0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

Meddig finanszírozható az almatermesztés?

Jakabszálláson, Tánczos László 23 éves almaültetvényében tartott bemutatót a UPL és a Bayer. A termesztők gondjairól a tulajdonos beszélt bevezetőjében. A klímaváltozás mellett a mind nehezebb gazdasági helyzet és a munkaerőhiány sújtja leginkább a gyümölcstermesztést.

Nem elég a növényvédő szerek kivonása, ami rendkívül megnehezíti a termesztést, az energiaár-emelés és az alacsony termelői árak, a munkaerőhiány tovább szorongatja a termesztőket. Valamilyen menekülő útvonalra van szükség, mondta Tánczos László. Amúgy sok kivont hatóanyag továbbra is használható a humán- vagy az állatgyógyászatban különböző gombás fertőzések kezelésére.

Nehéz védekezni a vértetű és a levéltetvek ellen, mert alig van engedélyezett és hatékony készítmény ellenük.

A nyár második felében jönnek föl az atkák, és ha egy levélen több mint 5 atkát találunk, már elkéstünk a védekezéssel, figyelmeztetett. Az atkaölő szerek hatékonysága 80% körüli, az atkák pedig igen gyorsan szaporodnak, így a permetezésekkel nem tudunk lépést tartani velük, ha későn kezdjük a védekezést. Kivonják a kitinszintézis-gátló rovarölő szereket is, amivel hosszú távon az almamoly elleni védekezés válik sokkal nehezebbé, mert a piretroidok nem elég hatékonyak ellene, vagy nagyon drága készítményt kell használni.

Az energiaár-emelés fölveti a kérdést, hogy ki fogja az idén hűtőbe rakni az almát, és ha mindenki ősszel akarja eladni a termést, mennyire esik az átvételi ár, sorolta a problémákat. Emlékei szerint 1995-ben is 100 forintért vették meg az Idaredet a termesztőktől, de akkor 150 forintba került egy kiló alma a boltban, ma viszont 600 forint, miközben az átvételi ára nem változott. Szőlőnél is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az 1986-os (akkor írta a szakdolgozatát a szőlőtermesztés gazdaságosságáról) 16-17 forintos felvásárlási ár tavalyra 68 forintra emelkedett. Azóta a költségek az ötvenszeresükre nőttek, úgyhogy a szüret másnapján kivágta az ültetvényét Tánczos László.

Mint hangsúlyozza, a végén annál is maradnia kell pénznek, aki dolgozik az növényekkel.

Az eltelt évtizedek alatt sokszorosára emelkedtek a termesztés költségei, kérdés, meddig lehet finanszírozni az öntözést, a kézi munkát, és lesz-e egyáltalán, aki hajlandó dolgozni az ültetvényekben. Védekezni kell a tavaszi fagy és a nyári aszály, a légköri szárazság ellen is, ez mind mind sok munkával és költséggel jár. Tavaly 16 alkalommal permetezett a fagykár mérséklésére, ami 300 ezer forintba került hektáronként, az idén házi gyártású fűtőberendezéssel próbálta megvédeni az ültetvényt. A Jakabszálláson készített géppel 4 °C-kal sikerült emelni a hőmérsékletet.

Most a szárazság és a légköri aszály viseli meg a növényeket, július első három hetében egy csepp eső sem hullott. Márpedig a szárazság nemcsak a növényekre káros, rombolja a talajéletet és ezáltal a talajszerkezetet is. Minden pillanatban ott kell lenni a víznek és a tápanyagnak a gyümölcs fejlődéséhez, hangsúlyozta Tánczos László, a tápanyag-felhasználást pedig havonta levélanalízissel követi nyomon.

Májustól tápoldatozza a fákat, az ő válasza a problémákra ugyanis az, hogy folyamatos tápanyagellátással próbál nagy termést elérni.

Az idén 50-60 tonnás hektáronkénti hozamot vár az 1999-ben telepített ültetvénytől. Fáit tíz évvel ezelőtt 3,5 méterre magasította, a térállás 3,6 x 0,8 méter. A kellő bevételhez a termés mennyisége mellett az alma méretére is figyelni kell, ebben segít a vegyszeres termésritkítás.

Részletes beszámolónkat az ajánlott technológiákról a Kertészet és Szőlészet 31. számában olvashatják.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu