Back to top

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező. A magas koleszterintartalmú élelmiszerek, köztük a szalonna, általában magas telített zsírtartalmúak is. A legtöbb ember számára mértékkel biztonságosan fogyaszthatók a különböző ételek, de a sok szalonna és más magas zsír- és nátriumtartalmú ételek fogyasztása növeli a szívbetegség kockázatát.

Mennyi koleszterin van a szalonnában?

Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) szerint egy 28 grammos adag nyers szalonna körülbelül 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz.

Ugyanakkor a pontos mennyiség függ a márkától, az egyén által elfogyasztott mennyiségtől és a szalonna elkészítési módjától.

Például a szalonna vajban vagy olajban való sütése általában növeli a koleszterintartalmat.

Emeli-e a táplálékkal bevitt koleszterin a vér koleszterinszintjét?

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin magasabb vér koleszterinszintet eredményez, de az újabb kutatások szerint nem így van. Egy 2022-es tanulmány szerint, az étrendi koleszterin nem emeli jelentősen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy "rossz" koleszterin szintjét. A vér koleszterinszintjére gyakorolt pontos hatása, ha van egyáltalán, továbbra is tudományos vita tárgya. A telített zsírok azonban emelik az LDL-koleszterinszintet. A szalonnában lévő telített zsír még akkor is növelheti a koleszterinszintet, ha annak koleszterintartalma nem.

Az American Heart Association (AHA) ajánlása szerint a kalóriák legfeljebb 6-7%-a származhat telített zsírból.

Egy napi 2000 kalóriát fogyasztó személy esetében ez 120 kalóriának, azaz körülbelül 13 gramm telített zsírnak felel meg.

A szalonna körülbelül 3,53 gramm telített zsírt tartalmaz szeletenként. Ez azt jelenti, hogy sok felnőtt esetében a két szelet szalonnában lévő telített zsír mennyisége jelentősen hozzájárulna az ajánlott napi határértékhez.

A szalonnával kapcsolatos egyéb egészségügyi aggályok

Telített zsírtartalmán kívül a szalonna számos más módon is hatással lehet a koleszterinszintre és a szív- és érrendszeri egészségre:

Nátrium: a szalonna magas nátriumtartalmú étel, így megemelheti a vérnyomást és növelheti a szívbetegségek kockázatát.

Nitritek: a szervetlen nitritek egyfajta tartósítószerek, amelyeket számos vállalat használ a sertéshúsból készült termékeken, beleértve a sonkát, a kolbászt és a szalonnát.

Egy 2019-es vizsgálat szerint összefüggés van a nitritek magas fogyasztása és a gyomorrák között is.

Kalóriák: bár a szalonna jellemzően vékony szeletekben kerül forgalomba, kalóriadús élelmiszernek számít, hiszen 110 kalóriát tartalmaz nyers szeletenként. Ezt fontos figyelembe venni az adagok méretének meghatározásakor.

A szalonna része lehet a szívbarát étrendnek?

Mérsékelten adagolva a legtöbb élelmiszer hozzájárulhat a szívbarát étrendhez. Azonban a szalonna nagy mennyiségű telített zsírt és nátriumot tartalmaz, az embereknek korlátozniuk kell a fogyasztását. A szívbetegségekkel rendelkező személyeknek érdemes megfontolniuk, hogy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasszanak szalonnát. Például szendvicsbe vagy salátába tehetnek szeletelt szalonnát, hogy ízesítsék azt, valamint a szalonna grillezése sütőolajok nélkül csökkenti az egy adagra jutó zsír mennyiségét. Ezenkívül az emberek kereshetnek nitritmentes változatot is, vagy választhatnak nitritmentes alternatívákat, például egyes hagyományosan pácolt sonkák nem tartalmaznak nitriteket.

A táplálkozásban a telített és a transzzsírok nagy mennyisége egyaránt emeli az LDL-koleszterinszintet.

A telített zsírok olyan élelmiszerekben vannak jelen, mint például: vörös húsok, magas zsírtartalmú tejtermékek (tejszín és vaj), pékáruk (sütemények és péksütemények), bizonyos olajok (pálmaolaj és a kókuszolaj).

Az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintén növelheti az LDL-koleszterinszintet. Az LDL-lel ellentétben a HDL-koleszterin jótékony hatású, és ha nincs elég, az növeli a szívbetegségek kockázatát. Az alacsony HDL-koleszterinszinthez hozzájárulhatnak többek között a következők: dohányzás, túlsúly és elhízás, inzulinrezisztencia, bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, androgének és progesztogének) és bizonyos genetikai feltételek.

Azok az emberek, akiknek nincs egészségügyi problémájuk, vagy akiknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsony, mértékkel fogyaszthatnak a szalonnát.

Aki azonban aggódik a koleszterinszintje miatt, az forduljon orvoshoz vagy dietetikushoz. Azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, magas a vérnyomásuk, vagy akiknél fennáll a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, lehetséges, hogy teljesen el kell kerülniük a szalonnát. Az illetőnek orvosával vagy dietetikussal kell beszélnie további tanácsokért.

Forrás: 
medicalnewstoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.