manapság ez a fajta tevékenység inkább a szőlőhegyi vendégfogadásra korlátozódik. Ennek érdekében is jelentős fejlesztéseket hajtottutnk végre. Pályázati támogatással építettünk például egy kiülőt, ahol egyszerre negyven-negyvenöt főt tudunk fogadni. Rendelkezünk grillező- és bográcsozóhellyel, és egy kemencével is, amik népszerűek a látogatók körében. Ugyancsak jó, hogy a csodálatos panoráma mellett a szőlőt és a százhúsz fából álló kajsziültetvényt is megtekinthetik a vendégeink.

Természetesen a pincébe is betérhetnek. Ott is fejlesztéseket hajtottunk végre, látványos helyet alakítunk ki a palackozott boroknak.

Az a cél, hogy a vendégek jól érezzék magukat
Az a cél, hogy a vendégek jól érezzék magukat
Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy az emberek szeretik megnézni ezeket a helyeket, akár meg is tapogatják a borosüvegeket. A pandémia alatt sajnos nem tudtunk vendégeket fogadni. Reméljük, ez évtől minden másképp lesz.

– Beléptünk a Nyitott Porták Hálózatba, amitől a forgalmunk növekedését várjuk. De persze mi is teszünk ezért, elsősorban azzal, hogy minőségi borokat, no és ételeket kínálunk. Röviden, az a célunk, hogy a vendégek minden tekintetben jól érezzék magukat nálunk. Szoktam mondani, jó a bor, a feleségem pedig kiválóan főz, ez már jó alap a vendégek számára.

Vajon Lábodi Dezső szerint mi a jó bor titka?

– Sok összetevője van. A termőterületek gondozása, a növényvédelem, a zöldmunka megfelelő elvégzése, a szüret időpontjának helyes kiválasztása, a must, a bor kezelése és azt hiszem, még hosszasan sorolhatnánk a teendőket. Jót tesz mindennek a motiváció is.

Kocsis László professzor például két évben is elvitte a boraimat Horvátországba egy rangos versenyre, és mindkét alkalommal aranyéremmel tüntették ki őket.

Ha már itt tartunk, el kell mondani, hogy a borászatban nincs két egyforma esztendő, évjárat, ami valahol jó is. A természet gondoskodik erről, de nekünk is haladni kell a korral, szükségesek a fejlesztések. A pincészetünkben egyebek mellett irányított erjesztés zajlik, hűtjük a mustot, és mindig nagyon, figyelünk a minőségre. De szükség is van arra, hogy állandó legyen a bor minősége, hiszen úgy lehet megtartani a vendégeket. Ha ízlik, visszatérnek. Ráadásul tény, hogy elmondják a baráti társaságukban, ha ízlettek a borok. Ez pedig egy igen jó reklám. Főként a mai világban, amikor hatalmas a kínálat. Említsük meg a külföldről behozott borokat, melyeknek mindig ellene voltam. A vásárló megveszi a nagy üvegekben kínált – szerintem sok esetben laboratóriumi munkákkal is színesített – borokat. A magyar gazdák régi és új, de ellenőrzött fajtákból készült nedűket kínálnak, melyek rendkívül értékesek. Így van ez még úgy is, hogy ha bevalljuk: az árakban nem nagyon lehet érvényesíteni a plusz költségeket, pedig azok meglehetősen sokat nőttek. Mit tudunk tenni? Dolgozunk, hogy a termésünk megfelelően alakuljon és a kínálatunk megfelelő legyen.

Lábodi Dezső azt mondja, amellett, hogy sokat kell dolgozni a mezőgazdaságban, a szőlőbirtokon, a szerencse sem elhanyagolható tényező.

A kemence is népszerű a látogatók körében
A kemence is népszerű a látogatók körében
– Nagyon oda kell figyelni, mégpedig folyamatosan. Nem szabad hibázni, a „lazításnak” könnyen terméskiesés lehet a vége. A szőlő egyébként is kényes gyümölcs ilyen szempontból, hiszen nagy gondot kell fordítani a megelőzésre. Itt főleg a gombabetegségek „kezelésére” gondolok. Mindent összevetve, meg kell állapítani a vegyszeres kezelések időpontját, ami nem könnyű feladat. Ráadásul mindig újabb és újabb problémák jelentkeznek. És akkor az időjárásról még nem is beszéltem. A legnagyobb gondot kétségtelenül az aszály okozza, kevés a csapadék. Az utóbbi években már-már megszokottá vált, hogy az életet jelentő csapadék szinte a huszonötödik órában érkezik. De legalább megérkezett, amivel a szőlő megmenekült – egy időre.

Milyen termés várható az idén? A gazda szerint ilyesmit megjósolni nem lehet, de a bizakodás, a remény mindig jelen van.

– Tavaly is aszályos év volt, ennek ellenére elfogadhatóan alakult a termés, sem a szőlő, sem a bor minőségére nem lehetett panasz. Télen alig volt csapadék, idén pedig összesen 40 milliméter hullott áprilisig. Áprilisban 25 millimétert mértünk. Ez a mennyiség tényleg a huszonötödik órában érkezett, nagyon jót tett az ültetvénynek. Kicsit késésben van a szőlő, megkésett a rügyfakadás, ami a szeszélyes időjárásnak és a csapadékhiánynak „köszönhető”. Talán a szép tavaszutó rendezi a dolgokat. Meg majd mi magunk, a gazdák. A trágyázással, a műtrágyázással, a növényvédelemmel, a munkánkkal. Mindez nem könnyű, nem olcsó és nehezen kivitelezhető – de szükséges. Őseink jól gondolták, amikor azt mondták: a szőlőnek vissza kell adni mindazt, amit kapunk tőle...

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/22 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Az alkohol gyógyszer... (...is lehet)

Jó mentség is lehet egy kis tivornya után, hogy az alkohol gyógyít(hat) is. Az alkoholnak számos élettani hatása van, ám leggyakrabban a negatívakról esik szó. Az alkohol előnyös élettani hatásait régóta alkalmazták a gyógyászatban. Gondoljunk csak a külsőleg, bőrfelületen hasznos fertőtlenítő hatására, de ugyanez érvényesülhet torok öblögetőként alkalmazva.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.