Romániában, azon belül Erdélyben fürjállományt hozott létre háztáji gazdaságában, hogy tojást, húst és fürjtojásból készített száraztésztát értékesítsen. Igaz, egyelőre ő is csak a családi jövedelem kiegészítéseként foglalkozik fürjneveléssel.
Tudósítónknak Gergely Zsolt elmondta, hogy 1989 előtt öntőmunkásként dolgozott, de amikor a rendszerváltás után bezártak a szocialista mamutvállalatok, megszűnt az állása. Ekkor kalandossá vált az élete. Volt értékesítő ügynök, raktáros, asztalos, kőműves és építőipari segédmunkás külföldön. Dolgozott Csehországban, Magyarországon, Franciaországban. Egy orvosi vizsgálatot követően hétvégi internetböngészés közben tudta meg, milyen jó élettani hatást tulajdonítanak a fürjtojásnak. Ezután valahányszor megnyitotta a számítógépet, a keresőmotorok mindegyre a fürjtojás- és -húsfogyasztáshoz, a fürjtenyésztéshez irányították.
Sikeresen kezeltek vele krónikus epehólyag-gyulladást, asztmát, szív- és az idegrendszeri betegségeket. Azonkívül jó hatással van a cukorbetegségre, nagy vitamin-, foszfor-, kálium- és vastartalma pedig serkenti az agyműködést és javítja a memóriát, ellenállóvá teszi a szervezetet, továbbá jó hatással van a sugárkezelést kapó betegekre, és még kozmetikumként is használják. Mindezek alapján fürjtojáskúrába kezdett, és eldöntötte, hogy amikor hazatér Erdélybe, akkor belevág a fürjtenyésztésbe.
Kudarccal indult a vállalkozás. Mint felidézte, az első fürjeket egy Csíkszentimrétől több mint 80 kilométerre fekvő, Udvarhely melletti településről vásárolta 2017 februárjában. A szállítmányt a Hargita-hegységen, a közel 1000 méter magas Tolvajos-tetőn keresztül kellett hazaszállítania. Mire hazaért velük, az ötven fürjből alig tíz volt életben. Hazaérve hármat azonmód levágtak, így a kezdőállomány alig hét madár lett.
Tavaszra vásárolt újabb 50 fürjet, utána pedig keltetéssel szaporította az állományt. Korábban nem gazdálkodott, csupán egy disznóól állt az udvaron, amiben saját használatra tartottak évi egy-két sertést. Ezt az ólat alakították át. Lebetonozták, fajanszozott és üvegtégla falakkal látták el.
A japán fürjnek viszonylag kicsi a helyszükséglete, ketrecben 10–12 madár is tartható egyetlen négyzetméteren. Mivel szabad tartásban elszórják a tojásaikat, így nem biztosítható a megfelelő higiénia. A leghatékonyabb a ketreces tartás.
Egy kakashoz két-három tojó jár, és így akár 70–80 százalékos is lehet a kikelt tojások aránya. A fürjnek fontos a természetes fény, a friss levegő, az állandóan 18–22 fokos hőmérséklet és a megfelelő páratartalom biztosítása, és természetesen a rendszeres takarítás. Mivel a fürj testhőmérséklete 40 Celsius-fok, így zárt helyen 5–10 Celsius-fokban is átvészelik a telet, magyarázta a tenyésztő. Hozzátette, hogy a fürj magas testhőmérsékletének köszönhetően a fürjtojás szalmonellától és más baktériumoktól mentes, ráadásul a húsukat sem támadják kórokozók. Ezért olyan egészséges mind a fürjtojás, mind a fürjhús fogyasztása.
Ha nem úgy tenyészted a fürjeket, ahogyan igénylik, az a tojáshozamon is meglátszik. Figyelni kell a fürjeket, mert próbálják felhívni rá a figyelmet, ha valami gond volna. Mondjuk, ha elkezdik csipkedni egymást, akkor nem jó a takarmány, vagy valamiben hiányt szenvednek. Akkor azonnal ki kell küszöbölni a hiányosságot – mondta el Gergely Zsolt. Majd hozzátette: a megfelelő takarmány biztosítása a legfontosabb.
– Én állítom elő a takarmányt. Megvásárlom hozzá a gabonát, majd a receptem szerint darálva-adagolva összeállítom a keveréket. Nagyrészt kukoricából, búzából és sok szójából áll, mert ez utóbbi szükséges a fehérje-utánpótláshoz. Majd ásványi koncentrátumot adagolok hozzá, hogy legyen meg az ásványianyag-tartalma is: a zárt tartás miatt a madaraknak nincs ahonnan összeszedjék a szervezetüknek szükséges mennyiséget – mondta el a tenyésztő.
