Back to top

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (2.)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük. Ebben a cikkben a kezdetekről, nevezetesen Antonius de Groot tanulmányáról és megállapításairól lesz szó.

(A cikksorozat első részét, melyben a méhtakarmányozás lehetséges befolyását a méhészeti technológiára és azt, hogy aszállyal sújtott időszakokban, miért fontos virágporpótlást biztosítani a méheknek, ezen a linken olvashatja: kattintson ide!)

Azt, hogy milyen aminosavakra van szüksége a méheknek a zavartalan fejlődéshez még Antonius de Groot vizsgálta a múlt század 50-es éveiben (1). Vizsgálatainak értéke azóta sem évült el, viszont Randy Oliver szavaival élve, eljött az idő, hogy újra értelmezzük a kutató megállapításait. Tehát de Groot vaskos tanulmányában először is összefoglalja korának ismereteit a méhek takarmányozásáról és megállapítja, hogy vajmi keveset tudunk a rovarok aminosav szükségletéről.

Az biztos, hogy a méhészek korábbi időszakokban is éltek a virágpor pótlásának lehetőségével és a különböző korai receptekben már olyan összetevőket használtak, mint a sörélesztő, a szójaliszt, a tehéntej vagy éppen a tojás,

de Groot azt is taglalja tanulmányában, hogyan vizsgálható, hogy melyik aminosav, milyen hatással van a méhek fejlődésére.

Antonius de Groot egyik fontos megállapítása e vonatkozásban, hogy a méhek élettartamának vizsgálata nem árul el semmit arról, hogy melyik fehérje, hogyan hat a pete, az álca, a báb fejlődésére. Ideális esetben a bábozódás folyamatát kellene vizsgálni, de sajnos még senki nem talált olyan módszert, mellyel az álcákat mesterséges pempővel lehetne táplálni és a fejlődésüket vizsgálni.

gyüjtőméh pitypangon
gyüjtőméh pitypangon
Fotó: Hevesi Mihály

De Groot a kikelő méhek testrészeinek (fej, tor potroh) nitrogéntartalom növekedését vizsgálta Haydak, M 1934-es (2.) mérése nyomán, miután azok bizonyos virágporfélét fogyasztottak. A súlynövekedés főleg a garatmirigy fejlődésének a fejben, a zsírtest növekedésének a potrohban és a tor szárnyizmainak növekedésének köszönhető.

 

A gyarapodás bámulatos: például a tor súlya az 1. napon 0,1 mg és az 5. napon ennek 4,5-szerese: 0,45 mg körüli.

 

De Groot előzetes tanulmánya azt mutatta, hogy egyedül a kazein (tejfehérje) és a szacharóz keveréke megfelelően biztosította a kikelő méhek testsúlyának a gyarapodását.

Meglepő, hogy de Groot a kísérletek során nem találta szükségesnek a fejlődéshez a lipidek, szterolok, vitaminok vagy ásványi anyagok jelenlétét a beadott méhtakarmányban. Feltehetően azért, mert a kikelő méh testében elegendő tartalék volt ezekből a további fejlődéshez és így csak az aminosavak (a kazeinben találhatóak) és a cukor pótlására volt szükség a maradéktalan fejlődéshez.

Ebből adódott a kérdés de Groot számára, hogy pusztán a kikelő méheknek adott kiegészítők tesztelése a legjobb módszer-e a legfontosabb összetevők meghatározására.

Tanulmányában de Groot ezen a ponton tér rá a fejlődéshez szükséges aminosavak arányára. Ebből a célból megmérte a frissen kikelt méhek száraz súlyának és nitrogéntartalmának (fehérjemutató) változását, majd ugyanezt a változást vizsgálta a meghatározott összetevőkkel táplált méhek esetében is. Bár a méhek leginkább természetes virágporon fejlődtek a legjobban, de majdnem olyan jól fejlődtek „vitaminmentes” kazein segítségével is.

Érdekes módon a nitrogén tartalom több volt a mesterségesen táplált méhekben, mint a természetes virágport fogyasztókéban.

De Groot azt figyelte meg, hogy virágporból egyazon változáshoz nagyobb mennyiséget kellet fogyasztaniuk a méheknek, mint a mesterséges táplálékból. A mesterséges táplálékot úgy tűnik, a méhek hatékonyabban emésztik meg vagy használják fel.

Hamarosan folytatjuk!

Figyelem: a virágporpótlás egyik problémája, hogy az alakos elemek (takarmányból származó liszt, élesztőmaradvány) a mézbe bekerülhetnek, ha a mézkinyerési technológia során a méhészek a fészekből is pörgetnek kereteket, melyekben a méhek virágport illetve egyéb méhtakarmányt tárolnak. A virágpor nyilván nem okoz problémát, viszont az egyéb alakos elemek kizáró okok lehetnek a forgalomba hozatalhoz. Erre különösen a „kopaszra” pörgetőknek kell odafigyelniük.

[1.] de Groot, A. (1953) Protein and amino acid requirements of the honey bee. Physiol. Comp. Oecol. 3, 197–285.

[2.] Haydak, M (1934) Changes in total nitrogen content during the life of the imago of the worker honeybee. J. Agr. Research 49: 21-28

Ajánljuk még:

A mézkultúra megalapozása

A háziméhek táplálkozásában kiemelt szerepe van a zsírsavaknak

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.