Normal
0
21
false
false
false
HU
– Eddig egyetlen EU-s tagországban sem volt a méheknek állatjóléti támogatása, ebben Magyarország abszolút úttörőnek számít. A méhek jóléte fontos, főleg akkor, ha családban élő szuperorganizmusokként tekintünk rájuk. Korosztályonként szigorúan meghatározott munkát végeznek az egyedek kis csoportjai, mindenkinek megvannak a feladatai, így csak akkor egészséges egy méhcsalád, akkor teljesít a legjobban, ha jól érzi magát.
A méhész szeme észreveszi a méhek mozgásán, viselkedésén, sőt érzi a kaptár illatán, hogy milyen „passzban” vannak a méhek – mondta Bross Péter, aki hozzátette, azért is fontos ez az újszerű támogatás, mert a méhek egyre kevésbé érzik jól magukat. Ennek egyik példája azok a kutatási eredmények, amelyek a vadbeporzó rovarok számának drasztikus csökkenéséről szólnak.
– A magányos méhek, a poszméhek ugyanazoknak a környezeti hatásoknak vannak kitéve, mint a méhészek által tartott mézelő méhek. Ezek a hatások az idő múlásával, előrehaladtával egyre kedvezőtlenebbek lettek. Sok összetevős hatásokból adódik ez: klímaváltozás, természetes növénytársulások átalakulása (eltűnése), rövidebb mézelési szezon, illetve hosszabb nyár, meleg ősz természetes méhlegelő nélkül, a globalizmus által gyorsan elterjesztett méh kártevők (pl. ázsiai lódarázs) és méhparaziták (pl. Varroa atka).
A természetes élőhelyek pusztulása is érzékenyen érinti a beporzók, így a mézelő méhek jólétét. A kedvezőtlen környezeti változások világítottak rá, hogy egyre fontosabb, sőt elkerülhetetlen, hogy a méhész mindent megtegyen, hogy a kaptárban, a méhek lakhelyén biztosítsuk a maximális jólét feltételeit. A külső feltételek alakulását nem igazán tudjuk befolyásolni, de a belső, a „viaszváros” életterét, igen. Mindezek túl az egyik legfontosabb állatjóléti intézkedés, az úgynevezett méz-visszahagyás: méhcsaládonként 4 kg mézet kell pergetés után bent hagyni a lépekben, a kaptárban – tette hozzá a szakember.
Mekkora a támogatás mértéke? Azt tudjuk, hogy 10 milliárd forint jut e támogatási jogcímre.
– A támogatási kérelmek benyújtására 2022. június 20. és 2022. július 19. között van lehetőség. A támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart. Azaz, a keretösszeg eloszlik 3 évre, pontosabban két és fél évre, hiszen az idei esztendő fél évnek számít. A méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért 15 euro/méhcsalád/év a kifizethető összeg, de idén ennek felét, azaz 7,5 eurót kapnak a méhészek méhcsaládonként. A három év alatt így összesen 37,5 eurót kap az a méhész, aki vállalja a kötelezettségeket.
Milyen kötelező feltételei vannak a pályázatban való részvételnek?
– A legtöbb feltétel a jogkövető méhész számára adott, nem érhet meglepetés senkit. Fontos feltétel például, hogy a támogatást igénylő a kérelem beadását megelőzően legalább 3 éve az idevonatkozó rendeletben bejelentett és nyilvántartott méhtenyészettel rendelkezzen. Az ágazati kohéziós erő erősítése céljából fontos követelmény, hogy a pályázó tagja legyen az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek.
Nagyon fontos a méhészek részéről, hogy megértsék: ellentétben a korábbi támogatási formákkal, az állatjóléti támogatás nem „jár” mindenkinek, ezért pályázni kell, és az abban vállalt kötelezettségeket (méz-visszahagyás) 3 évig fenn kell tartani. Ha méheket akar eladni, akkor kötelezettségátadási szerződéssel tudja értékesíteni, és a vevőnek kell tovább vinnie a méhjóléti intézkedések megvalósítását.
Hogyan fogadta a szakma az újszerű pályázat bevezetését?
– Az Agrárminisztérium szakembereivel bő egy éve kezdtük el a közös munkát a méh állatjóléti támogatás kidolgozásával kapcsolatban. A méhészek az elmúlt télen már kaptak információt a pályázatról, aki eljárt a méhészgyűlésekre, olvasta honlapunkat, megismerhette mit is jelent az állatjólét kifejezés, mi lesz a célja a méh állatjólétnek, mire lehet számítani. Nyilván, mint említettem is korábban, ez a pályázati forma merőben más, új, mint a méhészeti ágazatban eddig megszokottak, ezért vannak, akik idegenkednek tőle. Mindig vannak nagy tömegben olyanok, akik az újat nem szeretnék megismerni, inkább egyből elutasítják azt. De a többség megérti és üdvözli e pályázati formát.
A méhészeknek segítenek a pályázat benyújtásában az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadói és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai is. Nehéz megjósolni, hogy mennyi méhész él a méh állatjóléti támogatás adta pályázati lehetőséggel, Bross Péter 6-7000 ezer benyújtással számol. Fontos információ, hogy aki most lemarad, az végleg kimarad a 3 éves pályázati ciklusból. Aki szeretne pályázni a ciklusban kapható méhcsaládonkénti 37,5 euróra, annak most hárs-, gesztenye-, édeskömény-, olajretek-virágzás közben kell pályáznia.
Milyen évük van eddig a méhészeknek?
– Soha rosszabbat! Az elmúlt évekkel ellentétben, végre kedvező évünk van eddig. Pedig nem volt hideg tél, nem volt csapadék, tavaszi aszály, májusban hidegcsúcsok voltak, mínuszos éjszakák, és még sorolhatnám a negatív tényezőket, melyek ellenére szép eredményeket értünk el. A kiürült raktárakat újra feltöltötték a méhek akácmézzel.
A másik rossz hír, hogy az infláció és a gyenge forint ellenére (ami azért fontos, mert a méhészeti ágazat export-orientált), a tavalyi termés záró felvásárlási árához képest, mintegy 25%-al (!) alacsonyabb árral kezdték az akácméz felvásárlását. Értelemszerűen a külföldi, főleg nyugat-európai mézkiszerelő üzemek ettől még olcsóbban jutnak hozzá az értékes magyar akácmézhez, mert ők euróban fizetnek. Idén ismétlődik a hazai méhészek évtizedes problémája, melyből nem tudunk kitörni – jó termés esetén óriási a kiszolgáltatottság. Napjainkban talán az egyedüli mezőgazdasági termék a méz, melynek nagybani ára, ”elinflálódott” világunkban. Ez végtelenül szomorú, de most örüljünk a méh állatjóléti támogatásnak, adjuk be a pályázatokat, mézünket pedig később, ősszel-télen próbáljuk értékesíteni, addigra talán „tisztul” a piac – hívta fel a figyelmet Bross Péter.