A megengedett határértékek júliustól változnak az Európai Unióban, de a tagállamok annál szigorúbb szabályokat is előírhatnak.
A Schmidt Péter által írt kiadványban a probléma történetéről is szó esik, hiszen már az 1970-es években összefüggésbe hoztak bizonyos pirrolizidin alkaloid (PA) vegyületeket tartalmazó gyógynövényes készítményeket az emberi szervezetben kialakult májkárosodással. Ezekre főként csecsemők, kisgyermekek és krónikus májbetegségben szenvedők esetén derült fény, és néhány esetben a beteg halálához vezettek. Az utóbbi időben az analitika fejlődésével újra nagyobb figyelmet kapott a téma.
Németországban ezért 2013-ban felhívták a fogyasztók figyelmét a PA-tartalmú gyógyteák hosszú távú fogyasztásának a veszélyeire, illetve a gyártók megoldásokat kerestek a termékekben lévő PA-tartalom csökkentésére. Az idő előrehaladtával a helyzet sokat javult, de a szabályozás is szigorodott.
A 2022. július 1-jétől hatályos 2020/ 2040/EU rendelet maximálisan 200 µg összes PA/kg mennyiséget határoz meg szárított, teakészítésre szánt növények esetében. Kivétel ez alól a rooibos, az orvosi citromfű, a közönséges ánizs, az orvosi kamilla, a borsmenta, a kerti kakukkfű és a citromverbéna (valamint ezek keverékei), melyekre 400 µg határérték vonatkozik.
A gyermekek számára készült teakeverékekre ennél jóval szigorúbb, 75 µg PA/kg határértéket írtak elő.
A tagállamokban ennél szigorúbb határértékeket is meghatározhatnak, tehát exportra termelt gyógynövénytételek esetén fontos ismerni a célország szabályozását is.
A gyomokból származik
A termesztett gyógynövénytételek elsősorban a kultúrnövénnyel együtt betakarított gyomok útján szennyeződhetnek. A magyarországi szántóföldi termesztésben gyakori gyomfajok a fészkes virágzatúak (Asteraceae) és az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjához tartoznak. Előbbiek közül a legveszélyesebbek az aggófű (Senecio) nemzetség fajai, magas PA-tartalmuk, elterjedtségük és szaporaságuk miatt.
Az aggófű (Senecio) nemzetségbe sárga fészekvirágzatú fajok tartoznak. A Magyarországon jelen lévő 18 faj mindegyike tartalmaz PA-t. Ezért elővigyázatosságból tanácsos a gyógynövény-állományokból és környékükről minden sárga fészekvirágzatú, magról kelő gyomot eltávolítani.
Pirrolizidin alkaloidokA PA-molekulák szerkezetének közös tulajdonsága a jellegzetes kettős, nitrogéntartalmú heterociklusos gyűrű, a necin váz, amelyhez a legkülönbözőbb csoportok kapcsolódhatnak. Ez okozza a PA-vegyületek rendkívül nagy változatosságát. A többi alkaloidhoz hasonlóan kémiailag igen stabil vegyületcsoportról van szó. Ötszáznál több különböző, a növényfajokban előforduló PA-ról és PA-származékról (N-oxidról) tudunk, amelyek becslések szerint több mint hatezer növényfajban találhatók meg. Előfordulásuk főként az Asteraceae, Boraginaceae, Orchidaceae, Fabaceae növénycsaládokra jellemző, de megtalálták a Convolvulaceae, Lamiaceae és több másik családban is. A növények vélhetően a károsítók elleni védekezésre termelik ezeket a vegyületeket, pontos hatásmechanizmusuk és szerepük még nem tisztázott. A növényfajok PA-tartalma rendkívül tág határok között mozog (pl. a Borago officinalis 0,001%, a Lithospermum officinale esetében 1,5%). |
Az ismert PA-vegyületeknek mintegy felénél bizonyított az egészségi kockázat. Ezek emlősállatokban és az emberben súlyos májkárosodást okoznak, egy részüknek ezenkívül hosszú távon rákkeltő hatást is tulajdonítanak. A PA-vegyületek elsősorban a közvetlenül vagy tea formájában fogyasztott termékek esetén jelentenek kockázatot, mert a kivonatokból az alkaloidok ioncserével eltávolíthatók, vagy a megfelelő extrakciós közeg megválasztásával a szennyezés elkerülhető.
A megelőzés a legfontosabb
A gyógynövénydrogok pirrolizidin alkaloidokkal való szennyezésének elkerülése érdekében a legcélravezetőbb megoldás a megelőzés, ami már a termesztőfelület kiválasztásánál kezdődik.
Azokon a területeken pedig nem célszerű gyógynövényeket termeszteni, ahol a szomszédos táblák nagyon gyomosak, főleg, ha aggófű található ott nagy egyedszámban. A megfelelő vetésforgó kialakítása is segíthet a betakarított gyógynövények PA-szennyezettségének csökkentésében, azaz olyan előveteményt célszerű választani, mely nem kedvez a magról kelő áttelelő egyéves gyomfajok felszaporodásának. Az őszi és tavaszi talaj-előkészítő műveletek jó időzítésével is mérsékelhető a terület gyomfertőzöttsége. A nem kellően érett istállótrágya is gyomosíthat.
