Back to top

Ennyi a méhveszteség Ausztriában 2021/2022 tele után

Az idei osztrák adatgyűjtésben 1233 méhész vett részt 26435 méhcsaláddal. Ez valamivel kevesebb mint a tavalyi részvétel.

Az osztrák méhészeknek immár 15 éve állnak rendelkezésére téli méhveszteségre vonatkozó adatok.

Az átlag méhveszteség 15 év távlatában 15,3%-ra rúg. Az elmúlt évben viszont a méhcsaládok pusztán 8,9%-a nem vészelte át a telet (Egy magyar felmérés adatait itt nézhetik meg).

A veszteség 7,2%-tól (Tirol) egészen 14,2%-ig (Bécs) terjed. A veszteségek 6%-a az „elveszett” kategóriába esik, vagyis olyan kaptárokról van szó, melyek tél vagy már ősz végére lakatlanná váltak.

Kevesebb mint 3%-ot tesz ki az anyaveszteség. A viharok, áradások okozta veszteségek elenyészők.

Az idei adatgyűjtésben 1233 méhész vett részt 26435 méhcsaláddal, ami valamivel kevesebb mint tavaly, de ez az adatgyűjtés nem levélben, hanem online történt, mivel erre nem jutott támogatás a Minisztérium illetve az országos egyesület részéről.

Az adatok egy központi nyilvános adatbankba (bienenstand.at) kerülnek fel. A továbbiakban nemzetközi összehasonlításra is lehetőség nyílik a COLOSS egyesülés cikkei alapján. További két közeli ország adatai: Németországban 20.9%-os, Csehországban pedig 8,4%-os veszteséget mértek.

Ajánljuk még:

Mit tehetünk a téli méhpusztulások elkerüléséért?

Mi okozhatta a téli méhpusztulást?

Forrás: 
Bienenaktuell - Juli-August 2022

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészet: melyik anya a jó anya?

A közelmúltban a Méhészet szaklap egyik cikkében az időszerű teendők olvasása közben megragadt egy mondat a fejemben, és nem hagyott nyugodni. Az akác utáni teendők egy zárójelbe tett mondatrésze (a rajbölcsőből kelt anya hajlamosabb a rajzásra) sarkallt írásra. Mivel az ördög a részletekben rejlik, úgy gondoltam, bontsuk ki ezt a témát bővebben.

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

Méhegészségügyi települési zárlat Algyőn

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt méhegészségügyi települési zárlatot rendelt el Algyőn a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.