Nemcsak a saját állományból származó tojásból szaporítja a tenyészetet, hanem másoktól is vásárol tojást. Igazán nyereségesen 1500–2000 egyedből álló tenyészettel lehetne gazdálkodni, csakhogy ilyen nagy állomány esetén romolhat a minőség. Az olyan nagy farmokon nagyobb mennyiségben és másfajta táplálékot adagolnak.
Neki az a fontos, hogy mindig dús legyen a megfelelő tápanyagokban a gabona, mert akkor úgy a tojás, mind a hús megtartja a minőségi mutatóit. Ugyanis ők bevizsgált minőségű tojást és a háromfajta száraztésztát értékesítenek. Mindkét termék, a fürjtojás és a laskatészta is rendelkezik székely és hegyvidéki eredetmegjelöléssel.
Gergely Zsolt elsősorban háztól házig szállítva, illetve a környékbeli nagyobb városok helyi piacain értékesíti a termékeket, sőt, sikerült néhány nagyobb helyi termékeket is forgalmazó céggel leszerződnie, például a Merkurral, az Amigóval és a Harmopannal. Ez utóbbi egyben Hargita megye legnagyobb sütőipari cége.
Ajánlotta termékeit éttermeknek és más vendéglátó helyeknek (panziók, szállodák), de azok közül eddig nem akadt vásárlója. Pedig nem drágák a termékei. Egy vákuumos zacskó öt darab fürj húsát tartalmazza, amit 50 lejért értékesít, és a tojás ára is hasonlóan megfizethető. Egy tojástartóban 20 tojás van, amit 10 lejért árulnak, vagyis darabja csak 50 bani. Egy lej körülbelül 83 forint.
Annak ellenére, hogy a fürjtojás valóságos energiabomba – és ezt saját maga is tapasztalja –, még mindig úgy tűnik, hogy nem eléggé népszerű. Ennek több oka van. Egyrészt, az emberek nagy része idegenkedik az újdonságtól, másrészt pedig – a hagyományos szárnyashúshoz és tojáshoz képest drágának tartják az apró tojásokat. Ez utóbbiban van igazság, ismeri el a tenyésztő, de a minőségi termék előállításához drágább takarmányra van szükség, és ebből ő nem enged.
A fürjtenyésztők 90 százaléka hobbiként, saját szükségletre tart madarakat. Kevés köztük az engedélyezett és termékvizsgálattal rendelkező farm.
Gergely Zsolt egyedül foglalkozik a tenyészettel. Feleségének állása van, bár amellett segít a szükséges munkálatokban. A gyerekek viszont már „kirepültek” a családi fészekből. A fürjekből származó jövedelem csak kiegészíti a családi költségvetést. Mindemellett idén tavasszal Gergely Zsolt elnyert egy 5 ezer eurós gazdaságfejlesztési pályázatot a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen. Ebből többek között csomagolóanyagot (tojástartót és címkéket) vásárolt, de az összeg háromnegyedét gabonára fordította, amit bértárolásban raktároz. Fontos, hogy meglegyen a minőségi tápanyag, tartja, ezért tartalékol. Igaz, hogy van uniós és állami támogatás is szárnyastenyésztésre, de a fürj nem szerepel a támogatott fajok listáján.
Ahhoz már egy alkalmazottra is szükség volna, mert egy napnál többet nem lehet távol lenni a farmtól. Ha tovább nő az értékesítés, akkor már „egész embert” igényel a tevékenység.
Továbbá azt is tervezi, hogy a meglévő és az esetleges új épületre napelemeket szerel, és saját energiaforrásból fedezi az állatok tartásához és szaporításához szükséges villamos energiát. Nagyobb kapacitású száraztészta-készítő berendezést is vásárolna – persze, annak a függvényében, ahogy a vásárlók igénye nő rá.
A fürjtenyésztés gyerekcipőben jár Romániában, és valóban, kizárólag belőle nem lehet megélni. De a székely gazda példája igazolja, hogyha megvan hozzá az érdeklődés, az igény – és, amint elmondta, a szeretet –, akkor e téren is lehet eredményt elérni, sőt fejlődni. Hátha ebben a fölösleges műanyagokkal, gyógyszerekkel agyonfűszerezett világban felfedezik a fogyasztók, hogy vannak természetes anyagok, amelyek fogyasztásával nagyobb mértékben hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez. Talán nem véletlen, hogy a fürj Japánból indult világhódító útra háziszárnyasként.
 Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