A megfelelő állománysűrűségnek is van gyomelnyomó hatása, de fontos, hogy a vetőmag se tartalmazzon gyommagokat. PA-tartalmú növények magja egyáltalán nem lehet a vetőmagtételekben. A vad populációból gyűjtött magokból kikelő gyógynövények állománya általában heterogén, ami nem kedvező, és ezt csak tetézi, hogy ezekben a vetőmagokban nagyobb eséllyel találhatók idegen fajok magjai is. Ezért célszerűbb a fajták és a termesztésből származó vetőmagok használata. Ezek egyöntetű állományának a gyomelnyomó képessége is jobb.
A sorközművelés hosszú távú hatása mindenképpen előnyös, de azokat a gyomokat, melyek nem a sorközben, hanem a kultúrnövények tövei mellett nőnek ki, kézzel kell eltávolítani. A tövestől kihúzott, már virágzó gyomokat el kell vinni a területről, és meg kell semmisíteni, főként virágzási időben. Több gyomfaj magja ugyanis utóérő, azaz előfordulhat, hogy a talajból kihúzott, ám a területen hagyott virágzó gyomon a megtermékenyített virágokból magok képződnek és csíraképessé válnak.
A betakarítás előtt érdemes a határszemle keretében a gyomfertőzöttséget is vizsgálni, mert a hektáronként 3-4 darabnál több aggófüvet tartalmazó táblák betakarítása után már kimutatható a PA- szennyezés, és ennek mértéke a gyógynövénykultúrától függően akár olyan határértéket is elérhet, ami a tételt eladhatatlanná teszi.
PA-tartalmú növényekA következő fajok jelenléte okozhat jelentős PA-szennyezést a betakarított gyógynövényeknél: közönséges aggófű (Senecio vulgaris), parlagi nefelejcs (Myosotis arvensis), apró nefelejcs (Myosotis stricta), parlagi kunkor (Heliotropium europaeum), mezei gyöngyköles (Lithospermum arvense), tavaszi aggófű (Senecio vernalis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), sédkender (Eupatorium cannabinum), martilapu (Tussilago farfara), réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum), enyves aggófű (Senecio viscosus), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), orvosi atracél (Anchusa arvensis), közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale), tarka nefelejcs (Myosotis discolor). |
A PA-tartalmú gyomnövények elleni védekezés azért sem egyszerű, mert a vegyszeres gyomirtás lehetőségei igen korlátozottak a gyógynövények esetében.
Gyógy- és fűszernövény-kultúrákban előforduló PA-tartalmú gyomokra alkalmazható engedélyezett herbicid jelenleg nincs hazánkban. És ha lenne is, a vegyszeres gyomirtást még az a tény is akadályozná, hogy a vásárlók gyógynövényes készítmények esetén kifejezetten igénylik és elvárják, hogy azok vegyszermentes termesztésből származó alapanyagból készüljenek.
Csökkenthető a kockázat
A feldolgozás során is a megelőzésre kell törekedni, az esetleges keresztszennyezés megakadályozására. A gépek, berendezések rendszeres tisztítása is segíti ezt. Kiemelten fontos ez olyan üzemekben, ahol PA-vegyületeket tartalmazó gyógynövényeket is feldolgoznak.
Kivételt képeznek a magvak, termések, melyek esetén a szennyeződések megfelelő berendezésekkel, alaposan végzett magtisztítási műveletek során elfogadható hatékonysággal eltávolíthatók az áruból. Külföldön biztató kísérleteket végeznek az utólagos gépesített válogatásra, ez azonban még akkor is rendkívül költséges eljárás lesz, ha kidolgozzák a módszert és bevezetik a gyakorlatba. Ezért ennek terhét vélhetően – legalább részben – a beszállítókra fogják terhelni, tehát a szennyezéstől mentes alapanyag termesztése továbbra is elemi érdeke lesz a termelőknek, írta Schmidt Péter a tanulmányában.
Minőségbiztosítás, analitika
A gyógynövények vizsgálatára szakosodott laboratóriumok többsége egyelőre nincsen felkészülve a nagyszámú szóba jöhető PA-vegyület kimutatására és mérésére. Gyakorlati szempontból különösen fontos a reprezentatív módon történő mintavétel.
A tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy az aprítást és homogenizálást követően kimutathatókká válnak az addig is jelen levő, de a vágatlan drogból a mintázás nehézségei miatt ki nem mutatott alkaloidok. Az analitikai módszerek fejlődése is várhatóan egyre több pozitív mintát fog eredményezni. A mért összes PA szintje a termelő számára önmagában nem hordoz túl sok információt, a konkrét alkaloidok kimutatása viszont segítséget nyújthat a szennyező növényfaj beazonosításához, és ezáltal a célzott megelőzéshez. Létfontosságú tehát a megfelelő minőségbiztosítási, ezen belül különösen a tételdokumentációs rendszer működtetése. Használható alapot kínál ehhez az Európai Gyógynövénytermesztők Szövetsége (EUROPAM) által kidolgozott GACP rendszer.
