Lencse: ne csak újévkor

A lencse (Lens Culinaris Medik. SSP. Culinaris) az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. A kőkorszakban már termesztették Közép-Európában és a Bibliában, Mózes első könyvében is említést tesznek róla. Stabil szénizotóp vizsgálatok bizonyították, hogy az ókori Egyiptomban is a táplálkozás fontos részét képezte.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) adatai szerint az előző évtized végén körülbelül 4,3 millió hektáron termesztették, és a világ éves lencsetermelése 5 millió tonna volt. 2018-ban a termőterületek nagysága már elérte a 6,8 millió hektárt. A világ legnagyobb lencsetermelői Kanada, India, az Amerikai Egyesült Államok, de Ausztrália is a feltörekvő országok között van. Európában a legnagyobb lencsetermelő országok Oroszország, Spanyolország és Franciaország. A világtermelés 40%-át Kanada termeli, India 22%-kal a második, míg Törökország 8,1%-kal a harmadik a rangsorban.

A lencsének több változata ismert. A mag nagysága alapján megkülönböztetjük: nagy, közepes és kis magvú, vagy a mag színváltozata alapján: barna-, sárga-, vörös-, fekete- vagy zöldlencse.

Tápanyagtartalmát tekintve 100 g lencse fehérjetartalma 26 g, szénhidráttartalma 53 g, zsírtartalma pedig 1,9 g. Egyes fajták kiemelkedő tápanyagtartalommal rendelkeznek. A Masooregy indiai nagyszemű vöröslencse-fajta, a pakisztáni Bahauddin Zakariya Egyetem által termesztett Masoor 85 fajta fehérjetartalma 30,41 g/100 g, míg a NIAB Masoor fehérjetartalma 30,6 g/100 g, ami kimagasló értéket jelent.

A kereskedelemben szezonális a lencse

Varga Judit, a Tellér Kft. munkatársa a Magyar Mezőgazdaság kérdésére elmondta, hogy abszolút nagy örömükre szolgál, hogy a XXI. században, még van olyan népszokás, ami az eladási adatokból is jól látható módon, országszerte egyaránt elterjedt. Tapasztalataik szerint ilyenkor valamilyen formában, szinte minden család főz lencsét, a szépség és a gazdagság reményében.

Varga Judit szerint végre kezdenek rájönni a hazai fogyasztók is, hogy rengeteg vitamin, és ásványi anyag található a hüvelyes növényekben is.

A Tellér Kft. munkatársa arról számolt be, hogy a lencsét ők is főleg Kanadából szerzik be, de törekednek arra, hogy az EU államaiból is vásároljanak. Megerősítette, hogy hazai lencsét sajnos, nagyon régen sikerült beszerezniük, mert elenyésző mennyiséget termelnek az országban. Meglátása szerint az elmúlt években se hazánkban, se az Európai Unióban, nem ösztönözték a gazdálkodókat arra, hogy lencsét termesszenek.

Egyre több ember keresi az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, de annak magas ára miatt kicsi a piaci részesedése. Mivel az elmúlt időben a multicégek, és a diszkont hálózatok disztribuciója, piaci részesedése sokkal magasabb lett, mint a kis boltoké, ezért a brand termékek háttérbe szorultak, mert a cégek előnyben részesítik az első áras, vagy sajátmárkás termékeiket. Ezért Varga Judit szerint mindig örömmel fogadják a fogyasztók is, hogyha egy üzletláncban a „Tellér” márkanevükkel tudnak megjelenni a polcokon.

Nem mindegy a származás

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható lencsék származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. A vásárlók öt kontinensről származó termékek közül választhatnak - ez a sokféleség a közétkeztetés számára beszállított nyersanyagok változékonyságában is nap, mint nap megjelenik. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő étlapot meg lehessen tervezni - akár az egyre gyakoribb speciális étkezési és étkeztetési igényeknek megfelelően is - elengedhetetlen lenne a kellő pontosságú tápanyagtartalom ismerete, aminek az ásványianyag-tartalomra is ki kell terjednie.

Dr. Győri Zoltán és Répási Zoltán a Debreceni Egyetem munkatársai szerint ennek azért van ekkora jelentősége, mert ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is. Az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent kutatási eredményeik alapján a vizsgált nagy szemű barna lencse átlagos fehérjetartalma 27,3 g/100 g, szénhidráttartalma 44 g/100 g, zsírtartalma 1,2 g/100 g, míg a közepes szemű barna lencse átlagos fehérjetartalma 25,9 g/100g, szénhidráttartalma 44,8 g/100 g, zsírtartalma pedig 1,0 g/100 g volt.

A lencseminták fehérje-, szénhidrát-, és élelmi rost tartalma statisztikai szempontból homogénnek bizonyult.

Ásványi anyagok közül a foszfor és a réz közepes változékonyságot mutatott. A többi ásványi anyag statisztikai értelemben homogén volt. A kutatók szerint fontos megjegyezni, hogy a Mg, Mn, Na, S és Zn mennyisége statisztikai értelemben homogén, de az értékek a statisztikai tartomány felső részében helyezkednek el.

A kutatók javasolják a tápanyag- és ásványi anyagtartalom változatosságának figyelembevételét a lencse esetében. Az alapanyagok megfelelő mértékű tápanyagismerete elengedhetetlen például a közétkeztetésben a pontos étlaptervezés során. Sőt, a származási hely szerinti tápanyagváltozások figyelembevétele sem elhanyagolható már az alapanyag-beszerzési eljárások tervezése és lebonyolítása során sem.

A hazai lencse hiánya

Magyarországon az elmúlt évben mindössze 284 hektáron vetettek lencsét, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. Ennek ellenére a 4 400 tonnás import mellett közel 200 tonnát exportáltunk, bár ennek jelentős része reexport. A Központi Statisztikai Hivatal adatvédelmi korlátok miatt 2014-ben közölte utoljára a lencse hazai felvásárlási átlagárát, ami akkor kicsivel 600 ezer Ft/tonna felett volt. A hazai lencse helyzetéről, termesztéséről és növénynemesítéséről a "A gazdagságot hozó lencse" című cikkünkben olvashat.

Az export-import adatokból az derül ki, hogy jelentős mennyiséget importálunk, közel a felét Kanadából, másik részét Oroszországból és Lengyelországból. Az alacsony hazai termelésre, az import lencse jelentősen alacsonyabb, (a hazainál mintegy másfélszer olcsóbb) ára jelenti a magyarázatot. Mivel jelenleg a lencse termőterület 99%-a Győr-Moson-Sopron megyében található, magyar előállítású lencse fogyasztása esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy a termény onnan származik. Szakértők szerint a lencse hazai piaci helyzetének stabilizálásán túl a megfelelő és érdekelt feldolgozó-kapacitás kiépítése, illetve a szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatása segíthetné a lencse hazai újbóli elterjedését.