Back to top

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal – egyelőre nem teljes körű – adatai szerint ez 6,9 százalékos áremelkedés, az egy évvel korábbi még 5 százalékos volt - teszik hozzá.

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal Nógrád megyében nőttek az árak, a minimális, 2 százalék körüli csökkenés pedig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt tapasztalható. A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral - részletezi a gazdasági lap.

Művelési áganként vizsgálva a legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal az erdőterületek drágultak tavaly. A szántók ára 7 százalékkal, a szőlőké, a gyepterületeké és a kert-gyümölcsösöké egységesen 4-5 százalék között nőtt.

A termőföldpiac látványosan bővült, egy év alatt 37,3 ezerről 50,6 ezerre, csaknem 36 százalékkal nőtt az adásvételek száma, az ezekben az ügyletekben tulajdonost váltó földterületek nagysága 22 százalékkal, 47,5 ezer hektárra emelkedett.

Az országos forgalom bő két harmadát a szántó művelési ág adásvételei adják. A szegmens forgalma tavaly 17 százalékkal nőtt, az adóhatóság szűrt adatbázisa szerint pedig nagyjából 32,6 ezer hektárnyi szántót adtak el. A többi művelési ág forgalma még jobban bővült: az erdő- és gyepterületé 27-30, a szőlőké több mint 40, a kert gyümölcsös kategóriáé 71 százalékkal.

A VG idézi az OTP elemzőit, akik felhívják a figyelmet arra, hogy a termőföld évtizedes távlatban stabilan növeli az árát, egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld ára összességében átlagosan háromszorosára nőtt 2021-re.

Szabó István, az OTP agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a lapnak kifejtette: a járvány azért sem éreztette hatását a termőföldpiacon, mert a mezőgazdaság általánosan erősödött, az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét pedig élénkítette a 2021 elején életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is.

A szakértő úgy vélekedett: az inflációs környezet a megtakarítások értékállóságának igénye miatt tovább élénkítheti a termőföldforgalmat, és hatással lehet a piacra a 2023-ban új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.