Back to top

Izland lehet Európa éléskamrája?

Meglepő kijelentés lehet, hogy egy nem kifejezetten mezőgazdaságáról híres ország mégis fontos élelmiszertermelővé léphet elő. Ez persze egyelőre csak elmélet, ám a Reichman Egyetem egyik kutatója szerint akár 40 millió európai ember élelmiszerbiztonságáról gondoskodhat a szigetország.

Dr. Asaf Tzachor, a Reichman Egyetem Fenntarthatósági Iskolájának tanára az izlandi, dán és brit környezetvédelmi és táplálkozástudományi tudósokkal együttműködve azt állítja, hogy a vízenergiából és geotermikus forrásokból származó megújuló energiával fejlett biológiai reaktorokban tenyészthetnének spirulinát (egy fehérjedús cianobaktériumot), amivel a szigetország jelentősen hozzájárulhatna Európa fehérje-önellátási törekvéseihez - írja a Phys.org.

Spirulina por
Spirulina por
Fotó: Pixabay

Ezzel Izland több százezer tonnányi fenntartható, fehérjében gazdag biomasszát állíthatna elő, és teljesen önellátóvá válhatna fehérjéből, sőt, a többi észak-európai országot is el tudná látni.

Az új tanulmány a különböző energiaelosztási forgatókönyvek technikai megvalósíthatóságát vizsgálja az újszerű élelmiszertermelési rendszerek esetében. A legkonzervatívabb forgatókönyv szerint a jelenleg beépített kapacitás 15 százalékának átcsoportosításával Izland önellátóvá válhatna fehérjéből, biztosítva a 2030-ra előre jelzett 390.000 fős lakosság fehérjeszükségletét, és a kiváló minőségű fehérjék nettó exportőrévé válhatna.

Izland megújuló energiáit fehérjetermelésre is lehetne használni
Izland megújuló energiáit fehérjetermelésre is lehetne használni
A legambiciózusabb forgatókönyv szerint pedig nemcsak önellátóvá válna az ország, de emellett jelentősen hozzájárulna Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Jersey, a Man-sziget, Guernsey és a Faroe-szigetek élelmiszerbiztonságának biztosításához is. Ezzel milliókat etetne évente, és több tízmilliókat az elkövetkező évtizedekben.

Jelenleg az Európai Unió erősen függ a magas fehérjetartalmú takarmánynövények importjától annak érdekében, hogy a belföldi igényeket kielégítse. Ilyen például a szójabab.

Az EU adatai szerint a tagállamok az általuk felhasznált fehérjének 75 százalékát kénytelenek importból fedezni, amibe beletartozik a felhasznált szójapogácsa 95 százaléka.

A harmadik felektől való függőség miatt az európai országok ki vannak téve a fehérje-ellátási lánc zavarainak, beleértve az olyan problémákat, mint a COVID-19 járvány, illetve az olyan rizikókat, mint a növényi kártevők, betegségek, vagy az időjárási viszontagságok. Mindezek miatt az európai élelmiszerbiztonság sérülékeny, különösen az éghajlatváltozás kiszámíthatatlan, akut és krónikus hatásai miatt.

Emiatt a fehérje-önellátás témája előtérbe került az európai politikában, és az olyan kezdeményezések, mint például az EU fehérjeprogramja, a helyben előállított alternatív fehérjeforrások fejlesztésének ösztönzését és felgyorsítását célozzák.

A mostani tanulmány rámutat az Izlandban rejlő kiaknázatlan és jelentős potenciálra, amely hozzájárulhat az európai fehérje-önellátási tervek megvalósításához. Azt is hangsúlyozza, hogy

ez környezeti szempontból is jelentős előnyöket hordoz, mivel az izlandi biomassza-reaktorokból származó minden kilogrammnyi fehérjedús Spriulinea fogyasztásával - marhahús helyett - 0,315 tonnányi szén-dioxid kibocsátását lehet megakadályozni.

A legambiciózusabb forgatókönyv szerint az alternatív fehérjék izlandi előállítása több mint 75 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzné meg, ami az összes európai ágazat negyedéves üvegházhatású gázkibocsátásának 7,3 százaléka.

Dr. Asaf Tzachor, a tanulmány vezető szerzője megjegyzi, hogy a szándékuk az volt, hogy három kritikus téma - élelmezésbiztonság, a fehérje-önellátás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem - szereplőit ösztönözzék gondolkodásra és cselekvésre, és egy olyan lehetőségre irányítsák a figyelmet, mely egy hatékony, könnyen elérhető választ kínál mindhárom cél együttes eléréséhez.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.

Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó a TEDi üzleteiből

Határérték feletti, technológiai eredetű szennyezőanyagok miatt Aldiva Unicorn Wheels 220 grammos Aldiva kekszet hívott vissza a forgalmazó - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

Sajttal kereskedtek, ötmilliárd forint áfát csaltak

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a NAV a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.